- Vitézy Dávid: A szerződés szerint az Orbán-kormánynak számos eszköze van arra, hogy elgáncsolja a rákosrendezői terveket

Sok féligazság jelent meg az elmúlt napokban – állapította meg Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője, és egy hosszú posztot is közzétett a Facebook-oldalán arról, mikor és mennyit, illetve miből és milyen feltételekkel kell fizetnie a fővárosnak Rákosrendezőért.

Vitézy Dávid leszögezte, a vevőnek, tehát eredetileg az arab befektetőnek, immár pedig az elővásárlási jog gyakorlását követően a Budapesti Közművek Zrt.-nek (BKM), a főváros közműcégének a szerződés aláírását követő 10 munkanapon belül 25%-ot, azaz 12,73 milliárd forintot kell fizetnie. Itt nincs mozgástér vagy feltétel, ezt ki kell fizetni.

A Fővárosi Közgyűlés az elővásárlási jog gyakorlásakor ennek a 12,73 milliárd forintnak a fedezetéről döntött: a MOHU-tól a hulladékkoncesszió miatti feladatátadás révén a Hulladékhasznosító Mű megvásárlásának ellenértékeként érkezett szabad felhasználású bevételek terhére fizeti ki ezt a BKM. Ennek – hangsúlyozta a volt főpolgármester-jelölt – semmilyen akadálya nincs, ezt a MOHU tegnapi közleménye sem cáfolja.

„A második vételárrészlet kapcsán jelentek meg ma olyan hírek, hogy erre most nincs meg a fővárosnak minden forrása, mivel a MOHU-tól érkezett bevételek ezt már nem fedezik teljes körűen. Ez a második részlet azonban jelenleg nem esedékes, mivel a második részlet kifizetésének 5 db feltétele van, melyek közül mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy a vevőnek (jelen esetben a fővárosnak, eredeti szándék szerint az arab befektetőnek) ki kelljen fizetni a második részletet, ami 35% (17,83 milliárd forint)” – írta Vitézy Dávid.

A bejegyzés szerint az említett feltételek – melyek nem egyik napról a másikra fognak teljesülni – a következők:

• az eredeti vevő által kért paraméterek szerint az építési jogszabályok felülírására vállalt a kormány kötelezettséget. A szerződés szerint addig nem esedékes a második részlet, ameddig ennek megfelelően nem írják felül a hazai jogszabályokat. „Nyilvánvalóan, ha lesz konstruktív együttműködés, akkor itt lesz miről tárgyalni, hisz a főváros nem 500 méteres tornyot akar itt építeni, viszont mihamarabb szeretné látni a használaton kívüli vasút vágányok elbontását és a többi közlekedési tárgyú vállalás teljesítését. Ezzel együtt, a hatályos adásvételi szerződés szerint a feltétel még mindig az arab igények szerint az összes hazai építési jogszabály felülírása.”

• minden más magyar jogszabályt, akár törvényt is, a kormány úgy módosítson, hogy az elősegítse a beruházást és az építési engedély megszerzését. Ezeket a vevőnek kell összegyűjtenie és jeleznie, „ebből is látszik, hogy az arab befektetőkre írták a szerződést – de ha már így alakult, lesznek javaslatai a fővárosnak is.”

• a beruházás nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá minősítése. 

• az ingatlan teljes tehermentesítése, minden perfeljegyzés törlése az eladó Magyar Állam által, ami „a fővárostól független, de az állam számára jelentős feladatot jelentő feltétel.”

• a telekalakítás, a vasúti területek felosztása – az aktív vasúti vágányok így visszakerülnek állami tulajdonba, a nem szükséges vasúti területek leválasztásával. Erre pontos térképi melléklet van a szerződésben, de a teljes telekalakítás lebonyolítása és az ingatlannyilvántartásban való bejegyzése is feltétele a második részlet kifizetésének. Ez a magyar állam és a MÁV, valamint a vevő szoros együttműködését feltételezi.

„A fenti öt feltételből tehát látható, hogy még akkor is, ha a kormány maximális együttműködést és konstruktivitást tanúsít, bonyolult, összetett, egymásra épülő feltételek sokaságának teljesülése után esedékes a második részlet” – hangsúlyozta Vitézy Dávid.

Szerinte a szerződés aláírói eleve tudatában voltak ennek:

• egyrészt a vevő elállhat, ha a kormány nem teljesít (tehát a mindenkori kormány együttműködési hajlandóságának hiányában az arab befektető bármikor kiléphetett volna).

• illetve a szerződés azt is rögzíti, hogy mivel a feltételek teljesülése egy évnél is több idő lehet, a KSH árindex mértékével emelkedik a második részlet ára az idő teltével.

A harmadik, egyben utolsó vételárrészlet kifizetése (20,38 milliárd forint) 2039-ig esedékes, és ahhoz kötött, hogy a kormány teljesítse a 800 millió eurós (mai áron kb. 324 millárd forintos) infrastrukturális vállalását.

„Összességében tehát, ha eljutunk egyszer odáig, hogy a vételár kifizetéséhez a feltételek mind teljesülnek, az valójában a mindenkori (hisz jó sok ciklust érint ez, 2039-ig négy parlamenti választás lesz és három főpolgármester-választás) magyar kormány és főváros olyan fokú együttműködési készségét mutatja, hogy akkor a Rákosrendezőn a pénteki konferencián bemutatott tervek szerinti új, európai szemléletben fejlesztett zöld lakónegyed is meg is tud valósulni. Ha a kormány nem működik együtt, és el akarja gáncsolni ezt, azaz meg akarja akadályozni, hogy az elővásárlási jogával élő Budapest ezt a területet fejlessze, ehhez számos eszköze van a szerződés szerint is. Viszont ebben az esetben már a második részlet sem válik esedékessé, és az első is visszajár, ha végül a szerződés ellehetetlenül” – szögezte le a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője. Vitézy Dávid hozzátette, Budapest érdeke az, hogy ennek a történetnek ne ez legyen a vége, de „a vásár kettőn áll”, az eladó és a vevő együttműködésén, melynek szellemében ez az adásvételi szerződés készült – ez pedig immár a kormányt és a fővárost jelenti.