- Budapest megtámadja mini-Dubajt

A Fővárosi Közgyűlés 23 igen, 10 nem szavazattal elfogadta tegnap azt a javaslatot, amely szerint Budapest él elővásárlási jogával Rákosrendezőn. Ez alapján a már arab befektetőknek eladott területen felépítménnyel rendelkező fővárosi társaság, a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. ajánlatot tehet a 85 hektárra a befektetőkkel kötött adásvételi szerződésben meghatározott 50,9 milliárd forintos vétel­áron. A fideszes politikusok nemmel szavaztak, mindenki más igennel.

Ez persze az előzmények ismeretében cseppet sem meglepő: a kormány – óriási tiltakozást kiváltva – 60 ezer forintos négyzetméteráron eladta a Hősök tere közelében lévő Rákosrendező jelentős részét arab befektetőknek, hogy ott mini-Dubajt építsenek. Budapest a kezdetektől tiltakozott, és jelezte: az egyik fővárosi cégnek elővásárlási joga van, amivel élnének. A vételár előteremtésére is volt terve Budapestnek: nemrég kimondta egy ítélet, hogy az állam jogtalanul vont el 29 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást tőlük. Az államapparátus válasza meglehetősen furcsa volt. A kormány négy minisztere tagadta, hogy a főváros élni tudna elővásárlási jogával. Ehhez képest a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elküldte a Fővárosi Önkormányzatnak az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívását. Ezt követően tárgyalta a közgyűlés azt az előterjesztést, aminek a tétje az volt: él-e elővásárlási jogával a főváros.

A szavazást megelőző vitában erősen kezdett Karácsony Gergely főpolgármester, aki az arabokkal kötött szerződésről úgy fogalmazott: nincs olyan eleme, ami külön-külön ne lenne felháborító, ami ne lenne teljesen ellentétes Budapest és Magyarország érdekeivel.

Karácsony Gergely az előterjesztés tárgyalásakor kiemelte: a fő cél, hogy a terület köztulajdonban maradjon, s a város és Magyarország érdekeivel összhangban parkok, megfizethető lakások épüljenek ott felhőkarcoló helyett. A főpolgármester kitért arra is, hogy „súlyos magánérdekek ölelik körbe a kormány ügyletét”.

A szerdai vitában kiderült, Szentkirályi Alexandra csak a szépet látja a beruházásban. Elhordják végre a szemetet – mondta, de arról nem tett említést, hogy a terület régóta állami tulajdonban van, így kormányzati hatáskör lett volna a hulladékhegyek elhordása. A fideszes politikus szerint új negyedet épít a befektető. Az elővásárlási jog gyakorlása szerinte nem más, mint a városvezetői pavlovi reflex, keresztbe feküdni minden, mások által tervezett fejlesztésnek. A frakcióvezető szerint örüljön a város, hogy mások fizetik a terület rendbetételének, illetve a fejlesztésnek az árát.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arról beszélt: a szavazás arról is szól, hogy kiderüljön, „ki döntsön arról, mi épüljön ebben a városban”. Ezzel arra utalt, hogy a kormány tulajdonképpen szabad kezet adna az arab befektetőknek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Bécsben hasonló volumenű fejlesztések zajlanak évek óta, de nem egy idegen államot hívnak ezek megvalósítására, hanem hosszas társadalmi egyeztetés után a város és az osztrák kormány közösen határozza meg a fejlesztési irányokat, majd ehhez keresnek befektetőt.

A vitában többször előkerült, hogy felhőkarcolót építene a befektető a területen. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester bűnnek tartaná, ha ilyen épületeket húznának ott fel. Szentkirályi Alexandra azt mondta, ő sem akar 500 méteres tornyokat, ezek megépítését a jelenlegi építési törvény tiltja, így ennek megváltoztatásához a parlament hozzájárulására van szükség. Nem úgy van, hogy a befektető bármit építhet. Ha a magyar államnak nem tetszik, amit terveznek, akkor elállhat a szerződéstől – mondta. Ehhez képest a szerződésben az szerepel, hogy a kormány a fejlesztés megvalósítása érdekében módosítja a magyar jogszabályokat. A felhőkarcolók kapcsán Vitézy azzal vágott vissza, hogy minden tiltakozás és ígéret ellenére a Mol-torony is megépült. Megemlítette, hogy Rákosrendezőn „három és fél Mol-toronyról van szó”.

Politikai harcokban elvérzett pályázat

Heves vita alakult ki az önkormányzati cégek vezetőinek kiválasztásáról, amelyről a Népszava többször írt korábban. Mint emlékezetes, tavaly – elsősorban a Tisza Párt bojkottja miatt – az új Fővárosi Közgyűlésnek nem sikerült igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagokat választania fővárosi vállalatokba, márpedig ez a törvényes működés alapfeltétele. Karácsony Gergely főpolgármester hivatalnokokat ültetett a felügyelőbizottságokba, az igazgatósági jogköröket a közgyűlésre bízta. A Tisza azonban továbbmenne, már a cégvezetőket is újakra cserélné. A három cég élére havi bruttó 3,5 milliós fizetéssel keresnének vezetőt, aki 25 százalékos prémiumot kaphat, ha jól teljesít. Két másik cégnél 3 millió forint lenne a havi apanázs. A kiválasztásukról a Tisza-többségű bizottság döntene a javaslatuk szerint.

Budapest főjegyzője több ponton kifogásolta a javaslatot, amit végül levettek a tulajdonosi bizottság napirendjéről. Ezt Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője is úgy értékelte, hogy a Fidesszel összejátszva az MSZP–DK–P megakadályozta a döntést a transzparens cégvezetői pályázatok kiírásáról. Magyar azt is megüzente, hogy „a Tisza képviselői a szerdai közgyűlésen erős jelzést küldenek a hatalmi elit levitézlett tagjainak”.

Függőben a Kolibri ügye

Határozat elfogadásával jelezte a Fővárosi Közgyűlés, hogy megpróbálja rendezni az állami Kolibri Színház helyzetét. Mint arról többször írtunk, nagy tiltakozást váltott ki, hogy szakmai egyeztetés nélkül, a társulat ellenében neveztek ki új igazgatót a több évtizedes múltra visszatekintő gyermek- és ifjúsági színház élére.

A Tisza Párt azt javasolta, hogy a főpolgármester vizsgálja meg, van-e lehetőség arra, hogy a főváros rendezze az igazgatóválasztás miatt kialakult konfliktust.

Ezt a kérést hangosította fel a tegnapi ülésen a társulat két tagja is. Karácsony Gergely jelezte: bízik abban, hogy a színház fenntartásáról szóló, tavaly év végén lejárt megállapodásról szóló tárgyalásokon a Kolibri ügyére is kitérhetnek, és a kulturális tárca nyitott lesz a társulat érveire.