Lánczi Tamás visszavonta keresetét, nem akarja megbüntetni az aktivistát, aki ávós bőrkabátot tett házának bejárata elé

Lánczi Tamás visszavonta magánvádját a lakása ajtajára akasztott ÁVO‑s bőrkabát ügyében – erről tájékoztatta a 24.hu‑t Keresztény Zoltán, az akció kezdeményezője.

Ennek következtében elmarad a csütörtökre kitűzött tárgyalás, így a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője továbbra is elkerülheti a nyilvános szereplést, és nem kell a bíróság folyosóján újságírói kérdésekre válaszolnia – például arra, hogy milyen időszakra, milyen célból, illetve mekkora összeget kapott a nagy, külföldi tulajdonú sörgyárakat tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetségétől.

Keresztény Zoltán tavaly áprilisban egy eredeti ÁVO‑s bőrkabátot vitt Lánczi Tamásnak mondván, hogy az orosz mintára létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal politikai indíttatásból üldözi a magyar állampolgárokat – hasonlóan ahhoz, ahogy a rendszerváltás előtt az Államvédelmi Hatóság vagy a Belügyminisztérium III/III‑as ügyosztálya tette.

A névre szóló bőrkabát miatt Lánczi Tamás feljelentést tett, magánvádjában pedig azzal érvelt, hogy a cselekmény kimeríti a rágalmazás és a becsületsértés tényállását. Beadványában úgy fogalmazott:

„Azzal, hogy engem, rámutatva az otthonomra, illetve az otthonom előtt egyrészt a lakóhelyem szerinti társasház engem jól ismerő lakóközössége […], illetve a járókelők számára látványosan tapasztalható módon közvetlen összefüggésbe hozott a kommunista terror hírhedt képviselőivel, elvtársnak szólítva, az ő általuk hordott szimbolikusnak számító bőrkabátot a nevemmel ellátva, sőt kijelentve, hogy az illik hozzám, illik rám, Keresztény Zoltán és a cselekményében résztvevő, a fényképeken látható ismeretlen személy megrágalmazott”, egyben jelezve, hogy az általa vezetett hivatalt is megsértették. Bár elismerte, hogy közszereplő, úgy véli, családja és magánélete így is megfelelő védelem alatt áll.

A Budai Központi Kerületi Bíróság február 20‑ára tűzte ki az ügy első nyilvános tárgyalási napját. Mivel a magánvádlónak kötelező lett volna megjelennie, Lánczi Tamásnak mindenképpen részt kellett volna vennie az eljárásban. A jelek szerint azonban meggondolta magát, és visszavonta a magánvádat, amiről a bíróság értesítette Keresztény Zoltánt.

Az aktivista szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének feljelentése eleve gyenge jogi alapokon nyugodott, és az is szerepet játszhatott visszalépésében, hogy el akarta kerülni a sajtó figyelmét. A portál több hete hiába vár választ Lánczi Tamástól arra vonatkozóan, hogy milyen jogcímen, mettől meddig és pontosan mekkora összeget kapott a Magyar Sörgyártók Szövetségétől. Az érintett szervezet – amelyet a Dreher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Borsodi Sörgyár Kft. és a Carlsberg Hungary Kft. alkot – többszöri megkeresés ellenére sem adott tájékoztatást, ahogyan Lánczi Tamás sem, akinek vagyonnyilatkozata alapján ismert, hogy a „külföldi befolyásszerzési kísérletek” megakadályozására létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként korábban havi fél- és egymillió forint közötti összeget kapott a sörgyártók érdekvédelmi szervezetétől.

A NER által kivégzett Népszabadság évekkel ezelőtt arról számolt be, hogy Lánczi Tamás 2015‑ben a Századvég vezető elemzőjeként felügyelőbizottsági tag lett a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-nél. Néhány héttel később a cég kedvező feltételekkel kapott koncessziót a dohánytermékek nagykereskedelmére, így biztosítva profitját. A British American Tobacco azonban tagadta, hogy a két esemény között összefüggés lett volna.