Teljesen át kell írni a magyar gazdaság forgatókönyvét, készülhetünk a vártnál kisebb 2025-ös növekedésre

Az év eleji makrogazdasági adatok miatt újra kell rajzolni a 2025-ös gazdasági várakozásokat – ez derült ki az előrejelzők fórumán, amit a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) gazdaságpolitikai szakosztálya szervezett. Az elemzők egyetértettek abban, hogy a magyar gazdaság túljutott a recesszión és visszafogott növekedést mutathat az idén, de a kockázatok nagyok, vagyis repülőrajt biztosan elmarad. Az infláció az eredetileg feltételezettnél magasabb pályán halad, közel sem biztos, hogy megússzuk az idei drágulást öt százalék alatt. 

Időközben kiderült, hogy az Orbán-kormány sem gondolja teljesen komolyan a 2025-ben várt 3,4 százalékos GDP-növekedést: egy az Európai Bizottság számára benyújtott középtávú költségvetési tervben a kormány idénre már csak 1,2 százalékos növekedéssel számol, és jövőre is csak 2,8 százalékkal bővülhet a gazdaság, a korábbi kormányzati, költségvetési tervekben szereplő 3,4, illetve 4,1 százalékkal szemben. A GDP-várakozás hirtelen eséséről számos elemzővel együtt a Népszava is várja a Nemzetgazdasági Minisztérium magyarázatát.

Nem győztük le még az inflációt, még mindig velünk élnek az 50 százalékkal megemelkedett élelmiszerárak – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a MKT múlt heti kerekasztal-beszélgetésén. A szakértők egyetértettek abban, hogy a januári, 5,5 százalékra emelkedett infláció egyrészt kellemtelen és váratlan meglepetés volt, másrészt nagy valószínűséggel ez volt az idei csúcs. Palócz Éva szerint a januári inflációs ugrás egyszeri drágulások következménye, nincs annak jele, hogy áremelési spirál indulna be. A szakértő szerint az sem valószínű 2022-eshez hasonló vágtató infláció alakuljon ki, sem a külső körülmények, sem az energiaárak nem támasztanak alá ilyen a forgatókönyvet . A kutató 5 százalék körüli inflációt vár 2025-re, az év során folyamatosan csökkenő indexxel, talán az év végére 4 százalékra csökkenhet az infláció.

Nagy János, az Erste Bank elemzője szerint is a januári áremelkedések miatt idén már éves átlagban kormány által várt 3,2 százalékkal szemben, 5 százalék feletti infláció a reális forgatókönyv. Nagy szerint a januári adatban az volt az ijesztő, hogy minden élelmiszer ára emelkedett és ez folytatódik a következő hónapokban is, de reményei szerint megnyugszanak az árak. Átmeneti jelenségről van szó, ezért nincs szükség árstopra, már csak azért sem, mert a korábbi időszakban visszafelé sült el a bevezetésük – fogalmazott Nagy János.

– ezt már Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzésért és elemzésért felelős igazgatója mondta. Az igazgató emlékeztet arra, hogy Horvátországban a múlt évben  néhány élelmiszerre árstopot vezettek be, ennek ellenére, vagy épp ezzel összefüggésben a legmagasabb élelmiszerinflációt jelenleg a horvát gazdaságban mérik az egész  EU-ban. Az árstopoknak több tanulsága, mint eredménye volt – fogalmazott Balatoni András. Az igazgató szerint 2022-2023-ban Magyarországon az inflációs többlet 80 százaléka az árstopban érintett két árucsoport, az üzemanyagok és ez élelmiszerek áremelkedése miatt keletkezett – emlékeztetett a szakértő. Ezért mindenképpen célszerű lenne elkerülni ezek újbóli bevezetését – mondta Balatoni, aki kérdésre válaszolva igennel felelt arra, hogy a januári magasabb infláció miatt a jegybank is kénytelen idei prognózisán emelni.

Az árstoppal kapcsolatos fohászok címzettje Nemzetgazdaság Minisztérium (NGM) volt. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Suppan Gergely, a gazdasági tárca makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára, ám ezekre a véleményekre mandátum híján nem reagált. A helyettes államtitkár egy kissé megengedőbb volt az idei GDP-előrejelzéssel kapcsolatban. A kormány a tavalyi alig fél százalékos növekedés után, az idei költségvetésben 3,4 százalékos GDP-bővüléssel számolt. Suppan hangsúlyozta, hogy hivatalosan továbbra is 3,4 százalék a kormány prognózisa, de ez a német gazdaság kilábalása nélkül nem érhető el. Ezért elismerte, hogy a tárcánál, „házon belül”, készülnek alternatív forgatókönyvek is.

A független elemzőket nem kötötte szigorú mandátum, ezért szabadabban fogalmazhattak: Nagy János szerint nagy valószínűséggel a tavalyi utolsó negyedévben a magyar gazdaság kijött a recesszióból, bár – tette hozzá - láttunk már fura kanyarokat az elmúlt években is. Az elemző szerint ami gond, hogy sem a céges, sem a lakossági bizalom nem nő. Nem a beruházások és a kapacitásnövelés van napirenden a magyar cégeknél, hanem azzal küzdenek, miként tartsák meg a munkaerőt, miközben a kapacitások nincsenek kihasználva.

– mondta Nagy János.

A Kopint-Tárki felmérése szerint a feldolgozóipari magáncégek 50 százaléka egyáltalán nem tervez beruházást, már ez is aggasztó, de tudjuk, hogy azon vállalkozások, ahol terveznek, ott sem mindenhol valósul meg, vagyis beruházások idén sem fogják érdemben húzni a gazdaságot – mondta Palócz Éva. A közgazdász szerint hiba a magyar gazdaság problémáit a gyengélkedő a német gazdaságnak való kitettségére fogni, mert van bőven belső oka is a recessziónak: ilyen például az állami beruházások tavalyi zuhanása, és szolgáltatások növekedésének lassulása is. A fogyasztás tavaly és idén is húzta, húzza a növekedést, ám hiába a reálbér-növekedés, ha annak egy részét a magyarok külföldön költik el. Az elmúlt évtizedekben elképzelhetetlen volt, hogy magyarok Bécsben vásároljanak alapvető élelmiszereket, mert ott olcsóbb, nem beszélve a többi környező országról, most pedig ez a helyzet – tette hozzá. A Kopint-Tárki hivatalos előrejelzése (még) 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, de ma már azt gondoljuk, hogy 1,8-2,5 között lesz ez az ütem, de ehhez is az kell, hogy az infláció ne pörögjön föl és a befektetők bizalma nem romoljon – mondta Palócz Éva. 

Visszafogottan derűlátók a vezérigazgatók

Furcsa ellenmondást tükröződik a PwC Magyarország új, 2025-ös vezérigazgatói felmérésében. A hazai cégvezetők 70 százaléka ugyanis a globális, 60 százaléka pedig a magyar gazdaság esetében is növekedésre számít, ezzel szemben a saját cégüket illetően csupán 39 százalék vár bővülést. (A mutató igen „erős”, mert soha ekkora arányban még nem mondták a magyar vezetők, hogy a világgazdaság növekedési üteme gyorsulni fog.) E szerint hiába viszont a nemzetközi és a hazai kedvező gazdasági környezet, ezt az általuk vezetett társaság nem feltétlenül tudja kihasználni – hangzott el a kutatás bemutatása kapcsán tartott sajtótájékoztatón. Bár a döntéshozók jelentősebb része tehát optimista, ám a további válaszokból az azért kiderül, hogy ez a derűlátás azért visszafogott a hazai fejleményeket illetően. A megkérdezettek ugyanis az idei GDP növekedést mindössze 1,8 százalékra, az éves átlagos inflációt 4,8 százalékra teszik, míg a forint euróval szembeni átlagárfolyamát 415 forintra jósolják. Ezek az adatok azért is figyelemre méltóak, mert nemcsak a kormány várakozásainál, de még a Magyar Nemzeti Bank óvatosabb előrejelzéseinél is jóval alacsonyabbak. Sőt, a számok a legpesszimistább elemzői várakozásokkal esnek egybe.

Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója a magyar megítélést illetően ki is emelte, hogy hasonló szintre tehető optimizmust a magyar döntéshozók körében utoljára 2018-ban mértek. Jelezte, hogy amikor ez eddigi 13 kutatásban túlsúlyban voltak a derűlátó válaszadók, akkor azért végül mindig emelkedett a hazai GDP.

A számok alapján megjegyezte, hogy az látható, hogy a most mért eredmények a tavalyi növekedési ütem egyértelmű gyorsulására engednek következtetni. Szakmai körök megjegyzése szerint ez ugyanakkor nem lenne nagy bravúr, hiszen tavaly a magyar gazdaság éppen csak fejlődött, a friss mutatók szerint az éves gazdasági növekedés alig 0,6 százalékos volt.

Összességében mégis azt lehet mondani, hogy a magyarországi vezérigazgatók minden eddiginél jobban bíznak a globális és a hazai gazdaság növekedésében, ám nagyon visszafogottak a saját cégük árbevételi fejlődésével kapcsolatban. Kevesek növekedése viszont könnyen a többség baja lehet – mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Mindez éles különbséget jelent a nemzetközi kutatás eredményeihez képest, ahol ez a mutató csupán 23 százalékos volt. Feltűnő ugyanakkor, hogy az infláció miatt jóval kevesebben aggódnak, mint egy éve, hiszen most ezen a téren 39 százalék fejezte ki félelmét, míg tavaly lényegében minden második válaszadó ezt megjelölte problémaként.

Egy igencsak meglepő eredmény is „megjelent” a kutatásban: a vezetők mindössze 13 százalék tartja a klímaváltozást a cége működését fenyegető veszélynek. Ennek tükrében az már nem is nevezhető meglepőnek, hogy a fenntarthatósági célkitűzések nincsenek a hazai vállalatvezetők prioritási listáinak élén. Ez pedig összességében azért elég szomorú eredménynek mondható. - ÁBRAHÁM AMBRUS