A Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti „tárgyalás” stílusa miatt a figyelem elfordult arról, ami miatt leültek egymással, azért hogy aláírjanak egy megállapodást ukrán nyersanyagok, konkrétan a ritkaföldfémek bányászatáról. Utóbbiak ugyanis olyan hangsúlyos részei lettek a globális gazdasági folyamatoknak és erőviszonyoknak, hogy értük még egy háború borzalmaitól szenvedő országot is gondolkodás nélkül falhoz nyom a világ legnagyobb gazdaságának vezetője. Aligha meglepő, hogy az ügy mélyén arról van szó, hogy ki birtokolja a legfejlettebb technológiákat, azzal pedig a hatalmat. A ritkaföldfémeknek tehát jelentős szerep juthat abban, hogy a világgazdaságban ugyanott maradnak-e a súlypontok, mint eddig, vagy átrendeződnek, ami után egyesek veszíthetnek a jelentőségükből, míg mások erősebbé válthatnak.
Arra, hogy a világ legújabb politikai frontvonala miért a ritkaföldfémek fölött alakult ki, az a világ vezető műszaki egyetemének, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyik vonatkozó tanulmányának, egy soros összefoglalója mutat rá: „Kína uralja a ritkaföldfémek piacát, de az amerikai vállalatok nagyon igyekeznek felzárkózni.” Vagyis az ázsiai ország olyan szereplője ennek a területnek, amely a nyugati világ nagyhatalmai számára felettébb zavaró.
A világ ritkaföldfém kínálatának több mint 60, de egyes források szerint akár 70 százaléka is Kínából származik.
Ez pedig végső soron oda vezethet, hogy a nyugati féltekén lévő államok függő helyzetbe kerülhetnek a kínai szállításoktól. Ezt pedig egyikük sem, s különösen az Egyesült Államok nem akarja. A ritkaföldfémeket ugyanis éppen azokban az iparágakban használják, amelyekre minden állam kényes, és minden ország szeretné elkerülni bármilyen szintű kitettségét egy másik félnek. Ezeket az anyagokat széles körben alkalmazzák az iparban, a megújulóenergia területén, de leghangsúlyosabban a jelenleg csúcstechnológiának tekintett területeken.
Markáns szerepet kapnak például az elektronikai és informatikai ágazatban az okostelefonok és számítógépek gyártásában. A neodímium, prazeodímium, diszprózium és terbium kulcsfontosságú az erős mágnesek gyártásában, amelyek a megújulóenergia-termelés elengedhetetlen részei. Így pótolhatatlan része a napelem-, az akkumulátor vagy az elektromotorok, generátorok gyártásának. (Összességében nélkülük a megújulóenergia térnyerése lényegében elképzelhetetlen.) Az ittrium vagy az europium a kijelzők és a LED-ek készítésében szükségesek. Ezek az elemek a legmodernebb katonai fegyverek, például nagyprecizítású távolról irányított rakéták, újgenerációs vadászgépek, illetve nagyhatékonyságú radarok működésében mára lényegében nélkülözhetetlenné váltak. De immár a repülőgépmotorok sem készíthetőek el hiányukban. A sor folytatható az űrkutatással, ahol a műholdak tartós működése vált mára lehetetlenné ritkaföldfémek nélkül. Az egészségügyben pedig egyebek mellett olyan képalkotási eljárások sarokkövei, mint a mágneses rezonancia vizsgálatok (MRI). Ezen felül még a rákterápiában is egyre hatékonyabb eszközként használják őket. Talán érthető a felsorolásból, hogy ezek éppen azok a területek, ahol ha egy gazdaság botlik és elveszti vezető szerepét – akár az alapanyagok hiánya miatt – az egyben befolyásának fakulását is okozza.
Ennek tükrében nem mondható meglepőnek, hogy Donald Trump már első elnöksége alatt is kiemelt stratégiai kérdésként kezelte a ritkaföldfémek bányászatát és kereskedelmét. Ennek magyarázata az volt, hogy az Egyesült Államok Kínától való függőségét csökkentse.
Hiszen az ázsiai ország jelentősége tudatában időnként exportkorlátozásokat vezetett be, amellyel egyszerűen politikai nyomásgyakorlást akart kifejteni a világgazdaság más meghatározó nemzeteire.
A ritkaföldfémek piacának átrendeződése nemcsak az Egyesült Államok és Kína közötti versenyt befolyásolja, hanem hatással lehet az EU és más feltörekvő gazdaságok stratégiáira is. A nyugati világ számára fontos, hogy diverzifikálja a forrásokat, hogy ne váljon egyetlen ország piaci politikájának kiszolgáltatottá. Az új szövetségek és kereskedelmi megállapodások, például a ritkaföldfémek közös kitermelésére irányuló kezdeményezések, akár új politikai szövetségeket is eredményezhetnek a globális gazdaságban.
Mindezek tudatában egyes országok, köztük az Egyesült Államok is egyre inkább aggódik amiatt, hogy ezen elemek kínálata stabil marad-e – írja az MIT Technology Review. Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) pedig 2022-ben egy kivételével a 17 ritkaföldfém mindegyikét az 50 „kritikus ásványi anyag” listájára vette. Ebben a felsorolásban azokat nevezték meg, amik gazdaságilag hangsúlyosak ugyan, ám az ellátási zavarokkal szemben kifejezetten érzékenyek.
Az ukrán elnök levelet írt Donald Trumpnak, hogy folytatná a tárgyalásokatA probléma ráadásul egyre akutabbnak ígérkezik. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) felmérése szerint a ritkaföldfémek iránti kereslet 2040-re várhatóan a jelenlegi szint három-hétszeresére nő, de olyan kritikus ásványi anyagoké például, mint a lítiumé akár a 40-szeresére is ugorhat. Sőt, bár erről mostanában kevesebb szó esik; a 2016-ban hatályba lépett Párizsi Klímaegyezmény teljesítése – amelynek értelmében az aláíró országok kötelesek csökkenteni a károsanyag-kibocsátást a globális hőmérséklet-emelkedés megfékezése érdekében – ugyanezen időszakon belül a világ ásványianyag-kínálat megnégyszerezését tenné szükségessé.
Ilyen anyagokhoz egyébként nem csak bányászat révén lehet hozzájutni. Másodlagos forrásként az elhasználódott elektronikai eszközökből történő kinyerés, illetve a hagyományos forrásokból, például ipari hulladékokból, szénhamuból és bányahulladékból történő kinyerés is szóba jön. Utóbbiak azonban egyáltalán nem tekinthetők olcsónak, s volumenük is korlátozott. Arról már nem is beszélve, hogy működtetésük sokszor extrém egészségügyi és környezetvédelmi kockázatokkal jár. Ezért Európában és az USA-ban ilyen technológia működtetéséhez nagyon komoly környezetvédelmi korlátozásokkal kell számolni.
Vagyis aki teheti azért inkább ragaszkodik a bányászati lelőhelyek megszerzéséhez. Ebből a szempontból különösen fontossá válik, hogy kinek milyen tartalékai vannak. Ezen a listán pedig az Egyesült Államok nem áll jól.
A legnagyobb, 44 millió tonnás ritkaföldfém-vagyonnal a világon az Investing News Network beszámolója szerint Kína rendelkezik. Brazília áll a második helyen 21 millió tonnával. A harmadik India 6,9 millió tonnával. A sorban csupán hetedik az USA 1,9 millió tonnával. A gyártott mennyiség legalább ennyire beszédes. Míg Kína tavaly 270 ezer tonnányi ritkaföldfémet készített, addig az Egyesült Államoknak be kellett érnie alig 45 ezer tonnával. (Ezen a listán Ukrajnát meg sem említik.) E szerint Washington pozíciói ebben a szektorban valóban nem a legjobbak. Úgy pedig különösen nem, hogy bár az amerikai kitermelt alapanyag nem is annyira drámaian alacsony, ám a felszínre hozott készletek döntő részét továbbfeldolgozásra Kínába kell szállítani, majd onnan visszaimportálni az országba – mutatott rá a Népszavának Juhász Kristóf a Conculde Befektetési Zrt. vezetője. Az ázsiai országban van ugyanis megfelelő technológia és szakértelem hozzá, nem mellékesen alighanem a környezetvédelmi előírások is jóval megengedőbbek.
Különösen érdekes, ha a kitermelt mennyiség értékét hasonlítjuk össze egyéb piacokéval. A ritkaföldfémek kitermelt volumene, minden egybevetve, tavaly 15 milliárd dollárt tett ki. Ehhez képest az arany esetében ugyanez 334, az olajpiacé pedig mintegy 2700 milliárd dollár volt. E szerint tehát az olajpiachoz képest egy marginális szektor – hiszen a globális olajkitermelés mindössze 2 napi teljesítményéről van szó – „csinál” jelenleg igen nagy felfordulást a globális politikai és gazdasági életben.
Nehéz a befektetők dolga
Amennyiben valaki a ritkaföldfémek terén kívánna befektetési lehetőségeket keresni annak igencsak korlátozottak a lehetőségei – mutatott rá Juhász Kristóf. A világ nagy fémtőzsdéin – New Yorkban, Londonban - közvetlen kontraktus nincsen ritkaföldfémekre. Ehhez Kínába kell menni, ahol viszont igencsak ingadozó árakat lehet látni.
A neodímium például mintegy 2 évvel ezelőtti tonnánkénti 1,5 millió jüanos ára Sanghajban most mintegy 600 ezer jüanon áll. Vagyis az említettek ellenére az utóbbi időben esett az ár. Ha valaki mégis kitettséget keres, annak kitermelésben érdekelt bányatársaságok papírjait lehet ajánlani. Jellemzően angol, amerikai, ausztrál és japán cégekről van szó. Mindannyiuk esetében hangsúlyozni kell azonban, hogy csak az induljon el ezen az úton, aki „feketeöves” befektető, mert a bányatársaságok jellemzően rendkívül nagy kockázatokat hordoznak magukban, és részvényárfolyamuk nem feltétlenül követi le az alapul vett termék - jelen esetben az általuk termelt ritkaföldémek – árfolyam mozgását – hívta fel a figyelmet a Conclude szakértője. Aki nem szereti a kirívó kockázatokat, annak az ezüst piacán érdemes befektetési lehetőség után néznie, ugyanis a szürke nemesfém a ritkaföldfémekhez hasonlóan szintén kritikusnak számít a zöld átállás folyamatában – tette hozzá Juhász Kristóf.
Ásnunk kell! - Lukasenka beszállna a ritkaföldfém-üzletbeVlagyimir Putyin: Van igény Európára a tárgyalóasztalnál, és Oroszország kész együttműködni a ritkaföldfémek területén az Egyesült ÁllamokkalInkább gyakori, mint ritka
A ritkaföldfémeknek (Rare Earth Elements, REE) egy 17 elemből álló csoportot szokás nevezni. Ebből 15-öt a Lantanidák közé sorolnak, amelyek kiegészülnek a szkandiummal és az ittriummal. Noha elnevezésükben a „ritka” szó jelenik meg, ám valójában ez nem igazán fedi a valóságot. Viszonylag gyakori elemek. A cérium, az egyik leggyakoribb ritkaföldfém felbukkanása a földkéregben például átlagosan kilogrammonként 66 milligrammra tehető. Az arany esetében ugyanez 0,004, míg az ezüst esetében 0,075 milligramm. A bökkenő valójában az, hogy a gazdaságos kitermelésük nem olyan egyszerű. Így tehát valójában a megfelelő lehetőségekkel kecsegtető lelőhelyek darabszáma a roppant korlátozott a világtérképen – fejtette ki a Népszavának Juhász Kristóf, a Conculde Befektetési Zrt. vezetője.
Nemzetbiztonsági kockázat
A ritkaföldfémek ügye nem csak gazdasági kérdés, hanem komoly nemzetbiztonsági kockázat is. A ritkaföldfémek birtoklása és hozzáférhetősége közvetlenül befolyásolja az országok katonai és gazdasági versenyképességét. Az Egyesült Államok és más nagyhatalmak egyre inkább arra összpontosítanak, hogy elkerüljék a kínai monopóliumot ezen a piacon, mivel a ritkaföldfémek biztosítása stratégiai fontosságú a jövő háborúiban és konfliktusaiban.
Ukrajna a középpontban
Az ukrán területek gazdag ritkaföldfém-készletei miatt az ország szerepe a globális gazdaságban és politikában is megnövekedhet, igaz, a háború még okozhat bonyodalmakat, mivel a konfliktus hatással lehet a bányászati iparra és az elérhető nyersanyagok mennyiségére. Ukrajna stabilizálódása vagy a konfliktus megoldása döntő lehet a ritkaföldfémek piacának jövője szempontjából.
