Az Alkotmánybíróság (AB) elé került a gyermekvédelemben dolgozók kifogástalan életvitelének vizsgálatáról szóló szabályozás, és már idén tavasszal dönthet is a testület – tudta meg a Népszava Boros Ilonától, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetőjétől.
Mint arról többször írtunk, a kegyelmi botrány nyomán hozott gyermekvédelmi törvényben rendelték el, hogy ellenőrzik az ágazatban dolgozókat. A kifogástalan életvitel ellenőrzését – amit rendőrökre bíztak – számos szakmai bírálat érte, mert többek szerint a vizsgálat rendkívül megalázó, miközben az alkalmatlan dolgozók kiszűrésére kevéssé jó. A vizsgálat kötelező, aki nem vetette alá magát ennek, elvesztette az állását.
Kifakadt a gyermekfelügyelő, fél éve még 14 kollégája volt, mára hatan maradtak, és még nincs végeA TASZ vállalta két olyan gyermekvédelmi dolgozó jogi képviseletét, aki elvi okokból visszautasította a vizsgálatot, az ahhoz kapcsolódó, a magánéletük részleteire kérdező adatlap kitöltését. A TASZ mindkét esetben munkajogi pert indított.
Mindkét eljárást a munkáltató ellen indítottuk, annak ellenére is, hogy a foglalkoztató a törvénynek megfelelően járt el, amikor az adatlap kitöltését megtagadó dolgozókat elbocsátotta.
A jogi stratégiánk ugyanis az volt, hogy a munkaügyi peren keresztül maga a jogszabály kerüljön az Alkotmánybíróság elé. Ebben sikerrel is jártunk, mert az egyik eljárásban a munkaügyi bíróság, a társaság érveinek hatására felfüggesztette a pert, és a témában állásfoglalást kért az Alkotmánybíróságtól – mondta Boros Ilona, a TASZ programvezetője.
Hozzátette: a testület várhatóan még idén tavasszal dönt arról, hogy a kifogástalan életvitelről szóló szabályt az alaptörvénnyel ellenesnek tartja-e.
Ha igen, akkor a jövőben nem lehet kötelezővé tenni a magánéletre vonatkozó kérdéssort, nem lehet arra a munkaviszony feltételeként tekinteni. Ha másként dönt a testület, akkor a TASZ nemzetközi bíróságtól kér majd jogorvoslatot
– magyarázta Boros Ilona.
A TASZ álláspontja az, hogy a kifogástalan életvitelt firtató adatlapon szereplő kérdések, a kapcsolódó környezettanulmány és az, hogy mindez a dolgozóval egy háztartásban élő családtagokra is kiterjed, az Alaptörvényben rögzített magánélethez fűződő jog súlyos sérelme. Az ehhez kapcsolódó „alapvetés” így szól az Alaptörvényben:
„mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.”
Az egyik munkaügyi perben érintett, az állását a vizsgálat elutasítása miatt elveszítő férfi – névtelenséget kérve – lapunknak azt mondta: bármelyik pillanatban visszamenne dolgozni, mert nagyon szerette a munkáját. Megviselte, hogy ott kellett hagynia a gyerekeket, akik közül sokan apjukként tekintettek rá. De hangsúlyozta, ahhoz ragaszkodik: egy munkáltatónak semmi köze ahhoz, az alkalmazottnak milyen a kapcsolata a párjával, és mennyi pénz van a bankszámláján.
Arra sem lát garanciát, hogy ezeket az adatokat biztonságosan képesek őrizni, hiszen „egy gyerekotthonban az elzárható szekrényt is csak az nem nyitja ki, aki nem akarja.” Szerinte ezek a szenzitív adatok alkalmasak a zsarolásra is.
Kijelentette: a dolgozók zaklatása helyett sokkal fontosabb lenne a munkahelyi körülmények javítása.
„Katasztrófa, ami egy-egy intézményben van. Nekem 2022-ben a fejemre esett egy ablak a az egyik gyerekotthonban. Két helyen beszakadt a fejem.” Elmesélte azt is, hogy sokszor egyedül maradt 20 gyerekkel, mert nem volt kit beosztani mellé, és nem ritkán a takarítás is az ő feladata volt, mert nem volt takarító. A gyermekvédelemben ma uralkodó állapotokról sokat elárul szerinte az: volt munkahelye megtiltotta egykori kollégáinak, hogy szóba álljanak vele.
Már 1252 olyan kiskorúról tudnak, aki eltűnt a magyar gyermekvédelemből, a helyüket elkezdték kvázi Airbnb-ként használniMegoldás nincs, csak fenyegetés: az elnöki kegyelmi botrány óta csak romlott a helyzet a magyarországi gyermekvédelembenKifakadt a gyermekfelügyelő, fél éve még 14 kollégája volt, mára hatan maradtak, és még nincs végeLesújtó statisztikák
A dolgozók egyharmada távozott tavaly a szakellátási intézményekből, és mint arról már írtunk, a Belügyminisztérium közlése alapján az 1804 szakember helyére 1 487 új alkalmazottat sikerült felvenni. Ezzel szemben lapunknak több gyermekvédelemben dolgozó nevelő és gyermekfelügyelő is kijelentette: ősz óta egyetlen távozó kollégát sem sikerült pótolni, „már érdeklődő sincs, még csak be sem téved senki”. A legutolsó információ szerint egyébként 13 464 vizsgálatot végzett a gyermekvédelemben a Nemzeti Védelmi Szolgálat, és az esetek 0,5 százalékában, 75 dolgozónál javasolták a kifogásolható életvitel megállapítását. Azt nem indokolták, hogy az eltanácsoltaknál milyen problémákat találtak.
