- Huszonöt hektáros park tóval, 15 ezer új lakás – Ezt képzeli a rákosrendezői mini-Dubaj helyére a budapesti vezetés

Örömmel üdvözölt minden új budapesti telektulajdonost Karácsony Gergely főpolgármester a pénteki „Hogyan tovább Rákosrendező?” címmel megrendezett minikonferencián, mondván, azzal, hogy a fővárosi önkormányzat megvásárolja a területet az államtól a budapestiek is mind tulajdonosok lettek. Mindjárt az elején leszögezte, hogy a 85 hektáros terület fejlesztésével nem magánbefektetői, hanem közösségi célokat fognak szolgálni. Budapestnek négy kihívással kell megbirkóznia, ezek a klímaváltozás, a lakhatási válság, a budapesti népességcsökkenés megállítása és a fenntartható mobilitásra való átállás. Ezekre a rozsdazónák okos felhasználása segíthet választ adni.

A volt ipari és vasúti területek kifli alakban ölelik körbe a belvárost, a hasznosításkor kapcsolódniuk kell a meglévő városszövethez és egymáshoz is. Éppen ezért a főpolgármester igen örült annak, hogy a VI. kerületi önkormányzat indult a Nyugati pályaudvar ingatlanfejlesztői pályázatán, az általuk tervezett Podmaniczky Ligettel egy zöld folyosó alakítható ki a belvárostól a Városligeten át Rákosrendezőig. Az arab befektetők orra elől elvásárlási joggal elhalászott 85 hektáros területen 25 hektáros parkot alakítanának ki, amelyben a Rákos-patak vizének megduzzasztásával egy kisebb tavat is kialakítanának. Az egész beépítés szellős lenne sok séta- és kerékpáros úttal, autóforgalom elől elzárt területekkel. Felhőkarcoló nem épülne, legfeljebb néhány jelenlegi szabályozás által is megengedett, legfeljebb 90 méteres épület. A területen 1,5 millió négyzetméter építésére van mód, ami cirka 15 ezer új lakás megépítését teszi lehetővé, ezek legalább 20 százaléka megfizethető kategóriájú lakás lesz. Karácsony Bécs mintáját követné, ahol az elmúlt években három pályaudvar használaton kívüli része helyén épült új negyed. Az arab befektetők által létrehozott belgrádi városrészt viszont elrettentő példaként említette.

„Nyugdíjas leszek, mire ez a projekt lezárulhat” – ismerte be Karácsony Gergely a beruházás időtávjára utalva. Az első lakásokba legkorábban 8 év múlva költözhetnek be lakóik. Budapest ugyan rendelkezik előkészítő tanulmányokkal és koncepciótervvel, de az ingatlanfejlesztői pályázatok kiírása előtt többek között el kell készíteni a mestertervet is. Még ennél is fontosabb, hogy a kormány elvégezze a területen megmaradó vasúti infrastruktúra átalakítását. Ezt ugyanis csak az állam, illetve az állami tulajdonban lévő MÁV teheti meg. –  A projekt sikeréhez ezen túlmenően is elengedhetetlen az aktív kormányzati támogatás” – mutatott rá a főpolgármester, aki szerint túl kell lépni az eddigi rossz gyakorlaton nem csupán a kormány-főváros, hanem a köz és a magánszféra közötti együttműködésben is, sőt az Európai Unióval is rendezni kellene a kapcsolatot, hiszen az új negyed működőképességéhez szükséges közlekedési beruházásokhoz uniós forrásokat is igénybe vehetne a város.

A lebonyolítással kapcsolatban kitért arra is, hogy a területet részenként kívánják meghirdetni az ingatlanfejlesztői tendereken. A telkeket azonban nem adják el, azok továbbra is fővárosi tulajdonban maradnának. A befektetők úgynevezett földhasználati jogot kapnának, ez alapján építkezhetnének, a főváros pedig a későbbiekben bevételre tenne szert a földhasználati jogok után szedett díjból. (A kormány első menetben maga is így tervezte: csak a földhasználati jogot értékesítették volna, de ez menet közben változott. Az arab céggel aláírt szerződésbe már csak a telekalakítás került be, ami alapján az épületeket „leemelhették” volna a telkekről és külön helyrajzi számot kaptak volna.) A főpolgármester nagy befektetői versenyben bízik, hiszen Európában nem sok ilyen nagy, egybefüggő, belvároshoz közeli fejlesztési terület kerül piacra.

Sokféle partnerségre lesz szükség, az állam nélkül ez nem fog menni – erősítette meg a fentieket Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) egykori vezetője, a városfejlesztési bizottság elnöke, aki bízik abban, hogy amit az arab befektetőknek ígért az Orbán-kormány, azt a magyar választóknak is megteszi. Rákosrendezőt sok éve sorsára hagyta a tulajdonos MÁV, így modernizálása az új negyedtől függetlenül is aktuális lenne. A kormánnyal való együttműködés másik fontos színtere a közlekedési beruházások megvalósítása, köztük a Szegedi úti felüljáró megépítése villamospályával, a kisföldalatti vonalának meghosszabbítása és új, nagyobb kapacitású szerelvények vásárlása, valamint új kerékpáros, autós utak építése. Vitézy Dávid a BFK korábbi felméréseire alapozva nem tart attól, hogy a kármentesítés különösebben brutális költség lenne. A Lázár János építési miniszter által emlegetett 300 ezer köbméter helyett, 170 ezer köbméter szemét elszállításával számol. A szerződésben egyébként csak annyi szerepel erről – mutatott rá-, hogy a felek külön megállapodást kötnek erről.

A beépítés a tervek szerint a 15 perces város elvét követi majd, vagyis a negyedben minden fontos szolgáltatás elérhető lesz ennyi időn belül gyalogosan. A legfontosabb cél a hatalmas zöldterület kialakítása, amely a városon átvezető hosszanti zöldfolyosók része lehetne. A Nyugati Pályaudvartól indulhatna az egyik ilyen. Vitézy rámutatott: Bécsben, Prágában, Berlinben és Párizsban is valósultak meg vagy éppen most zajlanak hasonló beruházások, így nem kell semmit feltalálniuk. Az viszont bizonyos, hogy külön szervezetet kell erre a feladatra létrehozni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a BFK által készült tanulmányterv szerint legalább 6 évre van szükség az első kapavágásig. Nem véletlen, hogy az arab befektetők is 2039-re ígérték csak az utolsó vételárrészlet kifizetését, mert ennél korábban aligha valósulhatnak meg a kormány által vállalt közlekedési és infrastrukturális beruházások.

A minikonferencián Bécs három pályaudvari átalakításáról is bemutattak egy prezentációt. A jelenleg zajló északkeleti vasúti terület átalakítását, ahol szintén 16 ezer lakás épül 2006-ban kezdték el a tervezéssel, az engedélyeket tavaly szerezték meg, a bontás 2028-ra, a négy szakaszra bontott építés 2035-re zárulhat le. A területen 4 80 méteres épületet engedélyeztek csak, a belső részen hatalmas park. A lakások 73 százaléka támogatott bérlakásként épül. A területeket eladták, de az építési jogokkal befolyásolták a fejlesztések irányát. A bécsi városházán külön részleg foglalkozik ezekkel a projektekkel.

Tosics Iván városkutató a demokratikus és autokratikus berendezkedésű államok megaprojektjeit vette górcső alá. Isztambulban egy évig tartó heves tiltakozás űzte el a dubaji befektetőket. Belgrádban nem sikerült ugyanez, ott nem volt vita a város és a kormány között. Az eredmény lehangoló lett. Ha mégse lesz olyan gördülékeny az együttműködés a kormánnyal, akkor Tosics Iván több lehetőséget is felvillantott a civil ellenállásra, mint amivel például a Római-parti mobilgát, dunakeszi Auchan bővítését megakadályozó akciók. A főváros az Európai Bírósághoz is fordulhat és ideiglenes jogvédelmet kérhetett volna. A városkutató szociológus kicsit pesszimistább volt, mint az előtte szólók. A bduapesti parkváros megvalósítása közpént és nagy szervezettséget igényel. Belgrád új negyede 3 milliárd euróba került, ebből csak 300 milliót kellett ténylegesen ráköltenie az arab befektetőnek, a többi ugyanis visszajön az ingatlanok értékesítéséből. A belgrádinál sokkal szellősebb, nem luxuslakásokkal operáló rákosrendező esetében sokkal rosszabb lesz a megtérülési mutató. A meghiúsított zágrábi projektet azért elég sokan sajnálták, mondván legalább történt volna valami. Kérdés, hogy a fővárosi önkormányzat mennyire tud felnőni ehhez a feladathoz. Sok innovációra lesz szükség ahhoz, hogy elbírjon vele. Tosicsnak kissé úgy tűnt pozitív olimpia-tervet akarna a főváros megvalósítani. Kérdés, hogy a kormány hajlandó-e mindarra, amit egy olimpia érdekében megtenne.