Egy Bayer Zsolt-írásról (vagy bármiről, ami az egykor szebb napokat is látott Magyar Nemzetben mostanában megjelenik) cikket írni bőven van annyira abszurd, mintha valaki az emésztő tartalmából próbálná kikövetkeztetni, milyenek is az emberek. Mert igaz ugyan, hogy ez is, az is az emberből jön, de azért az emberség lényege talán mégsem ott van - minek elemezgetni egy szellemi pöcegödör tartalmát?
Részünkről ugyanazért amúgy, amiért a tudomány is teszi, amikor valamilyen betegségre kíváncsi. A Fideszben tenyésző ragály, az idegenügynök-szindróma kórokozója meglehetősen magas, és egyre növekvő koncentrációban van jelen ebben az elegyben. Hogy komoly a baj, az persze a tömeges tünetekből is látszik. Akit az agyevő amőba megfertőz, az hirtelen egy olyan virtuális világban találja magát, ahol mindenről a Soros György, Joe Biden és Manfred Weber által dollárban, euróban (hrivnyában) fizetett ügynökök tehetne. Tehát – hogy a legextrémebb példával kezdjük – a mikepércsi anyák nem azért tiltakoznak a Debrecen határában épülő akkuipari agglomeráció ellen, mert féltik a saját maguk és a gyerekeik életét (egy olyan technológiától, amely kadmiummal, nikkellel, lítiummal és már mérgekkel dolgozik sok ezer tonnányi nagyságrendben, és amit előállít, az annyira veszélyes, hogy a kigyulladt elektromos autók oltására jelenleg nincs biztonságos technológia – Hollandiában például azzal próbálkoznak, hogy a tűzoltók egy sebtében odaszállított vizes medencébe merítik az égő kocsit; képzeljük el ugyanezt egy égő gyárral –, az akkuk vasúti szállításának pedig ugyanezért Európa-szerte a betiltását fontolgatják; mellesleg az egymás mellé épített öt gyárból nem csak a város szélső házait, de a Nagytemplomot is tisztán látni, és bármi, ami az ipari területről a levegőbe kerül, percek alatt a 200 ezres Debrecen fölött van), hanem azért, mert Washingtonból és Brüsszelből erre utasítják őket. Le van írva a hivatalos pártlapban fehéren feketén, mint ahogyan az is, hogy az ukránok sem azért állnak háborúban immár három éve, mert a hazájukat védik az imperialista agresszor Oroszország rablóhadai ellen – amelyek ugyanúgy rámentek már az első körben az akkugyártáshoz nélkülözhetetlen ritkaföldfém-lelőhelyekre, ahogy Trump is rámenne, ha tehetné, csak hogy lássuk, milyen komplex a világ –, hanem azért, mert erre kaptak parancsot a világhatalmi központokból. Ahelyett, hogy a béke érdekében Putyin lábaihoz helyeznék a fegyvereiket meg az országot (ahogyan 56-ban nekünk is tennünk kellett volna, nyilván). Hogy ehhez a gondolatmenethez konkrétan hazudni kell – a debreceniek önvédelméről éppúgy, mint az ukránokéról; utóbbi esetben ismét felelevenítve az ukrajnai oroszellenes pogromok tényleg csak a Cion bölcseivel rokonítható legendáját, amelyekről Oroszország, bár lehetősége volt rá, soha semmilyen nemzetközi fórum előtt nem mutatott fel semmilyen bizonyítékot -, az már csak a hab a fekálián: aki a fentebb jelzett miliőben keres magának világmagyarázatot, annak igazán nincs oka rá, hogy finnyás legyen.