üzemanyag;benzin;árrés;Magyar Ásványolaj Szövetség;

Amit a kútoszlopon látunk, az az ár leg­alább csökken

Miközben az élelmiszer-kereskedelmen nagy a nyomás, az üzemanyagok árrése láthatóan nőtt

A jelenségre a szakértők sem tudnak magyarázatot adni.

A múlt év közepéhez képest jelentősen nőtt az üzemanyagcégek kis- és nagykereskedelmi árrése – derül ki egy birtokunkba került iparági számításból. Ez azért fura, mert Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen 2024 nyarán részesítette egyfajta utolsó figyelmeztetésben az üzemanyag-kereskedőket, mondván: ha a hazai átlagdíjak nem csökkennek a környező államok szintje alá, beavatkoznak. Bár az üzemanyag-kereskedők képviseletei és a kabinet  közötti egyeztetések nem nélkülözték a feszültségeket, a tények arról tanúskodnak, hogy a környező államokhoz viszonyított korábbi, akár száz forintot is közelítő hazai ártöbblet valóban mínuszba fordult, és ez az állapot azóta is tart.

Az összehasonlítást végző KSH nyilvántartásai alapján végzett számításaink szerint míg 2023 elején az üzemanyagok hazai átlagára literenként akár 76–95 forinttal is meghaladta a környező államok átlagát, addig ez az érték 2023 márciu­sára néhány forintra csökkent, és ez a szint sokáig meg is maradt. Ezért is hatott furán, hogy Orbán Viktor éppenséggel 2023 szeptemberében hirdetett az úgymond magas árak miatt harcot az üzemanyag-kiskereskedők ellen. Bár az akkor 20-30 forintos ártöbblet kissé leesett, 2024 áprilisára visszaemelkedett.

A feladattal megbízott Nagy Márton ekkortájt nyomatékosította: ha a hazai tarifák átlaga nem esik a környező államok átlaga alá, valóban beavatkoznak. 

Bár azt a kormányzati érvet, hogy az ágazat képviselői 2023 végén erre az árcsökkentésre tételes ígéretet tettek volna, az érintettek nem erősítették meg, a tarifák havi átlaga – egy június végi, „legvégső” figyelmeztetés után – tavaly július óta a környező államok átlaga alatt áll. Ezt a KSH nemrég február tekintetében is megerősítette, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium üdvözölt is. (Az a korábbi kormányérv viszont, hogy a hazai üzemanyagárak csökkenése is a kabinet nyomásgyakorlásának köszönhető, valótlan.)

Miközben azt hinnénk, hogy a környező államok szintjéhez viszonyított árcsökkentést az üzemanyagosok csak a saját árrésük terhére tehették meg, a birtokunkba jutott számítások ezt nem támasztják alá. Míg ugyanis a becsült kiskereskedelmi árrés 2023 legelején 109-82, a nagykereskedelmi pedig 56-80 – összesen 166-161 – forintra rúgott, addig ezek az értékek tavaly májusban 100-93, illetve 38-35 – összesen 131-136 – forintot, e hét elején pedig 104-123, illetve 70-52 – összesen 175-175 – forintot tettek ki. Vagyis a lehetséges árrések most még nagyobb összegre rúghatnak, mint 2023-nak a környező államok átlagához képest közel százforintos ártöbbletet mutató első heteiben, illetve jóval meghaladják a múlt év közepi szintjüket, amióta a hazai tarifák már nem érik el a környező államok átlagát.

Míg a kormány az élelmiszer-kiskereskedőket most árrésstoppal sújtja, a jelek szerint az üzemanyag-ágazat szereplőire hatottak a fenyegetések, így azok „önszabályozással”, tehát hatósági beavatkozás nélkül is teljesítették a kormányzati elvárást, azaz a környező országok átlagszintje alatt vagyunk – fogalmaztak ennek kapcsán lapunknak szakértők, akik

azonban az árrésnövekedésre nem tudtak magyarázattal szolgálni. 

Többen a forintárfolyam kedvező hatását, illetve a környező államok adószintjének változását említették. Ugyanakkor Ausztriát leszámítva a szomszédok üzemanyag­adó-terhei kedvezőbbek. Leszögezték ugyanakkor: az árrés nem egyenlő a tiszta haszonnal – melynek mértéke a kutak esetében literenként 10 forint körüli –, hisz abból a kiugró közvetlen és közvetett hazai adóterheket, valamint a láncok üzemeltetésének költségeit is ki kell termelni.

Lapunk megkeresésére Grád Ottó, a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára sem kívánta az adatokat kommentálni, többek között azért, mert azok részint üzleti titkoknak számító adatokon alapulnak. Mind­emellett szükségesnek tartotta leszögezni: az üzemanyag-ágazat a múlt év közepe óta teljesíti azt a kormányzati elvárást, hogy a hazai üzemanyag­árak átlaga ne haladja meg a környező államok szintjét. Arra a kérdésünkre, hogy a hazai és szomszédos árarányok kétségtelen javulásához hozzájárultak-e a nem pontosított kormányzati fenyegetések is, a főtitkár úgy fogalmazott: az üzemanyagcégeket érő piaci hatások összessége vezetett a kedvező helyzethez. A hazai üzemanyag-ágazat változatlanul tisztán piaci alapon működik, amit Grád Ottó üdvözölt.

A piac miatt csökkennek a tarifákAz utóbbi hetek több tíz forintos üzemanyagár-esése leginkább a nyers­olajár csökkenésének és a forint erősödésének tudható be – vázolta lapunk kérdésére Grád Ottó. Az Európában irányadó Brent nyersolaj ára a korábbi hordónkénti 75-80 dolláros szintről az elmúlt hetek során 70 dollár körüli szintekre süllyedt. Ennek legfőbb oka a Donald Trump új amerikai elnök által Kína ellen meghirdetett vámpolitika, melynek nyomán a piac a távol-keleti állam részéről csökkenő olajigényre számít. A MÁSZ főtitkára a közeljövőben a jelenlegi szinteken maradó vagy esetleg még tovább csökkenő üzemanyagárakra számít. A tél végével azt sem zárja ki, hogy a benzin tarifája újfent beérheti, vagy akár meg is haladhatja a gázolajét. A Holtankoljak.hu tudósítása szerint tegnap egy liter benzin 601, a gázolaj pedig 615 forintba került átlagosan a hazai kutakon.

A nyárra végezni akarnak a munkákkal.