Nem tud róla a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, hogy az arab befektető lett volna az, aki visszalépett a rákosrendezői beruházástól.
Navracsics Tibor a Della podcast műsorában arról számolt be, hogy a kormány érzékelése szerint a projekt egyre inkább eltávolodott a megvalósíthatóságtól, és az „elmérgesedő vita” következtében veszélybe került a kivitelezése. Egy esetleges per évekig elhúzódhatott volna, ami a beruházási környezet romlásához vezetett volna. Egyúttal burkoltan elismerte, hogy a 2026-os választás is szerepet játszott a döntésben.
Hozzátette: bár felismerték, hogy a várható jogi csatározások miatt nem tudna elindulni a beruházás, azt is érzékelték, hogy a lakosság nem utasítja el teljesen a projektet, de bizonytalan az ügyben. Kiemelte, hogy a szerződés szerint az állam eladóként visszavásárlási joggal rendelkezik. Arra a kérdésre, hogy élnek-e majd e jogukkal a választás után, Navracsics Tibor a következő választ adta: „minden nagyobb politikai tervnek van egy olyan görbéje, […] amikor egy pont után már nem éri meg, vagy kifejezetten anyagilag, vagy politikailag, mert már nem hoz annyit, hogy megérje”. Megjegyezte, sokkal egyszerűbb a döntés háttere, mint azt sokan gondolják.
Vitézy Dávid: A szerződés szerint az Orbán-kormánynak számos eszköze van arra, hogy elgáncsolja a rákosrendezői terveketA miniszter ugyanakkor kifejezte szkepszisét, hogy a főváros képes lesz-e egy ilyen jelentős beruházást lemenedzselni. Tanácsként javasolta Karácsony Gergelyéknek, hogy akár európai uniós forrásokat is bevonhatnának a Rákosrendező-projektbe, mint barnamezős fejlesztésbe.
Dubaji coki, bécsi minta – Így képzeli a budapesti vezetés a jövő Rákosrendezőjét