Európában ellenkezést váltott ki Donald Trump szerdai bejelentése, miszerint megegyezett az orosz elnökkel, hogy a két ország tárgyalásokat kezd az ukrajnai háború lezárásáról. Megbeszélésükről Trump újságíróknak azt mondta: első személyes találkozójuk már „a közeljövőben” létrejöhet Szaúd-Arábiában. (A Financial Times ukrán és nyugati tisztviselőket idézve azt írta, Trump és Putyin megpróbál már húsvétra vagy május 9-re tűzszünetet elérni Ukrajnában.) A kérdésre, hogy Ukrajnát egyenrangú tárgyalási partnernek tekinti-e, Trump – elmosva a háborúért viselt felelősség kérdését – annyit válaszolt: „Úgy gondolom, békét kell kötniük, nem volt jó belemenniük ebbe a háborúba.”
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter előzőleg megütközést keltett Brüsszelben, ahol egyebek közt „irreálisnak” nevezte Ukrajna 2014 előtti határainak visszaállítását és az ország NATO-taggá válását.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi vezetője elutasította a kétoldalú, amerikai-orosz tűzszüneti tárgyalások tervét. „Egyértelmű, hogy semmilyen, a hátunk mögött kötött alku nem fog működni” – mondta. „Miért adunk meg nekik (Oroszországnak) mindent, amit akarnak, még mielőtt a tárgyalások megkezdődtek volna?” – vetette fel Kallas a NATO védelmi minisztereinek ukrán kollégájukkal tartott brüsszeli találkozója előtt. „Ez megbékítés. Ez soha nem működött”.
Orbán Viktor szerint az EU nem kérhet helyet az orosz-ukrán békéről szóló tárgyalásokonA találkozóra érkező Boris Pistorius német védelmi miniszter szintén kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak nem lett volna szabad engedményeket tennie Oroszországnak már a tárgyalások előtt azzal, hogy kizárta Ukrajna NATO-tagságát, s elfogadta, hogy az országnak el kell veszítenie területének egy részét. Egyetértett vele francia kollégája, Sébastien Lecornu is, aki óva intett „a gyengeségen keresztüli békétől”, visszájára fordítva Trump jól ismert szlogenjét. Brit kollégája, John Healey azt mondta, Ukrajnának kell a tűzszüneti tárgyalások „középpontjában állnia”. „A mi feladatunk itt a NATO-ban az, hogy a legjobb helyzetbe hozzuk őket, hogy erőnkkel biztosítsuk a tartós békét.” Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter fenntartotta, hogy a NATO-tagság továbbra is stratégiai cél Kijev számára, mivel ez a legolcsóbb módja annak, hogy garantálja az ország biztonságát, még ha ezt Oroszország ellenzi is.
Volodimir Zelenszkij: Az Egyesült Államok nélkül nincsenek igazi biztonsági garanciákHegsethet csütörtök reggel Brüsszelben újságírók arról kérdezték, hogy az USA elárulta-e Ukrajnát. A Pentagon új főnöke szerint „nincs szó árulásról”. „Annak elismerése van, hogy az egész világ és az USA a békébe, a tárgyalásos békébe fektet be” – mondta, s azt hangoztatta, hogy a világon egyedül Trump képes tárgyalóasztalhoz ültetni Oroszországot.
Az orosz pénzpiacok szárnyaltak, az ukrán adósság árfolyama pedig emelkedett a közeli béketárgyalások kilátására.
A Kreml szóvivője sajtótájékoztatóján közölte, hogy Moszkvára mély benyomást tett Trump és Hegseth szerdai állásfoglalása. „Az előző amerikai kormányzat azt képviselte, hogy mindent meg kell tenni a háború folytatásáért. A jelenlegi kormány „jobb benyomást tesz ránk, és nyitottak vagyunk a párbeszédre” - mondta. Arról is beszélt, hogy „egyelőre nincs egyetértés” arról, hogy ki vehessen részt a folyamatban. A brit Guardiannek az orosz kormányzat egy külügyi intézményből azt mondta: „A Trumppal való közvetlen beszélgetés pontosan az volt, amire Putyin várt. Ez még csak a tárgyalások kezdete, de Putyin megnyerte az első fordulót” - tette hozzá a forrás.
Trump szerdán tájékoztatta az ukrán elnököt a Putyinnal folytatott megbeszéléséről. Volodimir Zelenszkij erről azt mondta, hogy Ukrajna mindenkinél jobban akarja a békét. „Meghatározzuk Amerikával közös lépéseinket az orosz agresszió megállítására és a megbízható, tartós béke garantálására.” Egy csütörtöki eseményen ugyanakkor leszögezte: „Szuverén országként, egyszerűen nem tudunk elfogadni semmilyen nélkülünk kötött megállapodást”, és fontos, hogy ezt ne engedjék meg.
