Orbán Viktor szerint az áttörés éve jön, Nagy Márton szavaiból viszont az derült ki, hogy az infláció törhet át

Az Orbán-kormány nem változtat az eddig követett gazdaságpolitikáján – mondta a miniszterelnök szombaton a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. Ez az év az áttörés éve lesz, rengeteg pénz van a magyar gazdaságban, a cégeknél, a lakosságnál – kockáztatta meg a miniszterelnök, hozzáfűzve, a kabinetnek az a feladata, hogy ezeket a pénzeket megmozdítsa és a növekedés szolgálatába állítsa. Ez lehetséges – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint a magyar kormány gazdaságstratégiája öt pilléren nyugszik: elsőként említette, hogy nem szabad elköteleződni egyik irányba sem, az USA-val, EU-val és Kínával egyformán jó gazdasági kapcsolatokra kell törekedni, ezt jelenti gazdasági semlegesség. Második helyen az orosz-ukrán békét említette, ugyanis szerinte a magyar gazdaság a háború három évében 20 milliárd euró veszteséget szenvedett el, ez nem folytatható. 

A harmadik hely az adócsökkentéseké tért rá: egyrészt szerinte a két- és háromgyermekes nők most bevezetendőszja-mentességével számolniuk kell a gazdasági szereplőknek, mert ezt visszavonni már nem lehet. A vállalkozóknak is ígért adókönnyítéseket, erről a következő hónapokban akar megállapodni az MKIK új vezetésével, hogy azokat még a parlament a tavaszi ülésszakán elfogadhassa. További pillér a már elfogadott, a cégek támogatást szolgáló Demján Sándor Program végrehajtása. Ötödik helyen említette az uniós pénzek lehívását beszédében a miniszterelnök. Ezen a téren több meglepő kijelentést is tett: Orbán szerint az EU-s pénzek jönni fognak, sőt azok szerinte most is érkeznek legyen szó az agrár- és kohéziós támogatásokról. A miniszterelnök szerint Magyarország minden uniós fillérhez hozzá fog jutni, erre megvan a kormánynak a tárgyalási stratégiája - fogalmazott.

Az Orbán-kormánynak továbbra is kettős a célja: a beruházások és a foglalkoztatás növelése. A kormányfő szerint nem lesz segélyalapú gazdasági rendszer, továbbra is munkahelyteremtés a legfontosabb cél. – Nem értek egyet azzal, hogy elfogyott volna munkaerő Magyarországon – még legalább 300 ezer olyan magyar van, aki szeretne dolgozni, de még nem találta meg a lehetőségét, ezért van szükség a munkahelyek teremtésre  – mondta Orbán Viktor. A beruházások támogatásában azonban hangsúlyeltolódás terveznek, a jövőben olyan új külföldi beruházásokat akarnak megtelepíteni, amely a magyar gazdaság technológiaváltást segíti.

A miniszterelnök hosszasan értekezett a most magalkuló új német kormány várható gazdaságpolitikájáról is: szerinte a költségvetési politika fellazítása, a védelmi és beruházási program elindítása olyan lökést adhat a német gazdaságnak, amiből szoros gazdasági összefonódás miatt rövid távon a magyar gazdaság is profitálhat – fogalmazott a miniszterelnök.

Kitért az csütörtöki EU-csúcsra is, elárulva, azért vétózott Brüsszelben, mert szerinte az EU javaslata arról szólt, hogy még több fegyver és pénz kerüljön Ukrajnába, ám a magyar kormány az elmúlt három évben sem támogatta ezt, hiba lenne az utolsó pillanatban hiba lenne feladni ezt a „békepárti” álláspontot. A miniszterelnök szerint az ukrán háború lezárása után is lesz NATO, amely garantálni fogja Magyarország , vagyis szerinte ezt a bizonytalansági tényezőt ki lehet kapcsolni. Szerinte a stabilitást növeli most épülő magyar-amerikai szövetség ez gazdasági megállapodásokban is testet ölt majd a jövőben a tervei szerint. Részletekről egyelőre annyit mondott, hogy újrakötik a Biden-adminisztráció által felmondott kettős adóztatás kizáró egyezményt.

Nagy Márton: Őrület van a lakáspiacon, a legnagyobb kihívás az infláció

Az idei év a „gazdasági áttörés vagy a fordulat” éve lesz – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is előadásában. A miniszter szerint már nyolc pont mutatja a gazdasági fordulatot: a fogyasztás, a foglakoztatás, a reálbérek emelkedése a turizmus fellendülése, a lakossági hitelezés felfutása. Ezen túl a fordulat jeleit mutatja a lakáspiac élénkülése, „őrület van a lakáspiacon”, illetve az autópiac 10 százalékos növekedése, valamint az építőipar 16 százalékos rendelésállományának növekedése - sorolta a miniszter.

A látható fordulat ellenére a jelenleg a legnagyobb kihívás az infláció – szögezte le a miniszter. Januárban az infláció 5,5 százalékra, az élelmiszer-infláció 6 százalékra emelkedett. Az NGM mérései szerint fél, hogy februárban az élelmiszer-infláció 7 százalékra nőhetet – mondta Nagy Márton, vagyis tovább romlott a helyzet.

Alapvető élelmiszerek olyan mértékben emelkednek, ami feszültséget jelent a társadalomban a miniszter szerint. A kormány ezért kéri a kereskedelmi cégektől az önkéntes árkorlátozást - ebben még csak szerény részeredmények vannak. A hatósági árak visszahozatala még távolabb van, előbb a kormány kereskedelmi cégek haszonkulcsainak csökkentését akarja elérni. Tovább rontja az inflációs helyzetet, hogy Magyarországon is megjelent száj és körömfájás járván, emiatt a sertéshúsok és tej árában jelentős további emelkedés várható – mondta a miniszter.

Varga Mihály szigorú kamatpolitikát ígért 

Az MKIK évnyitóján debütált Varga Mihály, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen kinevezett elnöke. Korábban Matolcsy György jegybankelnök állandó résztvevője volt a gazdasági szeánsznak, ám az elmúlt években már nem hívták meg a Matolcsyt, miután több alkalommal bírálta az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját.

Varga Mihály kinevezésével az Orbán-kormány és a jegybank közötti feszültség megszűnhet, de az új elnök leszögezte, hogy a jelenlegi helyzetben a MNB célja csakis az árstabilitás – vagyis a három százalék alatti infláció – elérése lehet. Az infláció visszatérése figyelmeztető jel, az árstabilitás eléréshez mindent megtesz a jegybank - ennek megfelelően alakítja monetáris politikáját – szögezte le Varga Mihály, vagyis arra nem lehet számítani, hogy a jegybank a következő egy évben növekedésösztönző politikát folytathasson.

Varga szerint pozitívum, hogy a egyensúlyi mutatók javultak a magyar gazdaságban és növekedés is megindult 2024 utolsó negyedében. Jó alapok vannak arra, hogy idén visszaálljon a magyar gazdaság a növekedési pályára. A gond a beruházásokkal vannak, amelyek az elmúlt években jelentősen csökkentek: visszaestek az állami beruházások a költségvetési kiigazítások miatt, de mérséklődtek a lakossági és a céges beruházások is. A következő hónapokban a növekedés mégis egyre szélesebb alapokra kerülhet és bár továbbra is lakossági fogyasztás húzza a növekedést, mégis jó esély van már a beruházások növekedésére is – mondta Varga Mihály.