Jött az amerikai ultimátum, Kijev sietve engedett Washington nyomásának

Volodimir Zelenszkij tegnap engedett a rá nehezedő amerikai nyomásnak, és látszólag elfogadta, hogy országa Donald Trump vezetése alatt vegyen részt az ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokban, miután az amerikai elnök elrendelte az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek felfüggesztését.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy kész egy ásványianyag- és biztonsági megállapodást aláírni az Egyesült Államokkal, és Donald Trump elnök „erős vezetése alatt” dolgozni egy tartós békéért. Elismerte, hogy múlt pénteki találkozójuk „nem úgy alakult, ahogyan kellett volna”. Zelenszkij megerősítette Ukrajna béke iránti elkötelezettségét, és dicsérte Trumpot, amiért első elnöksége idején páncéltörő rakétákkal látta el hadseregét. Egyúttal egy tűzszüneti javaslattal is előhozakodott.

„Készen állunk a gyors munkára a háború befejezése érdekében, amelynek első szakasza a hadifoglyok szabadon bocsátása és a légtérre kihirdetett fegyverszünet lehet – a rakéták, nagy hatótávolságú drónok, energetikai és egyéb polgári infrastruktúra bombázásának betiltása – és azonnali fegyverszünet a tengeren, ha Oroszország is ezt teszi – írta X-bejegyzésében Zelenszkij. – Ezután nagyon gyorsan akarunk haladni az összes következő szakaszon, és együttműködni az Egyesült Államokkal, hogy megegyezzünk egy erős végső megállapodásban.”

Zelenszkij javaslatából egyértelműen úgy tűnt, hogy Kijev akarja diktálni a feltételek egy részét Oroszországnak, amely három éve átfogó, véres háborút indított Ukrajna ellen. Keir Starmer brit kormányfő telefonhívásban üdvözölte Zelenszkijt „a béke biztosítása melletti állhatatos elkötelezettségéért” – közölte a Downing Street 10.

Kijev azután sorolt be Washington mögé, hogy az amerikai védelmi minisztérium hétfőn este közölte: Trump elnök elrendelte az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek felfüggesztését. A Pentagon tisztviselője azonnali hatályúnak nevezte a több mint 1 milliárd dollárnyi fegyvert és lőszert érintő intézkedést, amely mint mondta, addig lesz érvényben, amíg Trump meg nem állapítja, hogy az ukrán vezetők valódi erőfeszítéseket tesznek a békéért.

A döntés tovább fokozta a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre nehezedő nyomást néhány nappal azután, hogy az Ovális Irodában kiprovokált heves szóváltásuk bizonytalanná tette Kijev amerikai támogatását. Az elnök a nemzetbiztonsági tanács tagjai előtt „világosan kijelentette, hogy a békére összpontosít. Szükségünk van arra, hogy partnereink is elkötelezzék magukat e cél mellett" – mondta a Fehér Ház illetékese a CNN szerint. A felfüggesztés az előző, Biden-kormányzat által jóváhagyott szállításokra terjedt ki, köztük a már úton lévő fegyverekre is, beleértve a repülőgépeken és hajókon lévő szállítmányokat, valamint a Lengyelországban szállításra váró felszereléseket.

Az ukrán elnökkel kamerák kereszttüzében tartott múlt pénteki találkozóján az amerikai elnök, JD Vance alelnök segédletével belekötött Zelenszkijbe, „hálátlannak” nevezte őt, amiért újra kifejtette fenntartásait a Moszkvával köthető kompromisszumokkal kapcsolatban és fenntartotta országa biztonsági garanciák iránti igényét. A találkozót az amerikai fél megszakította, így nem írták alá az Ukrajna ásványkincseinek és más erőforrásainak közös hasznosításáról szóló megállapodást sem. Trump közölte: Zelenszkij akkor térhet vissza, ha készen áll a békére.

A fehér házi incidensben csúcsosodott ki a régóta rossz viszonyban lévő két elnök közötti feszültség, amelyre Trump a múlt héten még egy lapáttal rátett, amikor Zelenszkijt az orosz háborús propaganda narratíváját visszhangozva diktátornak nevezte, és őt tette felelőssé a háború három évvel ezelőtti kirobbanásáért. Megfigyelők és vezető politikusok sora vélekedett úgy, hogy az ukrán elnök a találkozón belesétált egy előre felállított csapdába. Ezt látszott alátámasztani, hogy a Trump-kormány tagjai vasárnap sorra intéztek újabb kirohanásokat Zelenszkij ellen, miközben európai vezetők Londonban támogatásukról biztosították őt, s elhatározták egy európai tűzszüneti terv kidolgozását.

Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap, a CNN-nek nyilatkozva egyenesen kijelentette, hogy támogatnának egy ukrán vezetőváltást. – Olyan vezetőre van szükségünk, aki képes megállapodni velünk, majd az oroszokkal is, s véget vetni ennek a háborúnak – mondta. A fokozott nyomásgyakorlással párhuzamosan Trump újra nyitottnak mondta magát az ásványkincs-megállapodás aláírására.

Moszkva reggel diadalmasan ünnepelte az amerikai katonai segélyek leállítását. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy az Egyesült Államok volt „eddig a háború fő szállítója”. A lengyel külügyminisztérium szóvivője, Paweł Wroński viszont politikai jelentőséget tulajdonított annak, hogy a lépésről Washington nem egyeztetett „sem a NATO-szövetségesekkel, sem a Ramstein-csoporttal”, amelyben 57 ország hangolja össze az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat. Olekszandr Merezsko, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke a Kyiv Independent hírportálnak nyilatkozva szintén úgy vélekedett a szállítások leállításáról, hogy „Trump a gyengébb fél, Ukrajna kárára próbál megegyezésre jutni Oroszországgal".

Feledy Botond külpolitikai szakértő a Népszavának nyilatkozva úgy értékelte a fejleményeket, hogy „az USA múlt péntek óta már nem tárgyalást kínált Zelenszkijnek az ukrán–amerikai megállapodás kapcsán, hanem egyértelműen ultimátumra váltottak a Fehér Házban. Ezt tetézte hétfőn Trump azzal a diplomáciai húzással, hogy felfüggesztette a katonai segélyek kiutalását Ukrajnának. Ez legkésőbb 2-4 hónapon belül súlyos következményekhez vezetett volna a fronton. Ez alighanem annyira súlyos lépés volt, hogy Zelenszkij az európai vezetők feltételezhető nyomása mellett végül elfogadta az Egyesült Államok által ajánlott egyezséget.

Ennek további oka az, hogy Európában lassan mindenki egy (Ukrajna feje felett megkötött) orosz-amerikai megállapodástól tart, s emiatt egyre nagyobb a hajlandóság az európai partnerekben arra, hogy elfogadjanak lassan bármit is a Fehér Háztól, annak reményében, hogy mégis megmentsenek valamit a transzatlanti kapcsolatokból, miközben nő a félelem hogy amerikai katonákat kivonják a kontinensről.

Feledy Botond szerint a jelekből arra lehet következtetni, hogy Trump egyértelműen előbb akar megállapodást kötni az oroszokkal, mint a kínaiakkal. „Európát – és ezzel együtt az ukrán hadszínteret – nem tekinti stratégiai fontosságúnak, csak egy elemnek a számára fontosabb, nagyobb alkukban. A NATO ugyanígy járhat, jelentőségét vesztheti azzal, ha az amerikai garanciák körüli hitelesség végleg elvékonyodik. Trump vélhetően valóban hisz abban, hogy az oroszok majd kiegyeznek vele tartósan, nemcsak ukrán, hanem globális szinten. Más kérdés, hogy európaiként joggal gondolhatjuk, hogy ez félreértése az orosz világképnek, Putyin felbátorodhat majd ezen, és újra több bevételhez jutva, fokozhatja az európai befolyását.”