A nyilvánosan meghirdetett időpontjaikban fogadniuk kell az ország bármely részéről érkezőket. Azaz megszűnik a beutalók konkrét szakrendelőhöz kötöttsége, azzal oda mehet a beteg az ellátásáért, ahová akar, illetve ahol szabad időpontot talál. Például, ha érdi lakosként van egy beutalója endokrinológiai szakrendelésre, azzal mehet Érdre, vagy a fővárosi Szent Imre kórházba, de akár a Semmelweis Egyetem klinikájára is.
A Belügyminisztérium honlapján közzétett javaslat egyúttal arról is rendelkezik, hogy a járóbeteg-ellátóknak a jövőben – a sürgősségi ellátások kivételével – valamennyi szabad időpontjukat fel kell ajánlaniuk a digitális időpontfoglaló rendszerben. Csak a kontrollvizsgálatokra, a saját szakorvosaik, illetve területükön dolgozó háziorvosok számára tartalékolhatnak.
Ha jól értelmeztük a javaslatot,
akkor az érvényes beutalóval akár több helyre is lehet időpontot foglalni, ám amint megtörténik valahol a beteg ellátása, úgy az összes többi időpontja automatikusan törlődik.
Szakértők szerint ez némileg tisztíthatja a rendszert és ezzel újabb ellátási lehetőségekhez jutnak a sorban állók.
Az új szabály bővíti a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok finanszírozási keretét. Amint az érintett szolgáltatók teljesítik az előírt feltételeket többletfinanszírozást kapnak. A rendelettervezet 7,5 milliárd forintos többlet költséggel számol.
Lapunk megkérdezett szakrendelő-vezetőket az új jogszabály-javaslatról. Többen attól tartottak, hogy a tervezetben leírtak nyomán megszűnhetnek az eddig alkalmazott előjegyzési rendszerek – például a telefonos, a személyes, e-mailes időpontfoglalás. Érdeklődtünk a Belügyminisztériumban, válaszukban azt írták:
„az EgészségAblakban és az 1812 Egészségvonalon elérhető időpontfoglalási lehetőségek nem szűkítik, hanem bővítik a már meglévőket. A szakrendelőkben, a járóbeteg ellátásban rendelkezésre álló időpontfoglalási lehetőségek továbbra is a páciensek rendelkezésére állnak.”
A tavaly őszi, Medicina2000 járóbeteg szakellátási konferencián Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese adatokkal mutatta be, hogy mennyire egyenetlen terheléssel dolgoznak a szakrendelők. Arról beszélt, hogy miközben reggel nyolc és délután négy között zajlik a rendelés, adataik szerint a legtöbb beteget reggel hét és délután kettő között látják el, azt követően alaposan csökken a betegszám. A szakorvosok óránként átlagosan 3 beteget fogadtak.
Például a szemészetre óránként három, a röntgen diagnosztikára pedig csaknem hat páciens jutott.
Egy korábbi betegelégedettségi elemzés szerint míg 2015-ben a közösségi médiában az egészségügyi ellátásra reagáló negatív kommentek 40 százalékában szerepelt a várólista, a várakozási idő vagy az orvoshiány, addig 2023 végére ezek aránya már több mint 70 százalék volt. Ez alapján jelentősen romlott a szakrendelésekhez való hozzáférés. Ezt alátámasztja a Medicina2000 Szakellátási Szövetség gyűjtése is, amelyhez 2014 óta kérnek rendszeresen adatokat a szakrendelőktől. Aszerint 2019-ről 2023-ra átlagosan ugyan alig egy héttel nőttek a várakozási idők, de egy-egy szakrendelésnél három hétnyivel is nyúltak a korábban sem rövid sorok.
Most akár több hónapra is szükség lehet ahhoz, hogy valakit fogadjon kardiológus, endokrinológus, diabetológus vagy sor kerüljön az ultrahang vizsgálatára.
Évi 60 millió vizsgálat
Szakrendelők mintegy ezer helyszínen, évente összesen 50-60 millió alkalommal fogadnak betegeket. Ebből 30-40 millióra háziorvosok írnak beutalót, a többire a szakrendelő hívja kontrollra a betegeket, vagy maga a páciens jelentkezik ellátásért.
