„Itt a végén megrettentem azért, hallgatva a pénzügyminisztert, bocsánat, a jegybankelnököt” – kezdte (utalva Varga Mihály szavaira) Orbán Viktor miniszterelnök a szombati, a gazdasági évnyitón elmondott beszédét. Megjegyezte, azt a kifejezést, hogy „türelmes jegybanki politika” még nem hallotta, és azon gondolkozik, ez mit is jelent a hitelezés szempontjából. De azt gondolja, ezt nem most fogják megfejteni, hanem inkább a konferenciát követő beszélgetésekben.
A kormányfő ezt követően a helyszínnel, a Puskás Arénával kapcsolatban leszögezte, ebben a létesítményben több kulturális és gazdasági esemény történik, mint sportesemény, ami szerinte jól mutatja, hogy „ha a politikai bugyutaság hályoga lehullik az ember szeméről” láthatja, az ilyen gazdaságfejlesztési lépések értelmes dolgok. „Itt egy hibát sajnos be kell ismernem, a látogatottságot tekintve kicsi, nagyobbat kellett volna építeni” – állapította meg.
Orbán Viktor kiemelte,
„nálunk jobb partnert a kamara új vezetése nem kaphatott volna”, adóegyszerűsítést és bürokráciacsökkentést követel az elnök úr, és szerinte erről meg tudnak állapodni.
A miniszterelnök azt javasolja, július elsejéig már történjenek meg azok a dolgok, amelyekről hamarosan megegyeznek. „Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya, és azok is maradunk” – szögezte le, és megjegyezte, a hetedik legversenyképesebb adórendszerünk van a fejlett országok között.
Orbán Viktor ezután leszögezte, a munkahelyteremtés lesz a legfontosabb, „nem fordulunk vissza szocialista irányba, nem akarunk visszahozni költségvetési osztogatással, ráadásul nem létező pénzek költségvetési elosztogatásával egy szociális alapú, segély alapú gazdasági rendszert, kifejezetten munka alapú rendszerben gondolkodunk, a teljesítményt akarjuk jutalmazni, elismerni”. Leszögezte,
nem ért egyet azokkal, akik szerint elfogyott a magyar munkaerő Magyarországon, elemzéseik alapján körülbelül 300 ezer magyar állampolgár munkába állítható,
amihez képzések, területileg kiegyensúlyozottabb gazdaságpolitika, sok minden kell.
A miniszterelnök arról is beszélt, jó oka volt arra, hogy a másik 26 uniós ország által Ukrajna ügyében aláírt dokumentumot megvétózza. Az ugyanis arról szól, hogy még több fegyvert és pénzt kell küldeni Ukrajnának. Magyarország – folytatta – 3 évig harcolt azért, hogy ki tudjon maradni a háborúból, most, amikor az amerikaiak „a mi pozíciónkban vannak”, ezt feladni több mint hiba, bűn lett volna.
„Az utolsó pillanatban – akármilyen nyomás is van rajtunk – ezt hiba lenne feladni”
– jelentette ki.
A kormányfő leszögezte, a háború után is lesz NATO, ezért nem kell aggódni a magyar biztonság miatt, ráadásul a NATO két legnagyobb hadseregének tulajdonosa, az Egyesült Államok és Törökország Magyarország két legszorosabb szövetségese. Majd közölte, a háború után biztosan lesz az Egyesült Államok és Magyarország közötti stratégiai szövetség, ami politikailag már létrejött, most adják meg a gazdasági formáját. Mint mondta,
lesz egy magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely jelentős segítséget jelent majd a magyar gazdaság számára, és még akkor is jó nekünk, ha közben lesz egy vámháború, amin persze majd Magyarország is veszíteni fog, mint minden EU-s ország.
„Ennek a mértékét még nem ismerjük, de biztosak lehetünk abban, hogy ez lesz”, azért is, mert ez a legjobb eszköz arra, hogy mindenki megértse, akkor jár a legjobban, ha a beruházását az Egyesült Államokban valósítja meg – szögezte le. Ezért van az – mondta a kormányfő –, hogy a nagy német cégek fejvesztve tervezik újra saját beruházásaikat. Kiemelte, olyan csomag kell az amerikaiakkal, ami korlátozza ezt a hatást Magyarország területére nézve, például tárgyalnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény újrakötéséről, és más gazdasági elemek is lesznek.
Orbán Viktor közölte, előbb-utóbb lesz egy európai uniós politika is, és a korrektség kedvéért észben kell tartani, olyan léptékű váltásra van szükség, amire az elmúlt 20-30 évben nem volt példa. Miután az EU legerősebb állama Németország, a gazdaságfilozófiát is döntő mértékben ők határozzák meg, és a németek súlyos döntés előtt állnak: feladják a klasszikus német pénzügyi fegyelmet. Megkezdődik Németország újra felfegyverzése, a mögötte álló ipari bázis is messze nagyobb lesz másokénál. Hogy az amerikaiak és az oroszok ezt hagyják-e, arra nincs válasz, szerinte az oroszoknak nincsenek eszközeik a megakadályozására, az amerikaiaknak van. A miniszterelnök azt mondta, hogy középtávon jó-e a németeknek az adósságfék-szabályok feladása, arra nincs válasz, de biztos benne, hogy a magyar vállalkozóknak rövid távon jó. Hozzátette, szerinte az Európai Unió is át fogja törni a 3 százalékos szabályt, és úgy véli, két áttörési pont is beazonosítható:
a honvédelmi kiadások költségét egy bizonyos mértékig nem kell hozzáadni a 3 százalékhoz,
és az EU óriási viták után óriási hiteleket akar majd felvenni. Kiemelte, a magyar alkotmány nem teszi lehetővé, hogy mi ezt támogassuk, állnak előttünk viták.
A kormányfő azt is közölte, a főváros fejlesztéséről nem fognak lemondani, de a korábbi arányok nem tarthatók fent: Budapest az uniós fejlettség 165-167 százalékán áll, most is óriási beruházások zajlanak. Vannak nagy budapesti fejlesztési programok, de a most futókon kívül újabbakat a fővárosban nem tudnak indítani. A rendelkezésre álló forrásokat alapvetően vidéki célpontokra kell irányítani – jelentette ki.
Orbán Viktor beszédében azt is közölte,
a kelleténél gyorsabb és a kelleténél mélyebb uniós szabályátvétel megakadályozásához egy olyan szereplő kell, mint a kamara.
ha a vállalkozásokat nem becsülik meg és nem támogatják, az ország hatékonysága és gazdasági ereje csökkenni kezd.
fontos lépést tartani a technológiai fejlődéssel, a jövőben a legfontosabbak a technológiai váltásra irányuló fejlesztések lesznek.
a területfejlesztési támogatásokat alapvetően vidéki célpontokra kell irányítani, Budapest az európai uniós fejlettség 165 százalékán áll.
olyan kormánya van Magyarországnak, amely minden választási évben csökkentette a költségvetési hiányt, „az ellenfeleink az ellenkezőjét mondják, de annak nincs ténybeli alapja”.
a háború kezdete óta 20 milliárd eurót veszített el a magyar gazdaság.
Ukrajna uniós tagságát tekintve döntő szavunk van, és miután most érkezett lényegi szakaszhoz a tárgyalási folyamat, most kell világossá tenni, akarjuk-e vállalni az ezzel kapcsolatos pénzügyi terheket. Ezt követően a kormányfő az ukrajnai EU-tagságról szóló véleménynyilvánító szavazásban való részvételre buzdított.
semmilyen elszigetelődést nem szabad vállalni, a magyar gazdaságnak az Egyesült Államokkal, Kínával, az EU-val és Oroszországgal is a lehető legjobb gazdasági kapcsolatban kell lennie.
az európai uniós pénzek jönni fognak, most is jönnek.
