Az adat a 2023-as, 5,7 százalékos visszaeséshez képest némi javulás. Igaz, a tavalyelőtti értéket szakértők alapvetően az árstopnak betudható, vele tizedesre megegyező, 2022-es, 5,7 százalékos bővülés bumeráng-hatásaként értékelték. A mostani csökkenés így voltaképp az árstop utáni piaci hullámok ellapulásaként értelmezhető. Az elfogyasztott mennyiség a csökkenés mellett a valaha mért ötödik legmagasabb szint, úgy, hogy a rekordok a covidos 2020-at kivéve rendre a 2019 óta eltelt éveket jellemezték.
Ezen belül valójában csak a gázolajforgalom esett, mégpedig 2 százalékkal 4,5 milliárd literre. A kétmilliárd liter benzin ellenben 0,8 százalékos bővülés.
Az országos összesítés alapvetően két tevékenységből, a közkutak és a nem nyilvános, nagybani - például tömegközlekedési, mezőgazdasági vagy épp katonai - telepek „közvetlen nagykereskedelmi” értékesítéséből tevődik össze. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a márkás („színes”) töltőállomásokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) már január közepén nyilvánosságra hozza saját adataikat, ezt az összes hazai kút NAV-os adatából levonva képet kaphatunk a nagy láncokoz nem tartozó („fehér”) kutak piaci helyzetéről is.
A kis benzinkutakat is lerázta a GVHÍgy elmondható, hogy míg a fehér kutak 2024-es, 1,6 milliárd literes adata 2,1 százalékos visszaesés, addig a nagy láncok tavalyi, 3,9 milliárd litere „csak” 0,6 százalékos veszteség. Bár a 2 ezer hazai töltőállomásból a színesek száma alig haladja meg a fehérekét, utóbbiak piaci részesedése csak 30 százalék. Míg tavaly a fehér kutakon vevőre talált 1,2 milliárd liter gázolaj 4,4 százalékos visszaesés, a félmilliárd liter benzin 3,9 százalékos ugrás. A MÁSZ adatai kevésbé szórnak: míg a színes kutak 2,3 milliárd literes gázolajforgalma 1,4 százalékos esés, addig a másfélmilliárd liternyi benzin fél százalékos emelkedés. A lényegében csak a gázolaj egymilliárd litert közelítő forgalmából álló közvetlen nagykereskedelem 1,7 százalékos visszaesést mutat.
A fehér töltőállomások máig nem találtak vissza 2021 előtti fejlődési pályájukra – vélekedett az adatok kapcsán lapunk megkeresésére Gépész László, a kis egységeket tömörítő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) alelnöke. Ennek fő okát abban látja, hogy az árstop idején az árhátrányukat így elvesztő, kényelmesebben megközelíthető és üzemanyagkínálatukat is tovább megőrző nagy láncok magukhoz csábították a kis kutak addigi törzsügyfeleit. Utóbbiakat nem csak a hosszú távú szerződések miatt nem sikerült visszcsábítaniuk: a nagyvevők attól is tartanak, hogy egy esetleges újabb árstop során elsőként ismét a kis kutak fogynának ki az üzemanyagból – vélekedett az FBSZ-alelnök. Az árstop miatt oly mértékben elapadtak a jellemzően családi tulajdonú, helyi egységek anyagi tartalékai, hogy a fejlesztésekkel, kényelmi bővítésekkel sem tudtak lépést tartani. Ennek egyik jele, hogy igencsak megcsappant a 0-24 órán át nyitva tartó fehér kutak száma. A kormány jórészt megszüntette a piacvezetőkkel szembeni, a korábbi árelőnyüket biztosító adókedvezményeiket is. Bár zömmel még most is olcsóbbak, árelőnyük csökkent. Ennek jellemző példájaként hozta fel, hogy máig nem látják egyértelműen, egy tavaly év végi jogszabálymódosítás lényegében eltörölte-e az üzemanyagkutak 3 százalékos kiskereskedelmi adóját vagy sem. Mindezek nyomán a kis kutak száma is egyre morzsolódik - vélekedett Gépész László.
Az árak változnak, de a fenyegetés állandó
Januárban a benzin literje Magyarországon átlag 635 forintba került, ami 3 forinttal, fél százalékkal múlta alul a vizsgált környező államok szintjét – közölte tegnap havi frissítését a KSH. Míg a hazai ár egy hónap alatt 18, addig a környező szint 21 forinttal nőtt. 653 forintos gázolajunk ezúttal 2 forinttal, 0,3 százalékkal bizonyult a szomszédokhoz képest olcsóbbnak. Míg a magyarországi ár 20, addig a szomszédoké 19 forinttal nőtt.
Ausztriában és Szerbiában mindkét üzemanyag, a horvátoknál és a szlovákoknál a benzin, Szlovéniában pedig a gázolaj drágább. Így Romániában mindkettő, Szlovéniában a 95-ös, Szlovákiában pedig a dízel olcsóbb. Az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium üdvözölte, hogy a hazai üzemanyagárak az előző hónapokhoz hasonlóan „megőrizték versenyképességüket”. Ezt „Brüsszelben kiharcolt biztosítékoknak” tudják be, amivel vélhetőleg arra utalnak, hogy a Mol, uniós versenytársaitól eltérően, százhalombattai és pozsonyi finomítója számára, változatlanul vásárolhat a szankciók miatt a világpiacinál olcsóbb orosz nyersolajat. A szaktárca bízik az üzemanyagkereskedők együttműködésében, hozzátéve: ha a piaci folyamatok indokolják minden rendelkezésre álló eszközzel beavatkoznak.