- Oktatás: nem létező támadástól fél az Orbán-kormány, a Magyar Nemzet csak riogatott egyet

Egyáltalán nem szerepelnek olyan kijelentések az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatási bizottságának (CULT) levelében, amely alapján a kormánypárti Magyar Nemzet arról számolt be, hogy „a magyar oktatás ellen is támadást indított”Brüsszel. A kormánypárti lap saját értesüléseire hivatkozva azt írta: az EP szakbizottságának elnöke levelet írt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszternek, amelyben a többi között azt kérte, zárják ki a rektorokat a  modellváltó magyarországi egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumaiból, az Orbán-kormány pedig hozzon olyan szabályokat, hogy „Brüsszelben mondhassák meg”, kik lehetnek a magyar egyetemek vezetői. Továbbá „Brüsszelből irányított NGO-k”, vagyis a kabinettől független civil szervezetek – a lap szerint Soros György szervezetei – felügyelhessék az egyetemek fenntartó alapítványainak testületi választásait.

Vagyis eleve nem a magyar oktatás egészéről van szó, hanem arról a 21 egyetemről, amely az elmúlt években olyan közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került, és amelyek kuratóriumaiban nagy számban jelentek meg kormányközeli személyek, üzletemberek és politikusok. Az EU Tanácsa 2022 decemberében emiatt döntött úgy, hogy ezeket az intézményeket összeférhetetlenségi okok és korrupciós kockázatok miatt kizárják az uniós finanszírozású Erasmus+ oktatási csereprogramból és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programból.

A „támadásról” szóló hírt egyébként azt követően közölte a Magyar Nemzet, miután az Európai Bizottság múlt pénteken bejelentette: az EU 1,8 milliárd euróval – jelenlegi árfolyamon mintegy 700 milliárd forinttal – támogatja a magyarországi pedagógusok béremelését.

A Népszava ugyanakkor megszerezte az EP szakbizottsági elnökének levelét, amelyben a Magyar Nemzet által tényként közölt kijelentések egyáltalán nem szerepelnek, sőt, Nela Riehl bizottsági elnök semmilyen más követelést sem fogalmazott meg. A formális levél lényegében csak annak a több mint két éve fennálló helyzetnek az összegzését tartalmazza, ami miatt a 21 magyarországi modellváltó egyetem továbbra sem férhet hozzá az említett uniós programokhoz. Nela Riehl az EP kulturális és oktatási bizottságának nevében mindössze arra kérte Hankó Balázs minisztert, az Orbán-ormány hajtsa végre az Európai Bizottság által javasolt intézkedéseket annak érdekében, hogy az érintett magyar egyetemek ismét hozzáférhessenek az Erasmus+ programhoz.

Érdeklődésünkre a Kulturális és Innovációs Minisztérium lényegében elismerte, hogy a Magyar Nemzet által közölt kijelentések nem szerepelnek szó szerint az EP kulturális és oktatási bizottságának elnöke által küldött levélben. De – mint írták – a szakbizottsági elnök hivatkozott az Európai Bizottság dokumentumaira, amelyek a tárca szerint tartalmazzák azokat a kitételeket, hogy a rektorok összeférhetetlenek, mint kuratóriumi tagok, és a kuratóriumi tagok választásában NGO-k vegyenek részt.

Bár az Orbán-ormány EU-s nyomásra korábban kizárta az aktív politikusokat az egyetemi alapítványok kuratóriumaiból, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényhez is módosításokat dolgoztak ki, az Európai Bizottság tavaly decemberben úgy döntött, ezek az intézkedések még nem elégségesek. A kuratóriumi tagok megválasztását például nem tartják elég átláthatónak, ám az a határozatban egyáltalán nem szerepel, hogy civil szervezeteknek, NGO-knak kellene részt venniük a tagok megválasztásában – az pedig végképp nem, hogy ezek Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek legyenek. A dokumentumban arra vonatkozóan sincs konkrét kitétel, hogy a rektorokat minden esetben ki kell zárni a kuratóriumokból. A Bizottság arra tett javaslatot, az összeférhetetlenségi és vagyonbevallási szabályok a rektorokra is vonatkozzanak, ám ez még nem jelent automatikus kizárást.