Kína;Egyesült Államok;segélyek;támogatások;Donald Trump;Hszi Csin-ping;USAID;

Ez a berlini falfestmény azt sugallja: Hszi Csin-ping és Donald Trump nem is olyan nagy ellenfelek, mint az korábban sejthető volt

Donald Trump elkezdett sorozatban öngólokat lőni, Kína köszöni, kér egy kávét

Az amerikai elnök kiszámíthatatlan lépései, a szövetségeseket semmibe vevő külpolitikája nagy lehetőséget jelent Kína számára. Hszi Csin-ping és a pekingi vezetés az új washingtoni adminisztráció kormányzása alatt a világpolitika még befolyásosabb szereplőjévé válhat. 

Az emberi jogi és civil szervezeteknek nyújtott amerikai támogatás felfüggesztése, az ország kilépése az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) és a párizsi klímamegállapodásból, mind-mind lehetőséget jelentenek Peking számára, amely ezeket kihasználva ráerőltetheti akaratát a kisebb országokra.

Kína egyelőre kivár, de Trump minden újabb döbbenetes kijelentése lehetőséget kínál számára arra, hogy a nemzetközi politika megbízható, kiegyensúlyozott szereplőjeként lépjen fel. Az Egyesült Államoknak a modern demokrácia őshazájaként élvezett nimbusza rohamtempóan dől meg, ami miatt elhalkulhatnak a legelnyomóbb rezsimekkel szembeni bírálatok. Kanada, Grönland vagy a Gázai övezet annektálásának hóbortos tervei jelentősen meggyengítik azt a nemzetközi rendet, amelynek fenntartását éppen Washington biztosította. Az Egyesült Államok most nem bírálhatja Kínát, amiért el akarja foglalni a partjaitól mindössze 130 kilométerre lévő Tajvant.

Kína azt állítja magáról, hogy felelősségteljesen lép fel a világban, de nem kíván állást foglalni az amerikai vezetés lépéseit illetően. "Kína nem fogja kommentálni az amerikai politikát. Az ENSZ Alapokmány normáinak és elveinek megfelelően fejleszti kapcsolatait más országokkal, ahogyan azt mindig is tette. Mi is készek vagyunk hozzájárulni a világbékéhez és a fejlődéshez” - magyarázta február 6-án Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Donald Trump politikája, az America First kihívásokat és fenyegetéseket hoz a világ szinte minden országa számára - mondta el a BBC-nek Yun Sun, a Stimson Központ Kína-programjának igazgatója.

Az amerikai-kínai stratégiai verseny szempontjából az amerikaiak hitelességének erjedése Kína javát szolgálja 

– vélekedik a szakértő.

A világ második legnagyobb gazdaságának vezetőjeként Hszi Csin-ping elnök sosem titkolta azt a tervét, amely szerint Kínának egy alternatív világrend vezetőjeként kell fellépnie. A Covid-járvány vége óta a kínai államfő olyan nagy nemzetközi intézményeket biztosított támogatásáról, mint a Világbank, és elkötelezte magát a párizsi klímaegyezmény végrehajtása mellett.

A kínai állami média úgy ábrázolja a kínai elnököt, mint aki felkarolja a világ országait és a diplomáciai kapcsolatokra épít. Közben az amerikai támogatások befagyasztása káoszt okoz azokban az országokban és azon szervezeteknél, amelyek régóta függnek a washingtoni finanszírozástól.

Kína a gazdasági nehézségei ellenére is be akarja tölteni az amerikai kivonulás nyomán előállt űrt.

Pedig a Hszi-rezsim nehéz időszakon van túl. A kínai társadalom belefáradt a zéró Covid-politikába, a nyitásra való átállás sem ment könnyen. A gazdasági növekedés lelassult. Trump adminisztrációja azonban tálcán kínálja a lehetőségeket Kína számára. Olyan öngólokat lő, hogy Kínának még csak lépéseket sem kell tennie világpolitikai szerepének megerősítéséért.

Február 3-án a New York Times (NYT) arról számolt be, hogy több tucat szerződéses alkalmazottat bocsátottak el a washingtoni külügyminisztérium emberi jogok védelméért felelős részlegétől, ahol az önkényuralmi berendezkedésű országokkal foglalkoztak, Kína vonatkozásában például a hszincsiangi ujgurok helyzetével. Február 5-én szintén a NYT azt közölte, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy nem titkosított e-mailben küldte el a kormány személyzeti hivatalának azoknak a munkatársaknak a listáját, akik két évnél rövidebb ideje dolgoznak a hivatalnál, ezért könnyen elbocsáthatók. Ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy olyan hatalmak, mint Kína, lecsaphatnak rájuk. Mindezt úgy, hogy a CIA toborzási erőfeszítései az elmúlt években éppen a kínai fenyegetéssel szembeni képességekre összpontosítottak.

Napról napra egyre több nemzetközi szervezetből vonul ki az Egyesült Államok, úgy tűnik, mintha Donald Trump alatt teljesen feladná a globális geopolitikai versenyt Kínával szemben. Ez pedig nagyobb teret enged Kínának, hogy érvényre juttassa befolyását ezekben a szervezetekben.

Donald Trump január 20-i beiktatásának napján jelentette be, hogy országa kilép az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). A távozással Kína lesz a WHO legnagyobb befizetője. – A hatás mélyreható lesz. Ez egy lehetőség Kína számára, hogy átvegye a vezetést, és ez alakíthatja a globális kormányzás jövőjét a közegészségügy tekintetében. Kína számára az ellenség elhagyja a csatateret - jegyzi meg Yanzhong Huang, a Council on Foreign Relations nemzetközi egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szakértője, akit a Le Monde idéz.

2018 áprilisában Kína megalapította saját ügynökségét, a ChinaAid-et, hogy versenyre keljen az USAID-del. Most azonban az amerikai ügynökséget felszámolják, és a külügyminisztérium irányítása alá helyezik. Elon Musk a többi között azzal vádolta tweetjeiben az amerikai segélyügynökséget, hogy „olyan biotechnológiai fegyverek, köztük a Covid-19” kutatását finanszírozta, amelyek milliókat öltek meg. Az ilyen, az Egyesült Államoknak ártó megjegyzések a lehető legjobbkor jönnek Kína számára. A kínai portálok ezután csettinthettek. És persze meglepve tapasztalhatták, hogy éppen az amerikai elnök tanácsadója terjeszt az USA-nak oly sokat ártó álhíreket.

Az éghajlati kérdéseket illetően is egyre tisztábban lehet látni. Kína, amely a világ népességének 17 százalékát adja, messze a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, a teljes kibocsátás harmadáért felelős, ugyanakkor jelentős összegeket fordít a megújuló energiákba. Hszi Csin-ping eredetileg azzal számolt, hogy az évtized végére 1200 gigawatt energia már csak a nap- és szélerőművekből származott volna – ehhez képest a 2023-as év végére ez a szám már elérte az 1050-et, az idén pedig átlépi az 1300-at. Kína tehát klímaügyekben is jelentősen megelőzheti az amerikaiakat.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában is megnyílik a tér Kína előtt, pedig Genfben az elmúlt években komoly harc folyt a befolyásért: a demokratikus alapjogokat és politikai szabadságjogokat védő nyugati országok állnak szemben Kínával, amely a demokratikus fejlődés helyett a gazdasági gyarapodást kívánja előtérbe helyezni. Az Egyesült Államok február 4-én bejelentette, kilép a tanácsból.

Kína egyelőre nagyon is elégedett az amerikai politikával a bejelentett tízszázalékos vám ellenére. 

– Donald Trump az Egyesült Államok Kanadával, Mexikóval és az Európai Unióval szembeni kereskedelmi deficitjéről beszél. És már nem akar fizetni a világ többi részének vagy a civil szervezeteknek. Ez nem nevezhető Kína elleni politikának - jegyzi meg Vang Huj-csao, a pekingi Centre for China in Globalisation intézet elnöke a Le Monde kérdésére.

Mindezek ellenére nem zárható ki, hogy az amerikaiak figyelme egy idő után ismét Kínára összpontosul majd, a pekingi vezetés azonban úgy véli, hogy ellenállóbb az amerikai fenyegetésekkel szemben, mint korábban. A átalakulását jelzi a DeepSeek mesterséges intelligencia rendszerének megjelenése, s erejét mutatja az is, hogy kereskedelmének egyre nagyobb hányadát bonyolítja a G7-en kívüli országokkal.

Tálcán kínálja Donald Trump a világ országait

Miközben Joe Biden volt elnök meghirdette a kínai Új Selyemút program riválisát, hogy csökkentse Kína befolyását, Trump csapata külpolitikai szempontból is nagy visszavonulást hajt végre, ami azt jelenti, hogy sok ország egyre jobban függ majd Pekingtől. S nem csak ázsiai vagy afrikai országokról beszélünk, hanem európaiakról is.

Kína nyugat-balkáni befolyása is jelentősen nőhet az USAID leépítésével.

 Vlagyimir Puyin elnök jó barátja, Milorad Dodik boszniai szerb elnök például egy ízben úgy fogalmazott, a USAID meg akarta vásárolni Bosznia-Hercegovinát, és éveken át milliókat fordított az ország destabilizálására.

Ana Brnabic volt szerb kormányfő 2021-ben még úgy fogalmazott, hogy az USAID munkája „jobbá és szebbé” tette Szerbiát. Bár a jelenlegi parlamenti elnök egykor a helyi önkormányzatiság javítását célzó USAID-projektek tanácsadójaként kezdte szakmai pályafutását, véleménye a segélyügynökségről később 180 fokos fordulatot vett. Mint mondta, az USAID által finanszírozott média „szisztematikusan károsította Szerbiát”.

Csak azok örülnek az 1961-ben alapított USAID tervezett felszámolásának, akik nem látnak messzebbre az orruknál” – figyelmeztetett az Al Jazeera Balkans szarajevói tévécsatorna internetes portálja. Washington a kilencvenes évek jugoszláv háborúinak vége óta valójában nemcsak a korrupció elleni harcot, a nagyobb sajtószabadságot és a háborús traumák leküzdését támogatta az utódállamok uralkodói által gyakran gyanakvással szemlélt USAID-en keresztül, hanem milliárdos segélyekkel kézzelfogható újjáépítési munkát is végzett.

Az USAID segítsége a kisvállalkozások, a mezőgazdasági termelők és az IT-szektor számára nyújtott támogatási programoktól kezdve a kutatóközpontok beindításáig, a közigazgatási és igazságügyi reformok támogatásáig, valamint új egészségügyi központok és óvodák finanszírozásáig terjed, emlékeztetett a bécsi Die Presse. Jellemző, hogy még a szerb parlament honlapját is az USAID pénzéből alakították át.

Az USA átadja a Nyugat-Balkánt egykori főellenségeinek? Az USAID finanszírozásának elvesztése különösen a kisebb helyi média- és nőjogi projektek számára csapás, amelyek aligha reménykedhetnek további amerikai támogatásban, és nehezen jutnak uniós forrásokhoz. A médiafigyelési és tényellenőrzési kezdeményezések közelgő megszűnése valószínűleg még hatékonyabbá teszi a Kreml amúgy is nagyon erős propagandagépezetét a Nyugat-Balkánon. Kína viszont, a kínai állami vállalatok által megvalósított projektekhez nyújtott hitelajánlatok növelésével kihasználhatja az amerikai támogatások csökkenése vagy elapadása miatt kialakult vákuumot.

A miniszterelnök úgy üzent a világnak, mintha próféta és példakép akarna lenni. Reméljük legalábbis, hogy nem kivándorlásra buzdít.