A kormány március 17-től 10 százalékban maximálná 30 alapvető élelmiszer árrését annak érdekében, hogy lassítsa az élelmiszerárak emelkedést – ezt még kedden jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Az azóta megjelent rendelet szerint a 30 termék esetében a kiskereskedelmi árrés nem haladhatja meg egyrészt a bolt januári árrését, illetve a 10 százalékot. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a rendelet megjelenése előtt jelezte, hogy a szigorítás a legkisebb boltokra nem vonatkozik, így az évi nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő kiskereskedelmi cégek továbbra is szabadon alakíthatják áraikat.
Nagy Márton egy videóban azt számolgatja, szerinte mennyivel csökkentheti az inflációt az árrésstopA rendelet azt is kiköti, hogy a kereskedelmi cégek az adott termékkategórián belül nem növelhetik saját márkás termékeik arányát. A szabályok betartását a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatóságai ellenőrzik, és a rendelet megszegőivel szemben akár ötmillió forintos bírságot is kiszabhatnak, alkalmanként, és egy milliót kell fizetni, ha nem teszik ki a kormány intézkedését dicsőítő táblákat. Ezek tartalmáról és kihelyezésük idejéről még nem döntöttek a Rogán Antal vezette tárcánál.
Termékenként ötmilliós bírsággal fenyegeti a boltokat az Orbán-kormány, ha megszegnék az árrésszabályokatA Népszavának nyilatkozó a kereskedelmi szektorra rálátó szakértő szerint az árrésrendelet a nagy kereskedelmi láncok, multinacionális vállalatok működésében nem okoz problémákat, ám a kisebb boltok esetében akár elbocsátásokkal is járhat.
Egy hiper- vagy szupermarketnek ugyanis, amely több ezres, akár tízezres termékkört forgalmaz, nem okozhat gondot a 30 árrésstopos terméken keletkező esetleges veszteség szétterítése
– mondta lapunk megkeresésére egy neve mellőzését kérő kereskedelmi szakember. Ezekben a boltokban szinte észrevétlenül lehet például a papírzsebkendő, wc-papír, konzervek, kávé, üdítő árát emelni. Így az intézkedés e cégek bevételét és a profitját aligha érinti majd.
Az intézkedés azonban a kisebb, éppen csak az árbevételi határ fölé csúszó boltoknál gondokat okozhat. Ezek döntően vidéki települések üzletei, amelyek forgalom tekintetében nem hasonlíthatók a multinacionális vállalatokhoz, alapvetően magánkézben vannak, kínálatuk sem éri el egy nagy lánc termékpalettáját, és a kiadott listán szereplő áruk jellemzően a forgalom meghatározó részét adják. Mivel a napi kereslet érdemi részét e termékek teszik ki, ezért ezek esetében a szokásosnál nagyobb árrést alkalmaztak, ami sokat segített abban, hogy a boltok működése eredményes legyen. Abban az esetben, ha ez a lehetőség elvész és immár csak a 10 százalékos lehet rajtuk az árrés, akkor egy komoly profittermelő „lábat” veszíthetnek el. Megszólalónk megjegyezte,
hogy ennek apropóján már most több ilyen helyről is hallott olyan véleményt: ha nem sikerül pótolni a bevételkiesést, akkor nem biztos, hogy minden dolgozót meg tudnak tartani.
Nyilatkozónk hozzátette, hogy egyébként az sem biztos, hogy a 30 termék mindegyikében látnak majd árcsökkenést a fogyasztók, legalábbis a nagy multinacionális vállalatok kínálatában. Jó pár olyan, főleg húsipari árucikk szerepel a listán, amelynek a jelenlegi árrése nem is éri el a 10 százalékot. A rendelet alapján ebben az esetben nem kell majd változtatni a fogyasztói áron.
A Magyar Közlönyben kihirdetett jogszabály szerint, az árrésrendelet május 31-ig marad hatályban,
ám ez bármikor és bármeddig meghosszabbítható, így könnyen lehet, hogy a választásokig megmarad ez az intézkedés.
A kormány reakcióját az infláció, pontosabban az élelmiszer-infláció gyors emelkedése váltotta ki: a KSH adatai szerint februárban a fogyasztói árak 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, ezen belül az élelmiszerárak 7,1 százalékkal emelkedtek. A nemzetgazdasági tárca március elején – az online kasszák és az Árfigyelő - adatai szerint az élelmiszerárak emelkedése 9-10 százalékra gyorsult. Nagy Márton miniszter szerint a kormányzati intézkedés eredményei először az áprilisi inflációban lesznek láthatóak, azt 2 százalékponttal mérsékelheti.
Az OTP elemzői szerint a kormányzati intézkedés áprilistól 0,6 százalékponttal is mérsékelheti a fő inflációs mutatót, annak ellenére, hogy a kereskedelmi láncok mindent megtesznek azért, hogy az árrés visszavágásán elszenvedett bevételkiesést a többi termék árába beépítsék, ugyanis a szektor több cége már tavaly is veszteséges volt.
A vártnál magasabb infláció agyonütheti a növekedést isOrbán Viktor szerint az áttörés éve jön, Nagy Márton szavaiból viszont az derült ki, hogy az infláció törhet átÁrrésstopos élelmiszerek
Csirkemell, csirkecomb, csirke far-hát, csirkeszárny, egész csirke, pulykamell, sertéscomb, - karaj, -oldalas, -tarja, -zsír, párizsi, UHT, illetve ESL tehéntej 1,5 százalékos zsírtartalom, UHT, illetve ESL tehéntej 2,8 százalékos zsírtartalom, vaj, tejfölök, natúr- és gyümölcsös joghurtok, trappista sajt, tehéntúró, margarin, napraforgó- és repceolaj, finomliszt, rétesliszt, fehér kristálycukor, fokhagyma, étkezési burgonya (kivéve újkrumpli), tyúktojás.
