A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletében egy év próbára bocsátotta és 118 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte azt a három aktivistát, aki egy 2020-as akció során feliratokkal igyekezett felhívni a figyelmet a közvécék hiányára – írja honlapján az Utcajogász Egyesület.
A közlemény szerint a Város Mindenkié csoport és az Utcajogász Egyesület már a 2010-es évek közepétől igyekezett ráirányítani az emberek figyelmét egy köztisztasági kérdésre. Budapesten ugyanis – habár közvécék nem álltak rendelkezésre – a rendőrség megbüntette azokat, akik az utcán végezték dolgukat, amely elsősorban a legszegényebbeket, a hajléktalanságban élőket sújtotta. Egy ilyen szabálysértési ügy miatt fordult az Utcajogász 2016 nyarán az alapvető jogok biztosához, aki 2017. márciusi állásfoglalásában előremutató intézkedéseket tett:
felkérte a Belügyminisztériumot, hogy fontolja meg a jogszabály-módosítás szükségességét annak érdekében, hogy törvényi kötelezettséggé váljon a nyilvános illemhelyek működtetésének biztosítása,
valamint felkérte Budapest főpolgármesterét, hogy a helyzet országos, jogszabályi szinten történő rendezéséig vegye fontolóra a budapesti nyilvános illemhelyek üzemeltetésének önkormányzati feladatként való vállalását.
Ám mivel az ombudsmani javaslat nem kötelezte a fővárost a probléma megoldására, a közvécék száma és állapota a következő években sem igazán változott.
A Város Mindenkié aktivistái – a fokozatosság elvét betartva, egy hosszas közéleti kampányt követően – 2020 novemberében újabb figyelemfelkeltő akcióba kezdtek, amelynek keretében stenciles technikával,
festékszóróval fújtak fel az illemhelyek hiányára vonatkozó feliratokat a Ferenciek terére és a Városház utcába.
2021 januárjában gyanúsítottként idézték be őket a rendőrségre kétszázezer forint kár okozása miatt, az összeget a feliratok eltüntetésére kirendelt takarítócég számlázta ki az V. kerületi önkormányzatnak. Ám – mint az később a vegyészszakértői véleményből világossá vált – a feliratok acetonnal is eltüntethetők lettek volna, így a megállapított összeg aránytalanul magas volt.
Az aktivisták elismerték, hogy a feliratokat felfestették, ám bűnösségüket tagadták.
A bíróság 2025. február 25-ei ítélete szerint azonban – bár a vádlottak céljai méltányolandók voltak – az általuk választott eszköz nem volt megfelelő, tettükkel korlátozták a Főváros tulajdonhoz való jogát, és megrongálták az addig kifogástalan állapotban lévő térkövet, így a társadalomra veszélyes tettet hajtottak végre.
Az Utcajogász Egyesület véleménye szerint azonban az aktivisták elsősorban politikai véleménynyilvánításhoz való jogukat gyakorolták. „Öt éve húzódik már ez az ügy, a három aktivista mindvégig konzisztensen ugyanazt állította, és következetesen állt ki az igazáért. A bíróság ítélete ellen a vádlottak fellebbezést terjesztenek elő, és én is, a saját jogomon. A véleményünk nem változott az elmúlt öt év alatt: ebben az ügyben a leglényegesebb elem az, hogy a vádlottak az Alaptörvényben foglalt jogukat gyakorolták. Márpedig ebben az esetben nem bűncselekmény történt, amely veszélyes volna a társadalomra, hanem épp ellenkezőleg: tettük társadalmilag hasznos volt” – mondta Dr. Tran Dániel a Utcajogász önkéntes ügyvédje.
