Végül „az energiabiztonság kérdése” tűnt elégségesnek, hogy hétfőn a magyar kormány is elfogadja az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását. Bár a rendes ügymenet szerint ez egy jogi formaság – miszerint hathavonta meg kell újítani a szankciókat –, Magyarország ragaszkodott hozzá, hogy a Külügyminiszterek Tanácsa vitassa meg az ügyet.
Decemberben még azért kívánta a magyar kormány elhalasztani a szankciók meghosszabbítását, mert Donald Trump új amerikai elnök szerintük új helyzetet hozhat a háborúban. Orbán Viktor és a magyar kormány többször állította a trumpi kampányígéretére hivatkozva, hogy a republikánus elnök gyorsan békét fog teremteni. Egy novemberi rádióinterjújában Orbán Viktor még azzal riogatott, hogy Biden újraválasztása esetén az amerikaiak azt fogják elvárni, hogy a nemzeti össztermék 3-4 százalékát költsék a NATO-tagok védelemre a mostani elvárt 2 százalék helyett. Az akkori reményei szerint csakis Trump elnöksége mellett lehet „békeköltségvetést” készíteni.
Orbán Trumppal kapcsolatos jóslatai, úgy tűnik, nem váltak be. Még hivatalba lépése előtt bejelentette a megválasztott amerikai elnök, hogy a NATO-tagállamoknak a GDP öt százalékát kellene védelemre fordítani.
„Bár napokon át nagyon kemény üzeneteket fogalmazott meg Orbán Viktor, és ezt visszhangozta Szijjártó Péter is, az Orbán-kormány végül meghátrált. A miniszterelnöknek néhány napja még az volt a véleménye, hogy a szankciók fölött eljárt az idő, azok többet ártanak nekünk, mint az oroszoknak, ezért be kell húzni a féket. Úgy látom, hogy ezen a különleges járgányon, amin a magyar kormány közlekedik, elromlott a fék” – kommentálta a Népszavának Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, hogy végül hétfőn Magyarország nem blokkolta az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását Brüsszelben.
Elég volt egy ígéret, az Orbán-kormány elengedte a vétót, mégis hozzájárult az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáhozA háború pedig nemcsak, hogy nem zárult le egy nap alatt, de Trump újabb szankciókkal és vámokkal fenyegette meg a Kremlt, amennyiben nem ülnek tárgyalóasztalhoz.
Ebben a helyzetben érkezett az újabb magyar kifogás, mégpedig az energiabiztonság ürügyén. Ukrajna január elsejétől nem szállít Szlovákia felé orosz földgázt, mert lejárt a korábbi szerződés. Igaz, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozata szerint Kijev partner abban, hogy segítsen a közép-európai országok ellátásán, és megvizsgálják, hogyan lehetne például Azerbajdzsánból szállítani a földgázt.
Múlt héten a magyar kormány számos fronton hangoztatta, hogy szerintük véget kell vetni a szankcióknak, de hétfőn Szijjártó Péter végül beadta a derekát a külügyminiszterek ülésén a büntetőintézkedések meghosszabbításával kapcsolatban. Állítása szerint megkapta a szükséges biztosítékokat a támogatásért cserébe. Magyar kérésre ugyanis napirendre vették az energiabiztonságot, és az Európai Bizottság kiadott egy állásfoglalást, amely főleg a tengertől elzárt tagországok – így Magyarország és Szlovákia – kőolaj- és földgázellátásáról szól.
Bár Szijjártó úgy hivatkozott a dokumentumra, mint ami „kikényszerítette” az EU-tól, hogy végre foglalkozzon a tagállamok energiabiztonságával, az elfogadott, jogilag nem kötelező erejű anyag nem sok újdonságot tartalmaz.
Az Európai Bizottság folyamatosan vizsgálta tagállami szakértők bevonásával is az ellátás biztonságát, és az eredmények szerint az Ukrajnán keresztül haladó gázszállítás leállítása nem veszélyezteti az EU energiabiztonságát.
Az Európai Bizottság már 2022 májusában, vagyis mindössze néhány hónappal a háború kezdete után elkülönített 300 milliárd eurót azért, hogy segítsen leválni a tagállamoknak az orosz energiáról. A hétfőn elfogadott ígéretek szerint – ahogy eddig is – a Bizottság tárgyalni fog a tagállamokkal és Ukrajnával az energia kérdéséről. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője a döntés utáni sajtótájékoztatón a Reuters kérdésére elmondta, mivel ez a nyilatkozat számított Magyarországnak, ezért fontos, hogy megszületett ez a döntés.
Arcmentés, fügefalevél
A szankciókat félévente kell meghosszabbítania az EU tagországainak, az aktuális határidő január 31-e. Amennyiben eddig az időpontig nem sikerült volna megszavazniuk ezt a tagállamoknak, a Kreml többek között újra hozzáférhetett volna az Orosz Központi Bank Európában tartott kétszáztíz milliárd eurójához.
És most, ugye, itt van napirenden a szankciók meghosszabbításának a kérdése. És én behúztam a kéziféket, azt kértem az európai vezetőktől, értsék meg, hogy ezt nem lehet folytatni – mondta a többi között múlt pénteken Orbán Viktor, és azt is hozzátette: „Ha mi nem állítjuk meg a szankciókat, és azok folytatódnak, akkor annak az árát továbbra is fizetni kell. (...) Legyen mindenkinek a fejében, hogy a magyar gazdaság képessége, a magyar emberek munkája, a magyar emberek energiája még előrébb tudná vinni az országot, mint ahol most vagyunk, hogyha ez a szankciós fék nem lenne rajtunk, ez a zabla nem lenne a szánkban. Facebook-oldalára pedig azt posztolta: „A brüsszeli bürokraták által kidolgozott szankciók egy dolgot értek el: tönkretették az európai gazdaság versenyképességét. Eljött a változás ideje!”
Bár a szankciókkal kapcsolatos döntésekről az EU- tagállamok uniós nagykövetei szoktak tárgyalni, és a külügyminisztereket tömörítő Külügyi Tanács általában vita nélkül fogadhatja el azokat, a magyar fél múlt hét végén az előkészítő értekezleten jelezte: miniszteri szintű vitát szeretne a hosszabbításról. Erről az álláspontról visszakozott a magyar kormány, és a szankciók meghosszabbítása végül vétó nélkül, egyhangúan az uniós nagykövetek ülésén eldőlt, a külügyminiszterek tanácsán már nem is volt róla vita.
Szijjártó Péter Soros-ügynöknek nevezte Donald Tuskot, az EU-s kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig megmondta, hogy forduljon UkrajnáhozSzijjártó Péter a tanács után tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: azért álltak el a vétótól, mert sikerült elérniük, hogy az Európai Bizottság egy nyilatkozatban garantálja, hogy Ukrajna biztosítsa a rajta keresztülhaladó kőolajvezetékek zavartalan működését. A külügyminiszter ezt Magyarország energiaellátásának tekintetében „óriási sikerként” értékelte.
Ez csupán arcmentés, egy fügefalevél, hiszen a Tanács egy nem kötelező érvényű nyilatkozatot adott ki arra vonatkozóan, hogy folyamatosan felügyelni fogja az ukrán energia infrastruktúrát és a kőolajszállítások biztonságát, folyamatosságát. De szó sincs például a magyar kormány által elvárt gáztranzit útvonal megnyitásáról, sem Ukrajna bármiféle kötelezettségvállalásáról, amit Orbán korábban még a megállapodás előfeltételének tekintett – mutatott rá Szent-Iványi István. „Megint volt egy nagy szájkarate, aztán a végén mégis szépen beálltak a sorba, ahogy erre számítani lehetett” – tette hozzá a külpolitikai szakérő, aki szerint a pálfordulás Donald Trumpnak köszönhető. Ő ugyanis az előzetes elvárásokra rácáfolva a megválasztása óta nem az oroszok elleni szankciók feloldásáról, hanem éppen azok megerősítéséről beszél annak érdekében, hogy tárgyalóasztal mellé lehessen kényszeríteni Putyint. Szent-Iványi István szerint a kérdés szóba került a Szijjártó Péter és Marco Rubio új amerikai külügyminiszter között zajlott vasárnap délutáni telefonbeszélgetésen is, bár ez csak ez az amerikai közleményből derült ki. A szakértő úgy gondolta, bár a magyar kormány továbbra is próbálja sikerként kommunikálni a fejleményeket, valójában bajban van, mert nem tudja eldönteni, hogy Trumpnak vagy Putyinnak kedvezzen inkább.
A Rubióval folytatott megbeszélésen
valószínűleg az derülhetett ki, hogy az USA is további szankciókat szeretne, és egyáltalán nem örülne annak, ha az EU felmondaná ezeket.
A magyar kormány azt remélte, hogy az amerikai és orosz álláspont közel lesz egymáshoz, és ehhez lehet majd igazodni. Ehhez képest most az látszik, hogy Trump álláspontja ebben az ügyben közelebb van az Európai Unióhoz, mint Orbánéhoz – összegezte a helyzetet Szent-Iványi István.
Szijjártó Péter beszélt az amerikai külügyminiszterrel, szerinte a Trump-adminisztráció felülvizsgálja az Orbán-kormány ellen „bosszúból” hozott intézkedéseket