Szinte kizárt, hogy a következő hónapokban csökkenthesse az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ennek oka, hogy az inflációval kapcsolatban új makrogazdasági helyzet állt elő – derül ki a jegybank tegnapi sajtótájékoztatóján. Az Monetáris Tanács (MT) keddi kamatdöntő ülésén továbbra sem nyúlt a 6,5 százalékos alapkamathoz, vagyis az már négy hónapja változatlan szinten van – jelentette be Virág Barnabás. Az MNB alelnöke emlékeztetett arra, hogy szeptemberben még csak 3 százalék volt az infláció, ez decemberre, főként az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása miatt a várnál magasabbra, 4,6 százalékra emelkedett. A jegybankban azzal kalkulálnak, hogy januárban az infláció még gyorsulni is fog decemberhez képest, hisz a kormány emelte a jövedéki adót, ám februártól erőteljes inflációcsökkenés várható a tavalyi magas bázis miatt.
Ezzel együtt a Monetáris Tanács tagjai határozottan aggódnak az inflációs folyamatok miatt, szerintük az egész évre nézve az inflációs kockázatok felfele tolódtak el. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett világpiaci nyersanyag- és élelmiszerár-emelkedések, a befektetők kockázatkerülő magatartása, a dollárerősödés, illetve az ennek nyomán kialakult forintgyengülés a korábbiakhoz képest növekvő inflációs várakozások mind a lakosság, mind a cégek körében új helyzetet teremtett – húzta alá Virág Barnabás.
Az MNB-ben azzal számolnak, hogy itthon belátható időn belül nem lesz kamatcsökkentés, ám ez idő alatt mind a Fed, mind az Európai Központi Bank mérsékli irányadó kamatát, tehát a magyar kamatfelár emelkedni fog, ami segíthet a forintnak.
Virág a szeptember óta bekövetkezett forintgyengülést egyrészt a dollár erősödésével, másrészt hazai okokkal magyarázta. Úgy véli, a piacok arra számítottak, hogy 2025-ben mind a monetáris, mind a költségvetési politika lazulni fog, ám az alelnök szerint „ez narratíva nem reális, mind a költségvetési, mind a jegybanki politika fegyelmezett, felelős irányba mozog” – fogalmazott.
Elszámolta az Orbán-kormány a nyugdíjemelést, a vártnál nagyobb mértékben gyorsult az inflációLegközelebb nyár elején kerülhet szóba a kamatcsökkentés – így értékelték a jegybanki üzenetet a MBH Bank elemzői. Árokszállási Zoltán és Balog-Béki Márta szerint
a jegybank kommunikációja érezhetően szigorúbb hangvételre váltott.
Az elemzők szerint, látva az erősödő inflációs kockázatokat, nem tolerálható a forint további gyengülése. Az elemzők jelezték, emelhetik a 3,8 százalékos idei inflációs várakozásukat, miközben a kormány még mindig 3,2 százalékkal számol. Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint is leghamarabb csak az év második felében, már a Varga Mihály vezette MT csökkentheti a alapkamatot, de csak akkor, ha elébb a nagy jegybankok is mérséklik rátáikat. Mindemellett a forint elmúlt fél évben tapasztalt sérülékenysége jelzi, hogy bármilyen lépés csakis fokozott óvatosság mellett tehető – tette hozzá Nagy János.
Csaba László: Az emberek érzik, hogy baj van, a kormányzati számok jó ideje messze állnak a valóságtól