A jelenleginél is szigorúbb költségvetési politika és alacsonyabb hiány kell ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön az Európia Unió túlzott deficit eljárása alól – derül ki a Költségvetési Tanács (KT) friss tanulmányából, amely az Orbán-kormány 2025-2027-es, középtávú terveit vette górcső alá.
Az elemzés, mivel korábban készült, nem számolhatott az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 2025-2026-os lazításokkal. Mint ismert, a kormány a tervei szerint 2025 októberétől a 3, majd 2026 januárjától a 40 év alatti kétgyermekes nőkre is kiterjesztené az szja-mentességet, ezen felül 2026 elején fegyverpénzt is tervez osztani a fegyveres testületeknél. Csak ezek az intézkedések a korábbi tervekhez képest évi 600-700 milliárd forintos bevételkieséssel, illetve kiadásnövekedéssel járnának 2026-ban. A Nemzetgazdasági Minisztérium be is jelentette, hogy elvetette a középtávú terveben jelzett 2,9 százalékos hiánycélját 2026-ra és helyette 3,5 százalékos GDP-hiánnyal tervez, ami mintegy 450-500 milliárdos növekedés az alappályához képest. A kormány egyébként az EU-nak arra tett ígéretet, hogy a hiányt 2026 végéig a GDP 3 százaléka alá csökkenti – legalábbis ez áll az Európai Bizottság január 16-i elfogadott határozatában.
Jön a választási pénzszórás, hatalmas lyukat üthet a büdzsén a két-, illetve háromgyermekes nők teljes adómentességeA KT elemzése szerint némi adócsökkentésekre azért elvileg van tér, ugyanis a tervezettnél gyorsabb bérkiáramlás fedezetet nyújtana rá: a testület becslése szerint ez a mozgástér 2025-ben 327 milliárd forint, jövőre pedig 392 milliárd forint. Ez évente értendő, vagyis ekkora adócsökkentés mellett még elérhető lenne a tervezett hiánypálya. Ugyanakkor a KT is emlékeztet arra, hogy a kormány korábban már ígéretet tett a családi adókedvezmény duplázására, azt törvénybe is foglalta, illetve ígéretet tett egyes különadók kivezetésre. Ezekre az intézkedésekre nagyságrendileg meg is lenne a lehetőség. Ugyanakkor bár KT nem vizsgálta a 2 és 3 gyermekes anyák adómentességét és a további beígért költségvetési osztogatásokat, de logikusan következik az anyagukból, hogy mindenre nincs tér, vagyis a legújabb bejelentések az államadósságot fogják növelni.
Költségvetési megszorításokra tett ígéretet, repülőrajt helyett csak 1,2 százalékos GDP-növekedésről írt az Orbán-kormányA 2025-ös költségvetés egyik fő kockázata az optimista gazdasági pálya: a KT szerint 2025-ben ismét élénkülhetnek a gazdasági folyamatok, de a kormány által tervezett 3,4 százalékos GDP-bővülést lefele mutató kockázatok övezik és a világgazdasági környezet is bizonytalanabb, mint korábban. A külpiacok élénkülésére csak az év második felében lehet számítani. A belső kereslet idei növekedése szempontjából kritikus tényező a fogyasztói és üzleti bizalom javulása. A következő években akkor emelkedhet igazán dinamikusan a lakossági fogyasztás, ha a reálbérek emelkedése mellett a fogyasztói bizalom is erősödik – fogalmaznak a KT elemzői.
A tartós hiánycsökkentés elérhetőségéhez kapcsolódva, három kockázatot azonosított a KT: a bérek gyors növekedését a közszférában, a nyugdíj kiadásokat, illetve a beruházásokat. A KT arra hívja fel a figyelmet, hogy a beruházások növeléséhez, így a kívánt növekedési hatás eléréséhez, az egyelőre zárolt uniós forrásokat kellene elérhetővé tenni.
Van mire hivatkozni
Középtávon a költségvetési hiány csökkenésének legfontosabb motorja az államadósság kamatkiadásainak mérséklődése lehet. Az előzetes becslések alapján 2024 végén a GDP-arányos bruttó államadósság 73,6 százalékra emelkedhetett. A 2024. évi adósságnövekedést a tervezettet meghaladó pénzforgalmi hiány, a kamatkiadások és a devizaadósság átértékelődése együttesen okozta, amelyeket a várakozásoktól elmaradó gazdasági növekedés nem volt képes mérsékelni. Az államadósság-ráta 2024. évi növekedése nem sérti az Alaptörvény adósságszabályát, ugyanis a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel bevezetett veszélyhelyzet különleges jogrendnek minősül, így az mentesíti a kormányt az Alaptörvény adósságszabálya alól – mutat rá egy újabb érvre a KT, ami miatt a kormány ragaszkodik az immár hosszú évek óta fenntartott jogalkotási „háborús veszélyhelyzethez”.
