Orbán Viktor és Alice Weidel közös sajtótájékoztatójából nem derült ki, valójában miért hívta Magyarországra a magyar kormányfő a szélsőjobboldali német párt kancellárjelöltjét mindössze másfél héttel a parlamenti választás előtt, s miért volt szükség arra, hogy – a német belügyekbe való durva beavatkozással - tovább rontsa az amúgy is feszült viszonyt az ország legfontosabb gazdasági partnerével.
Orbán Viktor: Mi abban reménykedünk, hogy olyan kormány lesz Németországban, amelyik leveszi a mellkasunkról a brüsszeli bakancsotOrbán a közös sajtótájékoztatón ismét az Európai Uniót támadta, s az AfD politikáját dicsérte. Elismerte, „az AfD nem az a párt, aminek vezetőjét minden országban fogadni szokták a miniszterelnökök”, de – hozzátette – „épp itt az ideje, hogy ezen változtassunk”. Ezzel el is mondta a lényeget:
itt nem a tartalom volt az elsődleges, hanem az, hogy a sajtótájékoztatón ott állt mellette egy Európa-szerte megvetett párt társelnöke és kancellárjelöltje.
Első ránézésre nem meglepő, másfelől mégis különös, hogy Orbán Weidelt fogadta, mondta el lapunknak Christian Moos, a pártoktól független Europa-Union Deutschland főtitkára (EUD, az Európai Föderalisták Uniójának német tagozata). Mint fogalmazott, abból a szempontból nem nevezhető meglepetésnek, hogy a magyar kormányfő a nacionalista jobboldal bajnokaként lép fel Európában. „A radikális jobboldali párt vezetője, Alice Weidel csodálja őt tekintélyelvű uralmáért”. Moos, aki az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, hozzátette, mindkettőjükben van még egy fontos közös vonás.
„Határozottan a neoimperialista Oroszország oldalán állnak. Vlagyimir Putyin a példaképük”
- hangoztatta Moos. Közelebbről szemlélve mégis meglepő Weidel vizitje. Ha az AfD hatalomra kerülne, az Európai Uniót államok laza szövetségévé alakítaná át. „Ilyen Európáról álmodhat ugyan Orbán Viktor is, de egy ilyen rendszerben Németország aligha adna több pénzt” a közös kasszába, „így Magyarország elvesztené a támogatásokat”.
„Az AfD egyértelműen kijelentette, nem akar többé hozzájárulni az EU-hoz, vagy akár ki lépne az EU-ból”, amennyiben nem lehet jelentős mértékben leépíteni. „Ez azt jelenti: Budapestnek nem lesz több pénze, Magyarország államcsőddel nézne szembe, nem utolsósorban katasztrofális gazdasági helyzete miatt”, hangoztatja Moos, hozzátéve, „Orbán rendszerét az uniós kifizetések tartják életben”.
„Most azt üzeni Németországnak és Európának, hogy nem kér többé ebből a támogatásból. Sajnos a magyar emberek számára ez azt jelenti, hogy tömegesen elszegényednek, és valószínűleg még jobban függnek Oroszországtól és Kínától”
- mutatott rá a szakértő.
Ugyanerre az aspektusra mutatott rá Daniel Freund zöldpárti európai parlamenti képviselő. Emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság szorosan kötődik a némethez, az EU-nak és annak a belső piacnak köszönhetően, amit az AfD fel akar számolni. Freund lapunknak elmondta, ezért teljes rejtély, miért találkozott Orbán azzal a Weidellel, aki veszélyt jelent a magyar jóléti társadalomra.
Balázs Péter volt külügyminiszter a politikai következményeket emelte ki. Hangsúlyozta, durva üzenete van Weidel látogatásának, s a magyar kormányfő ezzel mélyen belenyúlt a német belpolitikába, s mindezt alig két héttel a parlamenti választás előtt, miközben a magyar kormány mindig oly kényes a külföldi megjegyzésekre. Ezúttal azonban a legproblematikusabb német párt társelnökét fogadta, amihez nem is fűzi szoros kapcsolat, hiszen miközben a Fidesz a Patrióták Európáért pártcsaládjának tagja, amelynek létrehozásánál Orbán maga is ott bábáskodott, az AfD a Szuverenisták egyik politikai ereje. Balázs Péter rámutatott,
ezzel Orbán elárulta a saját pártcsaládját. Emiatt saját szövetségesei, köztük Marine Le Pen, vagy Matteo Salvini is kérdőre vonhatják.
Az pedig egy kifejezetten provokatív lépésnek tekinthető, hogy Orbán közös sajtótájékoztatóra is kiállt Weidellel.
Balázs Péter emlékeztetett arra, semmiféle magyar érdek sem magyarázza Weidel meghívását, éppen az lett volna fontos az ország számára, minél jobb kapcsolatokra törekedjen Friedrich Merzcel, a keresztény uniópártok kancellárjelöltjével, aki várhatóan az ország következő kancellárja lesz. Ennek azonban éppen az ellenkezője történt, mutatott rá.
Valóban megmagyarázhatatlan a lépés, s az ország érdekeit tekintve hatalmas öngól.
Olaf Scholz kancellárral eleve hűvös volt Orbán Viktor kapcsolata, ám azzal, hogy épp a kampány finisében fogadta Weidelt, azzal még azelőtt minden esélyét feladta a viszony javításának, hogy Merz – feltehetően - elfoglalhassa hivatalát. Ugyan a Bundestagban két hete a migrációs szabályok szigorításánál Merz nem utasította el az AfD támogató szavazatait, s Scholz azzal vádolta: össze akar fogni a szélsőjobbal a voksolás után, ez inkább csak kampánytéma részéről, de egy CDU/CSU és az AfD alkotta kormány megalakítása teljesen kizárható. Merz azóta is többször elhatárolódott a szélsőjobboldali párttól. Ezért jelenleg egy a keresztény uniópártok és a szociáldemokraták közötti nagykoalícióra a legnagyobb az esély.
Merz és Orbán között szinte semmiféle kapcsolat sem volt. A Fidesz és a CDU között jottányit sem javult a viszony azután sem, hogy 2021-ben Merzet választották meg a kereszténydemokraták elnökének. Annak ellenére sem, hogy Merz álláspontja közelebb áll Orbánéhoz a menekültkérdést illetően, mint Angela Merkel egykori kancelláré. Ugyanakkor Merz miközben több kérdésben mélységesen konzervatív, európaisága megkérdőjelezhetetlen. Már 2019-ben keményen bírálta az Orbán-kormányt, miután a magyar miniszterelnök bejelentette, nem támogatja tovább a néppárti Manfred Webert, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusát az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Akkor Merz kerek-perec kijelentette, a Fidesznek távoznia kell az Európai Néppártból. 2020-ban pedig a magyar felhatalmazási törvényt illette bírálatokkal rámutatva, hogy már ezt megelőzően is komoly fenntartásokkal figyelte az Orbán-kormány intézkedéseit.
Nem fog együttműködni a szélsőjobboldallal a kereszténydemokraták kancellárjelöltjeFelmerül azonban Weidel látogatásával kapcsolatban egy további aspektus is, amelyre Balázs Péter is utalt. Európai szinten még azoknak se jutna eszébe a német kampány finisében meghívni az AfD kancellárjelöltjét, akik a jobboldal szélső spektrumához tartoznak. Minden ország igyekszik jó viszonyra törekedni Németországgal, bármilyen kormány is van hatalmon. Amikor Giorgia Meloni Olaf Scholzcal találkozott, mindketten elismerték, hogy bár több kérdésben nem egyezik az álláspontjuk, de leszögezték, jó viszonyra törekednek egymással. Olyannyira, hogy a Die Zeit című lap 2023 novemberében megjelent cikkében „furcsa párnak” nevezte őket megjegyezve, mindig azt sugallták, harmónia uralkodik közöttük és kiemelték, kiváló a két ország közötti együttműködés. A Die Tageszeizung című lap pedig azt emelte ki, vörös szőnyeggel fogadták a német fővárosban Melonit.
Miközben Orbán és a Patrióták Európáért pártcsalád egyes tagjai rendre azt hangoztatják, hogy össze kell fogniuk a jobboldali pártoknak, beleértve az Európai Néppártot (EPP) is, Weidel meghívása a jobboldalon is feszültséget szül. Az EPP nyilvánvalóan hallani sem akar az AfD-vel való bármiféle együttműködésről, de az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) sem, amelynek a közelmúltig Meloni volt az elnöke.
Weidel budapesti vizitje azonban a patriótákon belül sem okozhat feltétlen lelkesedést. A „hazafiak” legnagyobb pártjának frakcióvezetője, volt elnöke, Marine Le Pen különösen nem kedveli az AfD-t. Sosem bocsátotta meg a német szélsőséges párt egyes politikusainak, hogy a 2022-es elnökválasztáson nem őt, hanem az szélsőjobboldali Éric Zemmourt támogatták a kampány során.
A németek egy része egyre jobban tart attól, hogy történelmük legborzalmasabb időszakát élhetik majd át újraAz AfD még az európai szélsőjobbnak is sok
Sokszor merül fel a kérdés: miért tekinthető az európai spektrum leginkább jobbszélén álló pártnak az AfD? Azért, mert egyértelműen elhatárolódik az alapvető demokratikus értékektől, az emberi méltóság elvétől, a szabadságjogoktól. Az AfD egyes politikusai gátlástalanul terjesztik a náci szlogeneket. A türingiai AfD vezetője, Björn Höcke több alkalommal használta az NSDAP félkatonai harci szervezete, a Sturmabteilung (SA) kifejezéseit. "Németország a németekért! Ki a külföldiekkel!", hangoztatták az AfD bajorországi konferenciájának résztvevői 2024 januárjában, s ez csak egy példa a sok közül.
A Német Emberi Jogi Intézet szakértői megállapították, az AfD fő célja "a szabad, demokratikus rend megszüntetése". Nemzeti-etnikai alapon akarja megvalósítani az állam „egységét”. Amikor a párt vezetői – szó szerint idézzük - "útlevélnémetekről" beszélnek, ez azt jelenti, hogy az AfD nem ismer el minden német állampolgárt németnek, ami a náci ideológiához nyúlik vissza. Megtagadja egyes németektől alapvető és emberi jogaikat, olyannyira, hogy bevándorló gyökerű német állampolgárok kitoloncolását is fontolgatja. Emellett számos példát találhatunk arra: AfD-s pártfunkcionáriusok miként trivializálják a nemzetiszocializmust.
2024 január közepén a Correctiv újságírói tárták fel, hogy 2023. november 25-én különböző jobboldali szélsőséges szereplők titkos találkozójára került sor egy potsdami szállodában. Ezen a találkozón az ismert osztrák jobboldali szélsőséges, Martin Sellner bemutatta a remigráció „mestertervét", a bevándorló háttérrel rendelkező emberek millióinak Németországból való kiutasítását. Jelen voltak többek között az AfD, a CDU, az ÖVP, a Werteunion egyesület és az Identitárius Mozgalom képviselői.
Számos muszlimellenes, rasszista és antiszemita kijelentés fűződik az AfD egyes személyiségeinek nevéhez, megsértve ezzel az alkotmányt, amiért a Bundestagban a párt betiltását kezdeményezték.
Összességében elmondható: Az AfD elutasítja az emberek egyenlőségének elvét, egy autoriter államot képzel el, trivializálja a nemzetiszocializmust, emellett antiszemita, rasszista és szociáldarwinista attitűdök jellemzik. Az AfD gyűlöli a liberális demokráciát, ezért is jelent veszélyt a demokráciára.
„Orbánt ez működteti”
Orbán Viktor és Alice Weidel találkozójából nem Magyarország, maximum a Fidesz profitálhat – mondta a Népszavának Schlanger Márton, a Republikon kutatója.
Arra a kérdésünkre, hogy miért pont a külpolitikai szerepét domborítaná a miniszterelnök, amikor sokan éppen a „hazai pályáról” való levonulását róják fel neki, Schlanger azt mondta: Orbán számára 2026 előtt kiemelten fontos, hogy Magyar Péter fölé pozícionálja magát. Ezt megteheti a Tisza Párt elnöke ellen indított lejárató akciókkal – amiket Menczer Tamástól láttunk például – vagy önmaga „felfújásával”.
Hasonlóan látja a helyzetet Kováts Eszter politológus is. A Bécsi Egyetem kutatója szerint jól látható, hogy a hétfő esti Partizán interjúban Magyar Péter nem sokat tudott mondani Magyarország nemzetközi helyéről, a globális átrendeződésről, vagy a radikális jobboldali pártok erősödéséről. „A keddi találkozóval Orbán nemcsak EU-ban pozícionálja magát, de belpolitikailag is jelzi, neki igenis vannak gondolatai, víziói erről.”
Kétes dicséret persze, amikor az AfD kancellárjelöltje egyenesen példaképnek nevezte őt. Kováts szerint azonban Orbán itt hasonlóan taktikázik, ahogy a 2024-es elnökválasztáson tette Trump esetében. „Akkor mindenki óvta ettől, mondván ez nem bölcs dolog, hiszen nekünk egy esetleges Harris-kormánnyal is jóban kéne lenni. De ha az AfD tényleg jól szerepel, azzal újra azt igazolhatja: »tessék, megint előbb láttam másoknál, hogy fordul a széljárás«. Kockázatos lépés, de Orbánt mindig ez működteti” – vélekedett a szakértő.
Bár a nemzetközi közvélemény igyekszik úgy láttatni az AfD-t, mint az EU-ból kilépni akaró, szélsőséges pártot, Kováts szerint ez nem teljesen igaz, Németországban sokkal inkább elitellenes, anti-establishment érzületet fejez ki növekedő szavazótáboruk. Szerinte a magyar miniszterelnök is érezheti; ennek most keletje van a piacon, és szeretné magát melléjük pozicionálni.
– Az elitellenesség ezeknél a pártoknál nem a valós elitre irányul – azaz a 15 éve kormányzó autokratára, vagy a milliárdosból lett amerikai elnökre. Sokkal inkább háttérhatalom-összeesküvésről és az antiszemitizmusról szól a dolog. Az pedig, hogy itthon Orbán Viktor 15 éve képes eladni magát, mint Ludas Matyi, az ellenzék kudarca. Hogy az AfD-nek sikerül, még érhető, az viszont, hogy Orbánnak is, tragédia – ezt már Schlanger Márton mondta. Az AfD támogatásával – folytatta a szakértő – Orbán talán nem veszít akkorát, mint amekkorát nyerhet. „Nem beszélve arról, hogy az AfD-nek erős szövetségesei vannak Pekingben, Moszkvában, és újabban Elon Muskon keresztül az USA-ban is.”
Kováts Eszter szerint Orbán figyelt arra, hogy ne rántsa le magát egy 20 százalékos ellenzéki párt szintjére, inkább a „bölcs atyuska” szerepében igyekezett tegnap feltűnni. „Mint, aki egy rajongóját fogadja. Persze, a AfD esetleges sikerével, elmondhatja, igenis érdemes vele lenni, ami a politikai mozgásterét is növelheti.” - BITTNER DÁNIEL
