A korábbi törésvonalakat jócskán átírta a valóság, és immár több, korábban „fukarnak" tartott tagállam, Dánia vagy Finnország is kész tárgyalni újfajta finanszírozásról és rugalmasabb szabályokról. Oroszország Ukrajna elleni inváziója megmutatta, közel sem elképzelhetetlen egy totális háború Európában. Sürgősen orvosolni kell a korábbi leépítésket és az elmaradt fejlesztéseket, amit nem lehet csak nemzeti szinten kezelni, ebben ma már konszenzus van Európában.
Ha Oroszország EU elleni folytonos fenyegetései és hibrid támadásai nem lettek volna elégségesek, Donald Trump hivatalba lépése újabb hideg zuhanyként érte az öreg kontinenst. Az új amerikai elnök számára nem prioritás Európa és benne Ukrajna stabilitása, biztonsága. Bár Orbán Viktor korábban „békeköltségvetést” várt a republikánus Trump visszatértétől, az új elnök a védelmi szövetség tagjaitól azt várná, hogy a nemzeti össztermékük öt százalékát költsék védelemre a mai két százalékos cél helyett. Igaz, ennyit még az USA sem szán az ügyre. Sokan még a GDP arányos két százalékot sem tudják teljesíteni. Ugyan hazánk eléri ezt a szintet, de a miniszterelnök szavai szerint „tüdőn lövéssel” érne föl a magyar gazdaság számára az öt százaléknyi védelmi kiadás.
A helyzetet az is nehezíti, hogy a 27 EU-tagállamból mindössze 24-en NATO tagok. Ausztria, Írország, Málta és Ciprus hagyományosan semleges. Ugyanakkor az EU-n kívüli NATO-tagok, különösen az Egyesült Királyság és Norvégia nélkül nincs érdemi európai védelem.
Az egyik sarkalatos kérdés, hogy milyen területen éri meg a közös védelem. A görögök és lengyelek szerint ők az egész EU határán őrködnek, így a spanyol vagy ír államnak is érdeke, hogy minden támadás ellen kitartsanak. Nem véletlenül kardoskodik sok keleti tagállam, hogy a légvédelemnek európai szinten kell működnie. Látható mit tesz, amikor az oroszok szisztematikusan támadják Ukrajnában az energiaellátást, bombáznak civileket kórházakban, bevásárlóközpontokban vagy lakóházakban, sokszor relatíve olcsó drónokkal. Az ilyen támadások kivédésére a szakértők szerint jelenleg nincs megfelelő védelem az EU-ban.
Már Európa is célkeresztben van, Donald Trump szavai megdöbbenést keltettekAz Európai Bizottság várhatóan márciusban egy úgynevezett fehér könyvben mutatja be, hogy a közös fegyverbeszerzés, a termelési kapacitások közös kiépítése és a termelési láncok összehangolása hogyan javíthatja biztonságunkat. Ez a dokumentum még mindig csak irányokat fog kijelölni, mindehhez nem kevés pénzt is elő kell teremteni.
Ugyan sok kormány még hajlandó is lenne többet áldozni védelmi befektetésekre, csakhogy az EU-ban a 2008-as válság után szigorú szabályok vonatkoznak arra, mennyire adósodhatnak el a tagállamok. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már többször lebegtette a változtatásokra való nyitottságát. A szabályok sürgős és kivételes esetben lehetnek rugalmasabbak, márpedig most ilyen időket élünk szerinte.
Nagy infrastrukturális befektetésekre, amelyekből jó néhányra szükség lesz, az Európai Beruházási Bank is tudna hitelt adni, csakhogy ez a bank nem a hadseregek fejlesztésére van kitalálva. A napokban már legalább húsz tagállam jelezte a banknak, hogy ideje lenne felülvizsgálni hitelezési politikáját. Igaz, ahhoz, hogy konkrét hadiipari üzemek hitelezése megengedhető legyen, a tagállamok egyhangú döntésére volna szükség, amire nincs sok esély. De ha a projekteknek van civil felhasználása, a támogatás nem szabályellenes. Ilyen, úgynevezett kettős felhasználású fejlesztések vagy éppen a hadászatilag is fontos infrastruktúra építése várhatóan bővülni fog.
A nagy újratervezés – Az európai hatalmak gondolkodnak, hogyan vehetnék át a vezetést az amerikaiaktól Ukrajna támogatásábanTovábbi lehetőség az EU-s közös hitelfelvétel a fejlesztések finanszírozására, ami a Covid óta már nem tartozik a tabuk közé. Csakhogy a pénzintézetek jelentős része tudatosan távol tartja magát a védelmi kiadásoktól. Az európai vezetők nem hagytak kétséget afelől, hogy itt is erősítenék a párbeszédet a magánszektorral.
Bár az erős hadiiparral rendelkező országok, különösen Franciaország azt szeretnék, ha a beszerzési szabályok az európai gyártókat részesítsék előnyben, emiatt azonban sokak szerint a beszerzés időnként drágább és lassabb is lehet. Ehhez ráadásul Trumpnak is lesz majd néhány szava, ő ugyanis hajlamos minden eszközzel az amerikai ipar sikeréért dolgozni. A sokmilliárdos védelmi megrendelések könnyen lehet, hogy a vámháborúval fenyegetőző elnök „kiengeszteléséhez” éppen meg fognak felelni.
