Orbán Viktor szerint a háború végével Oroszország vissza is térhet az európai energiapiacra, kár, hogy ez homlokegyenest ellentétben áll az általa is aláírt EU-s célokkal

Mindössze két héttel Oroszország Ukrajna elleni inváziója után, 2022 márciusában az EU tagállamok vezetői egyhangúlag úgy döntöttek, hogy meg kell szüntetni az orosz energiafüggőséget. Az olaj, gáz és szén orosz importját fokozatosan csökkenteni kell Keletről, az ellátást pedig mielőbb diverzifikálni kell. Ez összhangban áll a korábban meghirdetett zöld átállás céljaival, vagyis az energiahatékonyság növelésével, fenntartható energiára való áttéréssel és a fogyasztás csökkentésével is. Ezekre a célokra, különösen a függőség csökkentésére hirdette meg az Európai Bizottság összesen 300 milliárd euró értékben a RepowerEU programot még 2022 májusában, amelyből hazánknak összesen 4,6 milliárd euró járna.

Az elmúlt évek befektetései miatt ma sokkal jobb az országok közötti összeköttetés és több új forrással is kiépítettek kapcsolatot a tagállamok. És bár a magyar és szlovák kormányok megkongatták a vészharangot, amikor Ukrajna elzárta a rajtuk keresztülvezető gázszállítást az év elején, ez nem okozott zavarokat az ellátásba - hívta fel a figyelmet Szymon Kardaś, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) vezető munkatársa. Kiemelte, a közép-európai országok készültek erre, ráadásul Szlovákia a tranzitdíjakon és az orosz gáz továbbadásán is nyereséget szerzett, ami miatt a valóság és a politikai narratíva eltér egymástól. Az olaj pedig továbbra is zavartalanul érkezik hozzánk.

Az orosz energiafüggőség csökkentése nem teljesen az EU szabad döntése volt, azért is szükség volt rá, mert éppen Oroszország használta fegyverként az energiát. Amikor például az oroszok egyoldalúan megszakították a gázszállítást Lengyelországba vagy Németországba, az egész Európának kárt okozott - mondta Szymon Kardaś. Szerinte büszkének kell lennünk arra, amit az elmúlt három évben elértünk. Mind az olaj, mind a gáz területén jelentősen csökkent a kitettségünk. És bár európai szinten a cseppfolyós gáz (LNG) orosz importja nőtt az elmúlt években, ez közel sem tudja helyettesíteni a kiesett vezetéken szállított gázt.

Az átállás gyorsítására a tagállami és magánszektor beruházásait egészítették ki az EU-s források, többek között az Európai Beruházási Bank és a már említett RepowerEU segítségével. Az utóbbi a Covid-járvány miatt kialakult gazdasági válságot követő segélycsomag, a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) része lett. Ennek keretében minden tagállam egy nemzeti tervet készített, amelyben önként vállalt reformokat és projekteket rendelt a különböző célokhoz, így az energetikai átálláshoz és az orosz energiahordozókról való leváláshoz. A Magyarországnak szánt összeg 3,9 milliárd eurónyi hitelt és 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást jelentett, amelyet 2026 év végéig lehetne felhasználni.

A magyar tervek az energetika területén tizenhárom olyan reformot jelentenek, mint például a geotermikus szabályozási keret fejlesztése, az energiaközösségek kibővítése és jogi ösztönzők az energiatárolás elterjedéséhez. A kormány által vállalt tizenhat beruházás például zöld technológiák alkalmazására, villamos energia hálózatfejlesztése és digitalizálás vagy éppen vasúti szakaszok villamosítása. Ezek közül több már folyamatban van, mindegyike csak részben uniós finanszírozású, és a szokásos eljárás szerint a projektek elkészültével nyújthatná be a számlát a tagállami kormány. Csakhogy Magyarország ennek a pénznek a legnagyobb részéhez nem fér hozzá jelenleg.

Ahhoz, hogy hazánk lehívhassa a keretet, előbb az úgynevezett 27 szupermérföldkőnek kellene megfelelni, amelyek főleg átláthatósági és korrupcióellenes lépéseket jelentenek, ezek közül néhány esetében még semmilyen magyar lépés nem történt. Ez jogilag ugyan nem függ össze az úgynevezett feltételességi eljárás követelményeivel, ami miatt a kohéziós alapok egy részét tartja vissza a Bizottság, de mivel számos átfedés van a követelmények között, lényegében kéz a kézben járnának ezek. Ha a Bizottság és a tagállamokat tömörítő Tanács jóvá is hagyná a szupermérföldkövek és jogállami reformok teljesítését, a kifizetéshez még ellenőriznék a nemzeti helyreállítási tervben beígért reformok végrehajtását is.

Mindössze mintegy 910 millió eurónyi előfinanszírozást kapott hazánk a terv elfogadása után, ez teljes egészében a RepowerEU keretéből történt. 2023 végén 779,5 millió eurónyi hitelt folyósítottak, 2024 januárjában pedig 140,1 millió eurót kaptunk a vissza nem térítendő támogatásokból. Viszont ez az előfinanszírozás is veszélybe kerülhet, ha 2026. év végéig, vagyis a helyreállítási alap programjának kifutásáig sem teljesíti Magyarország a saját vállalásait, akkor a magyar költségvetésből kell visszafizetni az előfinanszírozott összeget is, amiből növelhetnék a szuverenitásunkat.