Csütörtökön a Bethesda Gyermekkórház és a Magyar Kórházszövetség közös gondolkodásra hívott szakembereket, hogy javaslataikkal segítsék ösztönözni a kollégáikat arra, tegyenek többet a saját egészségükért is.
A rendezvényen ismertetett adatok szerint ez nem lesz könnyű. Átfogó, hazai kutatás az érintettek egészségi állapotáról nem ismert, egy-egy intézményben, illetve egyes szakterületekről gyűjtöttek eddig adatokat.
Ezek szerint a megbetegedési mutatók nem különbek, mint a magyar társadalom nagy többségéé.
A hazai betegellátókra extra terheket ró a szakemberhiány, a szakma öregedő korfája, az ápolást segítő eszközök szűkössége. A hosszú műszakok, a gyakori túlórák stresszel, alváshiánnyal és mozgásszegény életmóddal társulnak. Egy brit orvosi szaklapban megjelent kutatás (BMJ) 1997 és 2019 közötti nekrológok elemzése alapján igazolta, hogy az egyes az orvosi szakterületek különféleképpen befolyásolják a várható élettartamot. A citált vizsgálat szerint az általános orvosok éltek a legtovább (átlagosan 80,3 évig), míg a sürgősségi orvosok várható élettartama volt a legrövidebb (átlagosan 58,7 év).
Egy svájci tanulmány szerint az alapellátásban dolgozó orvosok 40 százaléka nem mozog eleget, 32 százalékuk túlsúlyos vagy alváshiányban szenved, 25 százalékuk kockázatos mértékben fogyaszt alkoholt, 9 százalékuk dohányzik.
Cseh Szabolcs doktori értekezésben ismertette két zalaegerszegi kórház dolgozói között végzett egészségvizsgálatának eredményét. Eszerint a résztvevők mintegy 60 százaléka betegen is dolgozott, a megkérdezettek 58,2 százaléka még akkor is, ha fájdalmak kínozták. Több mint felüknek volt krónikus betegsége, olyan mint például magas vérnyomás, cukorbetegség, allergia, porckopás, pajzsmirigy-problémák. A kutatásba bevont egészségügyi dolgozók csaknem kétharmadának (61,8 százalékának) volt olyan, az egészségi állapotával összefüggő panasza, amelyet a munkájának tulajdonított. Ők leggyakrabban a derék, hát- és egyéb gerincfájdalmakat említették. A krónikus betegséggel és egyéb panaszokkal küszködőknek csupán a 17,2 százaléka vett igénybe táppénzt. Azt a kutató is megjegyezte: különösen fontos, hogy az egészségügyben dolgozók egészségesen álljanak munkába.
3500-3800 forint a betegek „fájdalomküszöbe”, ennyit még kifizetnek a felírt orvosságaikért, a drágább szereket sokan inkább nem kérik– Tanítványaimnak mindig azt szoktam mondani – idézte a hallgatóságnak saját előadásait Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem professzora és rektor-helyettese – csak akkor tudunk segíteni egy másik bajba jutott embernek, hogyha arra fizikálisan és mentálisan is képesek vagyunk. A professzor is emlékeztetett arra, hogy az egészségügyi dolgozók között egyre több az idős, és nemigen látni, honnét lesz utánpótlás. Mint mondta: ugyan egyre többen jelentkeznek diplomás ápolóképzésre, ám a hallgatók 70 százaléka határozottan nem akar a pályán maradni.
A konferencia kerekasztal-paneljében Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója a személyes példamutatás fontosságára hívta fel figyelmet. „Mielőtt összeszedtem magam, rossz volt rám nézni” – kezdte mondandóját – pedig mindennap legalább egy órát mozgok.” Mint elmondta: tizenöt éve kezdett futni, az elején 100 méter futás után 100 méter sétával folytatta. Kitartott és tavaly már maratont futott. Arról is beszélt, hogy szénhidrát- függőssége időről-időre próbára teszi. Neki ettől a legnehezebb szabadulnia. Mint mondta: a Bethesdában elindult a dolgozók életmódváltó programja. Vannak szervezett mozgás- és egyéb életmód-foglalkozásaik. Ő maga hetente kétszer kezdi csoportos torna- vagy táncórával a napot.
