- Hazaárulózás, szerződés-felolvasás, bindzsisztánozás, mutyizás: négy órán át vitatkoztak Rákosrendezőről a fővárosi képviselők

Órákon keresztül vitatkoztak szerdán a fővárosi képviselők Rákosrendezőről anélkül, hogy egy jottányit is közeledett volna a Fidesz és az ellenzék álláspontja. Volt hazaárulózás, szerződés-felolvasás, bindzsisztánozás, mutyizás. A Tisza végül név szerinti szavazást kért.

Rákosrendező ügye újabb stációba lépett, amikor az MNV aláírta az adásvételi szerződést. Nincs olyan eleme, ami külön-külön ne lenne felháborító, ami ne lenne teljesen ellentétes Budapest és Magyarország érdekeivel – jelentette ki Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a rákosrendezői volt vasúti terület 85 hektárjának Egyesült Arab Emirátusoknak való eladásáról szóló vitában.

Mint ismeretes: a kormány négy minisztere egymást követve tagadta azt az adásvételi szerződésben rögzített tényt, hogy a területre a fővárosnak elővásárlási joga lenne. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az adásvételi szerződés aláírója azonban a magyar jogrendnek megfelelően a héten elküldte a fővárosi önkormányzatnak a jog gyakorlására vonatkozó felhívását. A fővárosnak 30 napja van eldönteni, hogy él-e ezzel a jogával és a Budapesti Közművek Zrt-n keresztül ajánlatot tesz a területre.

Magyar Péter azt üzente, hogy erős jelzést küldenek a mai közgyűlésen Karácsonyéknak, így felmerült, hogy esetleg nem szavazzák meg az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó városvezetői indítványt.

Karácsony Gergely az előterjesztés tárgyalásakor kiemelte, a fő cél az, hogy a terület köztulajdonban maradjon és a város és Magyarország érdekeivel összhangban park és megfizethető lakások épüljenek ott felhőkarcoló helyett. A főpolgármester kitért arra is, „súlyos magánérdekek ölelik körbe a kormány ügyletét”, így félő, hogy a kormányzati oldalon nem a fővárosiak érdekeit képviselik az ügyben. Azzal is tisztában van, hogy túl sok pénz forog kockán, így a pénzemberek és az Orbán-kormány nem fogja feladni a harcot, de ők sem fogják. Az ügyben is megnyugtatott mindenkit, hogy a BKM rendelkezik a szükséges tőkével, a hulladékgazdálkodási vagyonelemek átadásakor tették félre ezt a pénzt fejlesztési célokra.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjeként a városvezetői javaslatra épülő indítvánnyal élt. A fővárosi képviselő szerint ez a vita arról szól, hogy

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Bécsben hasonló volumenű fejlesztések zajlanak évek óta, de nem egy idegen államot hívtak ezek megvalósítására, hanem hosszas társadalmi egyeztetés után a város és az osztrák kormány közösen határozta meg a fejlesztési irányokat, majd ehhez keresett befektetőt.

„Nem óriási plázák, felhőkarcolók és parkolóházak épülnek, hanem megfizethető új lakások, parkok és villamosvonalak. Budapestnek ezt a mintát kellene követnie.” Válaszolt arra a kormányzati vádra is, miszerint a fővárosnak csak most jutott eszébe, hogy kezdeni kellene valamit ezzel a területtel. Rámutatott, hogy már 2013-ban készült egy településszerkezeti terv, amely tartalmazta ezt a fejlesztést, majd 2019-ben még Tarlós István ideje alatt 200 oldalas fejlesztési terv készült. Erre alapozva készítette el az általa vezetett Budapest Fejlesztési Központ a saját tervét, illetve a Karácsony vezetésével felálló új városvezetés a Parkváros koncepciót. Aki nem végezte el a munkát, az éppen a MÁV és a kormány, amely most egy nemzetközi szerződés álcája mögé bújva játssza ki Budapestet. Végül hozzátette: „ha egy ilyen szerződést Gyurcsányék írták volna alá, akkor már mindenki hazaárulást kiáltott volna”.

Nem sokkal később Balogh Balázs a Tisza Párt nevében mindenkit megnyugtatott, hogy ők mindent meg fog tenni, hogy ezt a beruházást megakadályozzák és meg fogják szavazni az elővásárlási jogra vonatkozó javaslatot. A frakció elsősorban az 50.9 milliárd forintot sérelmezte. Azt is megemlítette, hogy a Lázár János által emlegetett 5000 milliárd forintos fejlesztésre semmi garancia nincs, hiszen az arab sejk csupán arra tett ígéretet, hogy ösztökéli az általa kijelölt ingatlanfejlesztőket, hogy 5 milliárd forint euró értékben fektessenek be.

Az ülésen szót kapott Rózsa András zugló polgármester is, aki heves szócsatát vív Lázár Jánossal a területen az elmúlt évtizedekben felhalmozódott szemét okán. Zugló beleszólást kér abba, mi épül a területen különös tekintettel arra, hogy az eladni kívánt ingatlanegyüttes teljes egészében a kerület közigazgatási határai belül helyezkedik el, de a kormány és befektető részéről egyelőre senki nem kérdezte meg őket, mit látnának ott szívesen. Rózsa ezzel együtt kétkedett, hogy Budapest a végén valóban élni tud elővásárlási jogával.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője csak a szépet látja a beruházásban. Elhordják végre a szemetet, hatalmas infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg, új negyed épül. Az elővásárlási jog gyakorlása szerinte nem más, mint a városvezetői pavlovi reflex, keresztbe feküdni minden mások által tervezett fejlesztésnek. A frakcióvezető szerint örüljön a város, hogy mások fizetik a terület rendbetételének, illetve a fejlesztésnek az árát. Ráadásul mennyi új munkahely és építőipari megbízás teremne ebből. Hosszan merengett azon, hogy a főváros vajon nem azért akarja-e a területet megszerezni, mert a Wallis-csoportnak tervei vannak rá. Olyanok érdekeltek ebben, akik a nem létező, de a Fidesz által mantraszerűen ismételgetett Városház-gate ügyben is érintettek voltak szerinte, mint például Bajnai Gordon. Szentkirályi Alexandra arra nem tért ki, hogy férjéé, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteré volt az a cég, amely kezelte a másik elővásárlási joggal bíró társaságot idén januárban felvásárló magántőke alapot. De persze már korábban eladta a tulajdonrészét, ahogy Lázár János építési miniszter is, aki abban a cégben volt tavaly novemberig érdekelt, amely birtokolja a Divatcsarnokot. Véletlenül éppen itt nyit értékesítési irodát a Rákosrendezőt felvásároló arab befektető. Déri Tibor, a Demokratikus Koalíciótól később fel is vetette, hogy Szentkirályi szavazása vajon nem összeférhetetlen-e. A frakcióvezető férjének napokkal ezelőtti közleményével válaszolt, mondván nincs semmi köze az ügyhöz. Ennyi.

Porcher Áron (Tisza) szerint ezzel az alig 50.9 milliárdos szerződéssel az Orbán-kormány százmilliárdos kedvezményeket ad az arab befektetőknek, ebből bőven futná a Szentkirályi által emlegetett területrendezésre. Gulyás Gergely fideszes képviselő válaszul arra tett javaslatot, hogy adjanak lehetőséget Magyar Péter pártelnököt. A javaslatot elvetették.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója tisztázta, hogy

A teljes vételárat ugyanis az arab befektetői is három részletben fizetné meg, az utolsó részletet 2039-ben.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy több nagyobb rozsdaövezet is van Budapesten, de nem véletlen, hogy évtizedek alatt sem sikerült befektetőt találni ezek fejlesztésére. A területek kármentesítése ugyanis akár sok tízmilliárdra is tehető, Rákosrendező esetén ez százmilliárdos tétel. Ez akár indokolná a terület olcsó áron való eladását. Mint mondta: a szerződésben erről csak annyi szerepel, hogy külön megállapodást kell kötni. Kérdés, hogy a fővárosnak honnan lesz erre pénze. Ha a befektetőre bíznák ezt a feladatot, akkor vélhetőleg az önkormányzat se szabhat magas eladási árat és engedni kell a beépítési százalékok ügyében is, lévén csak sűrűbb beépítés esetén érheti meg a befektetés. Baranyi bűnnek tartaná, ha felhőkarcoló épülne a területen, de nem igazán látja a konkrét ötleteket a politikai kinyilatkoztatások mögött.

Vitézy azt kérdezte Szentkirályitól, hogyha ilyen fontos a rekultiváció, akkor eddig miért nem tett semmit a kormány ebben az ügyben, hiszen ez állami terület, ott semmit se tehetnek az önkormányzatok. Miért nem írták elő ezt az arab befektetőnek, mert a szerződésben nincs benne. Azt se értette, hogy a Fidesz frakcióvezetője honnan tudja, hogy az arab befektetők 5000 milliárd forintot költenének a negyedre. Ez ugyanis se a nemzetközi megállapodásban, se az adásvételi szerződésben nincs benne. Közlekedési vállalásokat se a fejlesztő tesz, hanem a kormány 320 milliárd forint értékben. Honnan olvasta ki, hogy hatalmas parkot alakítanak ki? A szerződésben azonban csak 10 százalékos zöldfelületi arány szerepel.

Szentkirályi kijelentette, hogy ő sem akar 500 méteres tornyokat, ezek megépítését a jelenlegi építési törvény tiltja, így ennek megváltoztatásához a Parlament hozzájárulására van szükség. Nem úgy van, hogy a befektető bármit építhet. Ha a magyar államnak nem tetszik, amit terveznek, akkor elállhat a szerződéstől. (Ehhez képest a szerződésben szerepel azon kitétel, hogy a kormány a fejlesztés megvalósítása érdekében módosítja a magyar jogszabályokat.) Szentkirályi nem tud elképzelni más vallási célú épületet Magyarországon, mint templomot.

Az órák óta gomolygó vitában még többször előkerült a forrás hiánya, a kármentesítés, a felelősségi körök és az építési szabályok változtatásának joga. A Fidesz és az ellenzék egymást követve olvasott fel részleteket a szerződésből, esetenként ugyanazokat a passzusokat, de egymástól eltérő értelmezéssel, politikai hazugságokkal vádolva egymást. Vitézy érdeklődött: miért néznek mindenkit hülyének? A Mol-torony is megépült. Itt három és fél Mol-toronyról beszélnek. Végül felemlegette Majka Bindzsisztán nótáját, amin Karácsony Gergely kissé sajnálkozott, mert a vita végén ő szerette volna elsütni. Ordas Eszter, a Tisza frakcióvezetője szintén bindzsisztánozott, majd név szerinti szavazást kért a javaslatról. (A szavazásra a nap végén, az összes napirendi pont megtárgyalása után kerítenek majd sort.) Azt is bejelentették, hogy ha a főváros jogi lépései nem lesznek elegendőek, akkor kiviszik az embereket az utcára.

Ez egyébként előrevetíti, hogy a többi városvezetői előterjesztést nem fogják megszavazni, beleértve a BKV járműfejlesztését célzó hitelt.

Ahogy arról korábban írtunk: a BKV 80 milliárdos nemzetközi hitelfelvételről tárgyal az MFB és az EIB képviselőivel. A kölcsönt energetikai hatékonyságot növelő beruházásokra, például a metrók mozgólépcsőinek cseréjére, az M2-es metróvonal akadálymentesítésére, illetve az M1-es vonalon közlekedő elaggott járművek lecserélésére fordítanák. Utóbbira egyébként különösen nagy szükség lenne a Rákosrendezőre tervezett új városnegyed megvalósulása esetén, hiszen a kormány által vállalt infrastrukturális fejlesztések között ennek a vonalnak a meghosszabbítása is szerepel.