- 400 milliárd forint elvesztése nem elég, a modellt váltó egyetemekről hozott törvénymódosítás visszadobására készül az Európai Bizottság

Már semmi sem menti meg Magyarországot attól, hogy két hét múlva elveszítsen valamivel több mint egymilliárd eurót (több mint 400 milliárd forintot) a 2021-2027 közötti európai uniós támogatásából. A hatóságok két év alatt sem hajtották végre a Brüsszel által befagyasztott pénzek feloldásához kötött feltételeket, ezért a pénzt végleg kiveszik a magyaroknak címzett borítékból.

Mint annak idején beszámoltunk róla, a tagállamok pénzügyminisztereiből álló EU Tanács 2022. december 15-én határozatot hozott, amelyben felfüggesztette a jelenlegi hétéves költségvetési ciklusban Magyarországnak jutó felzárkóztatási támogatások nagyjából egyharmadát, vagyis 6,3 milliárd eurót. Emellett megtiltotta az európai uniós intézményeknek, hogy támogatást nyújtsanak a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, illetve az általuk fenntartott jogi személyeknek. Ezzel megfosztotta a 21 modellt váltott egyetemet attól a lehetőségtől, hogy a kifutó szerződéseiket követően részt vehessenek az Erasmus+ oktatási csereprogramban és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban. A döntést azzal indokolta, hogy a jogállamisági elvek rendszerszintű megsértése nagy mértékben és közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek a védelmét. Magyarul: a közösségi forrásokkal elkövetett magas szintű korrupció nagyrészt büntetlenül marad, ami veszélyezteti az európai támogatások szabályos elköltését.

A tanácsi határozat részletesen felsorolta, hogy Magyarország az eljárás áprilisi elindítása óta milyen lépéseket tett a kockázatok felszámolására, és mely területeken adós további korrekciós intézkedésekkel, köztük jogszabályi változtatásokkal. Ezeket a döntéstől számított két éven belül részben vagy egészben teljesíteni, majd a teljesítésről az Európai Bizottságot hivatalosan értesíteni kell, hogy az ország ne veszítse el a zárolt pénz időarányos részét, ami jelen esetben valamivel több, mint egymilliárd euró. Mivel a magyarországi hatóságok nem tájékoztatták a biztosi testületet a milliárdok feloldását kiváltó módosításokról, és a hó végéig már valószínűleg nem is fogják, borítékolható a végleges pénzvesztés. Az összeg nem a brüsszeli kasszában, hanem a tagállamoknál marad, amelyektől le sem hívják az összeget. Ha jövőre és azután sem történik semmi, akkor a következő évek végén is komoly támogatások fognak eltűnni a Magyarországnak megítélt fejlesztési alapból egészen addig, amíg a 6,3 milliárd eurónak végleg nyoma veszik.

Az uniós előírások végrehajtásáért felelős EB tavaly decemberben, egy évvel a pénz felfüggesztéséről szóló határozatot követően értékelte a helyzetet és megállapította, hogy Magyarország nem hajtott végre számos intézkedést, amellyel orvosolta volna a támogatások befagyasztását kiváltó helyzetet. Fel is sorolta azokat a problémákat, amelyeket elmulasztott megtenni a tanácsi határozat elfogadása óta. Ilyen például, hogy nem bővítették ki az európai uniós forrásokkal elkövetett visszaélések megszüntetésére létrehozott Integritás Hatóság jogosítványait, egyebek között a politikai felső vezetők vagyonnyilatkozatainak ellenőrzésére.

Johannes Hahn korábbi költségvetési biztos Dobrev Klára EP-képviselőnek október végén írt levelében megerősítette, hogy a tavalyi bizottsági értékelés publikálása óta Budapest nem értesítette a brüsszeli testületet egyetlen korrekciós intézkedés teljesítéséről sem, emiatt indokolt a pénzt továbbra is zár alatt tartani. Utódja, Piotr Serafin a Bóka János Európa-ügyi miniszterrel december elején folytatott tárgyalásait követően arról posztolt, hogy a magyar lépések „nem pontosan azok, amelyeket elvártunk”. A tárcavezető szerint viszont Brüsszel nem jogi és technikai, hanem politikai elvárásokat támaszt és folyamatosan újabb igényekkel lép fel a felek közötti egyeztetéseken.

Időközben a kormány eljuttatta az Európai Bizottságnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény novemberben elfogadott módosítását, amelynek – információnk szerint – befejeződött az értékelése. Az EB több okból is elégtelennek tartja a változtatásokat és a hét elején közzéteszi várhatóan kedvezőtlen véleményét, emiatt az érintett egyetemek továbbra sem fognak hozzáférni az EU által finanszírozott programokhoz. Az egyik kifogás, hogy a jogszabály csak a felsőoktatási intézményekre terjed ki, nem valamennyi, az efféle alapítványok által fenntartott intézményre, és hogy a kormány csak azután akarja hatályba léptetni, hogy Brüsszel feloldotta a tiltást.