Költségvetési megszorításokra tett ígéretet és az egyharmadára csökkentette az Orbán-kormány a 2025-ben várható GDP-növekedésről szóló prognózisát. A 2024. december 20-án újraírt költségvetési-gazdasági pálya szerint az Orbán-kormány a korábbi 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel szemben idén már csak 1,2 százalékos GDP-növekedésre számít.
A meglepően alacsony számot a kabinet módosított középtávú költségvetési tervében írta le, amelyet kedden fogadott el az Európai Bizottság, és ezzel kapcsolatban ajánlásokat is megfogalmazott – olvasható a EB által kiadott közleményében. A frissített prognózist ugyan még tavaly nyújtották be, ez nem akadályozta meg Orbán Viktor kormányfőt, hogy januárban - Indiából visszatérve - gazdasági „repülőrajtot” vizionáljon a magyar gazdaság számára, holott tudatában volt, hogy akkora már átírták a forgatókönyvet.
Az Orbán-kormány a 2025-ös költségvetésben idénre még 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt és az előzetesen benyújtott középtávú tervben is ez a szám szerepelt, ám ezt tervet a brüsszeli bizottság értékelni sem volt hajlandó. Abban a kormány még azzal számolt, hogy 2026 és 2028 között 4 százalékot enyhén meghaladó növekedés vár a gazdaságra.
Az Orbán-kormány által módosított, és a Európai Bizottság által immár elfogadott tervekben ennek az optimista pályának már nyoma sincs: az idei 1,2 százalékos GDP növekedés után jövőre 2,8 százalékra „gyorsulhat” a gazdasági növekedés, majd 2027-re 1,5 százalékra mérséklődik.
Orbán Viktor szerint 2025 fantasztikus év lesz, de úgy tűnik, már osztogatásra sem marad pénzeAz átírt és az Európai Unió által is elfogadott költségvetési terv szerint az államháztartás hiányát a tavalyi GDP 4,9 százalékáról az idén 3,6 százalékra csökkentik, és a 2026-os választási évben már csak 2,5 százalék lesz a hiány – legalábbis ezt a megszorító pályát ígérte meg Brüsszelnek a kormány. Az Európai Bizottság közleménye szerint brüsszeli testület azt javasolja, hogy Magyarország 2026-ig vessen véget a túlzott hiánynak, vagyis az államháztartási deficitet csökkentse a GDP 3 százaléka alá. Miután a tervben 2026-ra 2,5 százalékos hiánycél szerepel, ennek teljesítését vállalta a kormány, vagyis azt, hogy a 2026-os választások előtt nem kezd osztogatásokba. Ez egy vállalás nagy kérdés, hogy meg van-e az akarat a kormányban Bizottságnak tett ígéret megtartására.
Az Orbán-kormány ezt sem találta el, négy százalék helyett 0,6 százalékkal nőtt Magyarország GDP-je 2024-benAz Európai Bizottság közleményéből az is kiderül, hogy az Orbán-kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy az államháztartás nettó kiadásainak növekedése az idén ne haladja meg a 4,3 százalékot – ez gyakorlatilag az idei várható inflációnak felel meg – vagyis reálértelemben az állami kiadások idén nem nőhetnek. Az állami kiadások a 2024-es tervekhez képest 9 százalékkal nőnek az idén, a tényleges kiadásokhoz mérten kisebb lehet a növekedés - pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, ez alapján az látható, hogy néhány száz milliárdos kiigazításra szükség lehet, arról nem beszélve, hogy a jóval lassabb növekedési pálya kevesebb adóbevételt hozhat, amit szintén pótolni kell Ez egyben azt is jelenti, hogy a 2025-ös költségvetés már most elavult, azt módosítani kell a Brüsszelnek tett vállalások teljesüléséhez.
A legpesszimistább forgatókönyv a kabineté
Az Orbán-kormány által a középtávú tervekbe beírt 1,2 százalékos GDP növekedés jelenleg a létező legpesszimistább előrejelzés, már-már aggasztóan pesszimista. Tavaly a KSH adatai szerint a magyar gazdaság fél százalékkal nőtt, munkanappal és szezonális eltérésekkel is korrigálva évi 0,6 százalék volt a növekedés. Látva a friss tavaly GDP-adatok, az elemzők sorra csökkentik az idei növekedésre adott prognózisukat, ám az előrejelzések még így is 1,8-2,8 százalékos sávban szóródnak. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az idei növekedés valamivel magasabb lehet a középtávú költségvetési terveben jelzett 1,2 százaléknál.
