Jelentős mértékben alulbecsüli a magyar felnőtt lakosság a nők elleni erőszak gyakoriságának hazai mutatóit – derül ki az IDEA Intézet lapunkhoz is eljuttatott kutatási eredményeiből.
Az IDEA még azelőtt, tehát attól függetlenül vizsgálta a nők elleni, párkapcsolati erőszakkal kapcsolatos lakossági véleményeket, hogy január 29-én megrázta volna a közvéleményt a lakástűzben meggyilkolt japán anya ügye.
A vizsgálat alapját az Eurostat friss adatai adták, melyek szerint
2024-ben a magyar nők között az Európai Unió átlagánál jóval többen voltak olyanok, akik lelki vagy fizikai erőszakot, fenyegetést és/vagy szexuális erőszakot szenvedtek el valaha párkapcsolataikban.
Az IDEA Intézet eredményei szerint azonban a felnőtt lakosság nők elleni, párkapcsolati erőszak gyakoriságára vonatkozó elképzelései nem esnek egybe az Eurostat kutatási tapasztalataival: a magyar felnőtt lakosság 2025 elején a nők elleni erőszak gyakoriságának magyarországi mutatóit jelentős mértékben alulbecsülte, miközben az EU-tagországokban elkövetett erőszak gyakoriságának átlagos értékét felülbecsülte. Így a felnőtt népesség elképzelései alapján – az Eurostat adatoknak ellentmondóan – a nők elleni, párkapcsolati erőszak szempontjából a magyarországi nők helyzete megfelel az EU átlagának.
Ugyan a válaszadók háromnegyede kifejezetten aggasztónak és szomorúnak tartotta az Eurostat kutatási eredményeit (miután a kutatás keretei között szembesült velük), ezzel együtt
csak a felnőttek kevesebb mint fele gondolja azt, hogy az államnak kellene cselekednie az ilyen ügyek elharapódzása miatt (42%),
a népesség harmada szerint (34%) a nők elleni, pártkapcsolati erőszak problémája a civil környezetre, a barátokra, ismerősökre tartozik, az ő felelősségük,
a felnőttek szűk egyötöde pedig úgy gondolja, hogy az Eurostat eredményei nem felelnek meg a valóságnak, torzak, eltúlozzák a helyzetet, felnagyítják a problémát (18%).
Az IDEA Intézet eredményei alapján az is elmondható: a társadalom érzékeli, hogy a nők elleni erőszak problémája egyre erőteljesebben van jelen a hétköznapokban, hiszen a többség (62%) azzal legalább részben egyet tudott érteni, hogy az utóbbi években egyre több magyar nő számol be arról, hogy lelki, vagy fizikai bántalmazást kell elszenvednie.
A téma hatékony, össztársadalmi kezelését azonban nehezítheti, hogy a nők bántalmazásának általános elterjedtségét nem látja reálisan a magyar társadalom.
Bár az Eurostat adatai szerint a nők többségét érte már élete során valamilyen lelki, vagy fizikai, szexuális erőszak, illetve fenyegetés a párkapcsolatában, az Idea Intézet eredményei alapján a felnőtt népesség, és ezen belül a nők többsége is úgy gondolja, hogy kisebbséget alkotnak az ilyen helyzeteket elszenvedők.
Az IDEA Intézet kiemeli, ez azt is jelezheti, hogy az áldozatok is többségében abból indulnak ki, hogy bántalmazott helyzetük „egyedinek”, „ritkának” számít, a többségre egyáltalán nem jellemző, „mások” nem érintettek ilyen ügyekben. Kérdéses, hogy ezek, az Eurostat adatai szerint alapvetően téves benyomások mennyire erősítik az áldozatokban azt az érzést, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal, számíthatnak a többség támogatására.
Spronz Júlia: Megelőzhető lett volna a japán nő halála, a rendszer úgy rossz, ahogy van Öt rendőr ellen fegyelmi eljárás indult a lakástűzben meggyilkolt japán nő ügye miatt, egy osztályvezetőt felmentettek„Bocsánatkérés helyett valódi változást akarunk” – Tüntettek a Kossuth téren a lakástűzben meggyilkolt nő halála után