A Magyar Nemzeti Galériának várhatóan 2028–29-ben kell kiköltöznie a Budavári Palotából, de addigra állhat az Új Nemzeti Galéria épülete a Városligetben, amelynek építésére múlt év őszén feltételes közbeszerzési eljárást írtak ki – mondta el kedden háttérbeszélgetésen Baán László. A Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója arról is tájékoztatott: a Magyar Fotográfiai Múzeum Nemzeti Fotóművészeti Múzeum várhatóan jövő év áprilisában nyílik meg a Városliget melletti Klösz-villában, amelynek a felújítására kiírt közbeszerzési eljárás már folyamatban van.
A Szépművészeti Múzeumnak és tagintézményeinek, a Magyar Nemzeti Galériának, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumnak és a Vasarely Múzeumnak tavaly összesen több mint nyolcszázezer látogatója volt.
A világ száz leglátogatottabb múzeuma közé tartozó Szépművészeti tavaly november végén megnyílt és március végéig látható Munkácsy-kiállítását eddig mintegy százötvenezren tekintették meg, így ez a tárlat is az intézmény leglátogatottabb kiállításai közé kerülhet.
Mint a főigazgató elmondta: az intézmény nemzetközileg is erősödő presztízse, az elmúlt évek nagy sikerű kiállításai, a rekordokat döntő látogatószámok lehetővé tették, hogy kiemelkedő mértékben gyarapodjon a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye: az elmúlt két évben csaknem ezer új műtárgy – festmények, szobrok, rajzok, sokszorosított grafikák, fotók, installácók – több mint ötmilliárd forint értékben került a múzeum állományába. Az új szerzemények − a műtárgyak száma és értéke tekintetében is – fele-fele arányban vásárlás, illetve ajándékozás útján kerültek a gyűjteménybe. A vásárlások során többek között El Greco, Jacopo Vignali, Juan de Zurbarán, Anton Raphael Mengs, Anne-Louis Girodet, Vaszilij Kandinszkij, Joan Miró, valamint Mányoki Ádám, Szobotka Imre, Szőnyi István, Victor Vasarely, Lakner László, ajándékozás révén pedig Sean Scully, Georg Baselitz, Hantaï Simon, Lucien Hervé és Vera Molnar kiemelkedő alkotásaival gazdagodott az intézmény. Baán László reményei szerint a bécsi Albertinához hasonlóan az Új Nemzeti Galéria kollekciója is bővülhet majd a kiállító alkotók ajándékozásai révén, és különösen büszke arra, hogy a Szépművészeti rendelkezik a világ egyik legjelentősebb El Greco-kollekciójával, amelynek bővülését ambicionálná.
Tömegeket vonzó, úgynevezett blockbuster kiállítások idén is lesznek a Szépművészetiben.
A rendszerváltás előtti kor utolsó nagy kiállítását – az inka aranykincsek és a magyar Szent Korona bemutatása után – 1988 tavaszán rendezte meg a Magyar Nemzeti Múzeum a több mint kétezer éves kínai terrakottahadsereg katonáinak a bemutatásával. Az első nagy kínai császár, Csin Si Huang-ti kilenc agyagkatonája és két cserépló érkezett akkor Budapestre, kétszázezer látogatót vonzva. (Csin Si Huang-ti tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. század derekán került trónra, megépítette a Nagy Fal elődjét, egységesítette a mértékeket, egységes pénzrendszert vezetett be, szabályozta az írásjegyeket, még a kocsik tengelyméretét is egységesítette.) Az 1974-es év régészeti szenzációja – amikor a Li-hegy gyomrában feltárták a császári mauzóleumot, és 8000 ezer életnagyságú, egymástól különböző, egyéni arcvonásokkal rendelkező égetett cserépkatonát, 500 terrakotta lovat találtak 130 harci szekérrel – azóta is lázban tartja a világot, és a Mao újdonsült példaképeinek cserépkatonái közül jó pár azóta a világ múzeumait járja. (A lelet nagyságát, a kínai régészek példás alaposságát jellemzi: a feltárás a mai napig nem ért véget.) A cseréphadsereg katonái közül kettő eredeti legutóbb 2015-ben volt látható az Iparművészeti Múzeum Az ősi Kína kincsei című tárlatán, de más időben és más kiállítási helyszíneken a replikák iránt is volt érdeklődés. A Szépművészeti Múzeumba november végén az agyaghadsereg tíz eredeti harcosa érkezik, több mint százötven ókori műtárgy szemlélteti a Csin Birodalom több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8–3. század között. A tárlat e kor fontos szertartási tárgyait és jelképeit is bemutatja. A Nagy Falon innen és túl címmel kísérőkiállításként a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum az ókori Kína északi határán élő, nomádok – úgynevezett ázsiai hunok – lakta terület számos kínai hatást is magába olvasztó művészetét, meghatározó emlékeit mutatja be mintegy háromszáz műtárgy – többek között az úgynevezett ordoszi bronzok – segítségével.
Első alkalommal mutat be kizárólag női alkotók műveiből álló válogatást a Ludwig MúzeumDe már áprilisban új nagy kiállítást nyit Szépművészeti Múzeum: az esztergomi Keresztény Múzeummal közösen monografikus kiállítást szentel a magyar középkori művészettörténet egyik legismertebb névtelen mesterének, MS mesternek. A késő gótikus művészet monumentális remekműveként számon tartott Szent Katalin-templom egykori főoltáráról hét táblakép lesz látható – ezeket az alkotásokat korábban még soha, egyetlen kiállításra sem sikerült így összegyűjteni. A tárlat a feltehetően dél-német művész személyéről is újdonságokkal fog szolgálni.
„Veszélyes ösvényen szelíden járt / Az igaz ember a halál / Völgyében hajdanán. / Rózsákat plántált, hol tövis tenyész / S a kopár táj felett / Mézért döng a méh.” William Blake művét, a Menny és pokol házasságát érdemes már most fellapozniuk a látogatóknak: szeptemberben az angol képzőművészet és irodalom kiemelkedő alakja, William Blake és kortársainak művei érkeznek a múzeumba a Tate gyűjteményéből. Blake legismertebb műve ritkán hagyja el Londont: az 1795-ben készült nagy méretű Newton-nyomatnak a Menny és Pokol házassága című kiállítás külön szekciót szentel.
A magyar származású amerikai képzőművész, Agnes Denes munkái június elejéig láthatók a Szépművészetiben. A tárlathoz kapcsolódva március 21-én nyílik a Magyar Nemzeti Galériában az Élőhely / Habitat című kiállítás, amely festmények, grafikai és fotósorozatok, szobrok, fotódokumentációk és videók segítségével tekinti át a természethez kötődő látásmódokat a XIX. század második felétől a jelenig, tágabb kontextusba helyezve az ökológiai válság problémakörét. Az art deco és a biedermeier kalandok után a Magyar Nemzeti Galéria a szecessziós plakátművészetet és tárgykultúrát mutatja be áprilisban a képzőművészeti tárlatok olyan headlinereivel is, mint Mucha, Klimt és Toulouse-Lautrec. Lesz Fényes Adolf- és Tihanyi Lajos-tárlat is, de a galéria nem csak a legnagyobb életművekre koncentrál: májusban a XX. századi magyar festészet egyik legegyénibb és legkülönlegesebb hangú művészének, Czimra Gyulának szentel életmű-kiállítást. A napokban zárult Galimbertik-kiállítás egyik tanulsága: ha a művész neve számunkra nem is annyira ismerős, attól még lehet remek alkotó. A Magyar Nemzeti Galériában amúgy sem kutyaütőknek rendeznek tárlatot.
