Itt a mesterséges intelligencia, de az amerikaiak nem akarnak bemenni az etikus utcába

Először tisztázzuk az alapokat, mit nevezünk 2025-ben mesterséges intelligenciának (MI vagy AI)?

Gyakorlatilag a gépek tanulási képességét. Vagyis, hogy képesekké válnak arra, amire egy ember is. Legkézenfekvőbb példa az önvezető autó, ami nem igényli az emberi közreműködést. Az évek alatt rengeteget fejlődött ez a terület, az 1990-es évek végéig még senki nem gondolta, hogy a gépek jobban fognak sakkozni, mint az emberek. Ma ez már nem is kérdés, azóta sorra dőltek le a dominók, és számtalan területen használunk mesterséges intelligenciát.

Nagy a hírzaj a mesterséges intelligencia körül, mi a globális viszony most az MI-hez?

Hasonló a helyzet, mint az atomenergia és annak hadászati felhasználása kapcsán volt a második világháború után. Noha a nagyhatalmak rendelkeztek atomfegyverekkel, nem volt egy világszervezet, ami képes lett volna mondjuk a kísérleti atomrobbantásokat korlátozni. Most, az MI-nél minden hatalmi blokk a saját cégeivel végzi kísérleteit, de ettől még nem fog megszületni egy globális szabályozás. Jelenleg egyedül az Európai Uniónak van egy rendelete, ami valamilyen módon próbál kereteket szabni az MI-nek.

Mit lehet tudni az uniós szabályozásról?

A rendelet négy különböző kategóriába sorolja a mesterséges intelligenciát aszerint, hogy mennyire veszélyes. Veszélytelennek minősül, ha meg akarom nézni az esti meccs kezdő csapatát AI segítségével. Viszont egy arcfelismerő szoftver már rossz kezekben veszélyeket hordozhat. A szabályozás egyébként arra is vonatkozik, hogy ezeket a rendszereket embereknek kell üzemeltetni. Ha valaki megszegi a rendeletben foglaltakat, akár több millió eurós büntetésre is számíthat. Az amerikaiaknak vagy a kínaiaknak viszont ezt magukra nézve nem kell elfogadni, még ha a szabályozásnak az európai kontinensen túlmutató hatálya is van. Így ha valaki szeretne Európában szolgáltatni, akkor neki meg kell felelni ezeknek az elveknek. Például annak, hogy a személyes adatokat csak európai szervereken tárolhatja.

Nemrég volt egy MI Akciócsúcs Párizsban, ahol hatvan ország aláírt egy zárónyilatkozatot, ami a „nyílt”, „befogadó” és „etikus” mesterséges intelligenciára szólít fel. Egyáltalán mit jelent, hogy etikus mesterséges intelligencia?

Például arra vonatkozik, hogy ne lopják el a médiavállalkozások anyagait MI modellek fejlesztésére, tanítására. Ha valaki a Népszava archívumát táplálná be egy mesterséges intelligencia modellbe, akkor jogszerűen azért valamiféle kompenzáció járna a kiadónak. Rengeteg ilyen per van folyamatban, amiket európai kiadók indítottak például a ChatGPT szolgáltatás atyjával, az Open AI-al szemben. Ahogy az is az etikussághoz tartozik, hogy az OpenAI azzal vádolja a ChatGPT-től eltérően nyílt forráskódú kínai Deepseek-et, hogy ellopta a szellemi tulajdonukat. Hozzáteszem, az OpenAI meg nagy valószínűség szerint lopott mindenki mástól, olyan ez, mint egy matrjoska baba.

Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance nem írta alá a zárónyilatkozatot. Miért?

Amerika nem akar bemenni ebbe az etikus utcába, ennek már erős előjelei voltak. Még januárban hozott ki a Biden-adminisztráció egy AI szabályozási direktívát, aminek a lényege, hogy figyelni kell a tartalmak etikusságára, és, hogy a válaszaik megfeleljenek a valóságnak. Donald Trump aztán ezt wokeizmusnak minősítette, szerinte erre nincs szükség. A cégek csinálják ahogy szeretnék, a kormány ne szóljon bele. Erről szól a Csillagkapu-Projekt is, kormányzati áldással de magántőkéből 500 milliárd dolláros értékben fejlesztenek infrastruktúrát a mesterséges intelligencia szolgáltatások elterjesztése érdekében. Ez nem a nagyobb állami szerepvállalás irányába mutat, épp ellenkezőleg. Megjegyzem, az Európai Bizottságot vezető Ursulaon der Leyen is 200 milliárd eurót irányzott elő, ők viszont az etikus vonalat képviselik.

Kína viszont szignózta, pedig mint a legtöbb dologban, ebben is ők Amerika legnagyobb vetélytársai. Akkor nekik miért érdekük az etikus fejlesztés?

Ők jelenleg mindent megtesznek, hogy saját modelljeiket, így többek között a Deepseek-et terjesszék. Emiatt írták alá, és egyébként úgy vannak vele, senki se tudja betartatni, hogy ezek a modellek etikusak legyen.

Akkor ezek szerint van egy európai szabályozás és nem is lesz több? Mindenki megy a maga útján, fejleszt ahogy szeretne?

Igen, ez az egyik forgatókönyv, hogy teljes piaci háború van és marad egy protekcionista hozzáállás, vagyis a blokkok a saját piacukra fognak fókuszálni és mindenki mást kizárnak. Mondjuk Európa megpróbálja helyzetbe hozni a francia Mistrál AI nevű céget, az Open AI-al szemben, amit igyekeznek majd kiszorítani. Mint ahogy Ausztráliában már kormányzati eszközökön be is tiltották a kínai Deepseek-et. Ez tehát legharciasabb forgatókönyv a jövőre nézve.

Ez elég barátságtalannak hangzik. Mi a másik lehetséges verzió?

Hogy kialakul valamiféle egyensúly és elkezdenek alkalmazkodni a blokkon kívüli sajátosságokhoz, szabályokhoz. Ez kezdett kirajzolódni a mostani párizsi csúcson is. Ez egy olyan globális együttműködés lehet, melyben elemi szinten nyitva tartják egymás előtt a piacokat, amiért cserébe a cégek mindenféle kedvezményeket adnak. Erre már látunk is példát, ahogy az amerikai Open AI belement, hogy a helyi felhasználók számára európai szervert biztosít. Így már kompatibilis lesz az uniós adatvédelmi törvénnyel. Eddig ha valaki beírt valamit a ChatGPT-be, az automatikusan kiment amerikai szerverekre, így ez meg fog változni.

A cenzúrát előszeretettel használó Kína hogy illeszkedik ebbe a folyamatba?

Kína esetében is hasonlóra számítok. Például a Google keresője is alkalmazkodott a kínai viszonyokhoz, korlátozásokat vezetett be, így ezt európai modellek esetén is lehet alkalmazni. Így a kínai piacon olyan korlátozásokkal jelenhetnek csak meg külföldi modellek, melyek a Deepseek-be be vannak építve. Például, ha valaki a kínai pártról próbál kérdezni akkor azt a választ kapja, hogy a modell csak barátságos dolgokról szeretne beszélni. Fordítva pedig, Kína szintén tud szolgáltatni más blokkoknak, csak Európa esetén nem ő fog belőle profitálni ha ragaszkodik a kínai szerverekhez.

Amire viszont semmiféle szabályozás nincs, az a mesterséges intelligencia hadiipari felhasználása. Kellene?

Nem tartom valószínűnek, hogy kialakulhat egy globális szabályozás, a betartatása irreális, így értelme sem lenne. Az MI hadászati felhasználása már most is nagyon elterjedt, például léteznek önvezető drónok, amik teljesen maguktól követnek egy célpontot MI segítségével. Ez egy fegyverkezési verseny része, senki nem fog róla lemondani. Az Egyesült Államok meg aztán különösen nem, Trump elvi alapon sem híve az ilyen szabályozásoknak. Az ottani AI cégek ráadásul már eddig is igen jövedelmező megrendeléseket kaptak a védelmi minisztériumtól.

Mindez hatalmas energiaigényű iparág, ha ekkora a verseny, ez csak nőni fog. Hogy lehet ezt az igényt kiszolgálni?

Valóban, most mindenki ezen gondolkodik. A Microsoft például egy üzemen kívül helyezett atomerőművet élesztett fel, hogy kiszolgálja a saját adatközpontját. Trumpék azt találták ki, hogy országszerte az adatközpontok mellé telepítenek lokális erőműveket. Európában is meg kell teremteni ennek az infrastruktúráját. Ami biztos, hogy ezek energiaigényét a lakossági energiaellátásra nem lehet ráterhelni, így attól függetlenül kell bővíteni az energiaellátást. Ez pedig a jelen geopolitikai helyzetben nem egyszerű, ugyanis az egyik legfontosabb globális energiaforrásról, az orosz gázról mindenki igyekszik leválni.

Akkor mégis mi lehet a megoldás?

Trump épp ebben lát lehetőséget, úgy gondolkodik, hogy majd az amerikai földgázzal fogják üzemeltetni az európaiak is a saját adatközpontjaikat.

Ez egy működőképes megoldás lehet?

Technikailag kivitelezhető, hogy Amerika LNG-t, tehát cseppfolyós földgázt exportáljanak Európába. Nyilván van egy szállítási költség, illetve ameddig vámháború van, addig ez nagy tételben nem fog működni, túl nagyok lennének a költségek. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartom, hogy Trump a vámok belengetésével akar az amerikai energiaipar számára a előnyösebb export megállapodásokat kicsikarni.

Mi magyarok képben vagyunk, beszálltunk ebbe a versenybe?

A magunk módján igen. Még Palkovics László miniszterségének idején, 2020-ban született meg a magyar mesterséges intelligencia stratégia és egy koalíció is. Utóbbiban egyszerre vannak jelen kormányzati, ipari és tudományos szereplők. Több munkacsoportban foglalkoznak ezzel a témával, többek közt a versenyképességi vonatkozásai is az asztalon vannak. De azért van amit már fel tudunk mutatni. Mi a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumban például már szuperszámítógépet használunk, vagyis olyan gépet, mi nagy teljesítményű és nagyon gyors számításokra képes. Debrecenben működik a Komondor nevű gép, és Csillebércen lesz elérhető a Levente nevű rendszer. Ezek európai szinten versenyképes infrastruktúrák, csak biztosítani kell a folyamatos kutatási forrásokat a kihasználásukhoz.

A legfrissebb hír magyar MI fronton, hogy az előbb említett Palkovics Lászlót kinevezték a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosnak. Mire lehet következtetni ebből a döntésből?

Remélhetőleg egy új mesterséges intelligencia kormánybiztos kinevezése annak a jele, hogy érzékeli a kormány a terület nemzetgazdasági jelentőségét.