Kevés üzemanyagra telik, Magyarország hátulról a negyedik az EU-ban, mennyit lehet venni az átlagfizetésből

Az Unió 27 tagállama közül éves nettó jövedelmükből a magyarok vehetik a negyedik legkevesebb üzemanyagot – derül ki egy lapunkhoz eljutott, a múlt heti EU-üzemanyagár-, illetve a legutolsó elérhető, 2023-as jövedelemadatokon alapuló szakmai számításból. A legrosszabb a románoknak, akik keresetükből a múlt heti árak alapján évi 7,3 ezer liter benzint és 7,1 ezer liter gázolajat vásárolhatnak. A második legkedvezőtlenebb helyzetben a bolgárok állnak, ahol a két érték 7,3, illetve 7,2 ezer, míg a harmadikok 7,9 és 7,8 ezerrel a horvátok. Rögtön utánuk jön Magyarország, ahol a tavalyelőtti átlagkeresetből a múlt heti tarifák alapján 8 ezer liter benzin vagy 7,8 ezer liter gázolaj telik ki.

A lista élén a luxemburgiak állnak 31,4, illetve 32 ezer literrel. A 95-ös tekintetében utánuk következnek az osztrákok 24,4 ezerrel, míg nyugati szomszédaink 24 ezer literes dízeladata a 27-ből a negyedik legkedvezőbb. Földrajzilag hasonló, ám anyagilag merőben más helyzetű sógoraink tehát átlagbérükből szinte pontosan háromszor több üzemanyagot vásárolhatnak, mint mi. Harmadikok 23,8 ezres és 24 ezres értékkel egyaránt az írek, míg a benzin tekintetében negyedik, a dízel esetében pedig második helyezettek 22,9, illetve 25,9 ezer literrel a hollandok.

Az Eurostat múlt heti, 27 tagú üzemanyagár-összevetése szerint a magyar benzinár a 11., a gázolajé pedig a 13. legalacsonyabb. E tekintetben tehát az alsó-középmezőnyhöz tartozunk.

A folyamatok érzékeltetése végett, hasonló módszertant alkalmazva, azt is áttekintettük, hogy két évvel ezelőtti bérükből az uniós tagállamok lakói az akkori átlagárakon hány liter üzemanyagot vásárolhattak. Eszerint 2023-ban Magyarország még rosszabb helyezést mondhatott magáénak: míg a 7,9 ezer literes benzinadatnál akkor csak Bulgária teljesített rosszabbul, a minket jellemző, 7,7 ezer literes gázolajértéknél a bolgárok mellett még a románok vásárolhattak kevesebbet. Habár tehát helyzetünk azóta némiképp javult, az átlagbérből beszerezhető üzemanyag mennyisége tekintetében Magyarország tartósan uniós sereghajtó, amiképp az élboly is nagyjából változatlan.

A múlt heti Eurostat-árlistából az is kiderül, hogy a közvetlen terhek – áfa és jövedéki adó – nélkül a hazai üzemanyagárak EU-összevetésben változatlanul igen magasak. Adómentes benzinárunk a 27 tagállamból a 4., míg a gázolajé a 7. legmagasabb. Szakértők ezt elsősorban nem a hazai kereskedők pénzéhségével, hanem az általuk a tarifába épített közvetett állami elvonások magas szintjével magyarázzák.

Feszülten folytatódik a Mol-csoport adriai olajbeszerzése

A Mol és a szlovák Slovnaft egy éves kőolajszállítási szerződést kötött a finomítóikat a kikötővel összekötő Adria-vezeték horvát szakaszát üzemeltető Janaffal - erősítette meg a két vállalat a vezetékcég korábbi bejelentését. A Mol és a tulajdonában lévő Slovnaft sajnálatát fejezi ki a szerződés rövid hatálya és az európai szállítási díjaknál lényegesen magasabb tarifája miatt. A csoport szerint a térség kiszámítható ellátásbiztonságát egy több éves megállapodás jobban támogatta volna és a szerződés magas szállítási díjai sem segítik az energiaárak féken tartását. Viszont, mivel a tengertől elzárt Csehország, Szlovákia és Magyarország kiszolgáltatottsága csak minden szállítási irány életben tartásával mérsékelhető, a térség ellátásának biztonsága felett érzett felelősségük miatt a csoport vállalatainak "nem volt más választása", mint aláírni a szerződést - szögezték le. Egyszersmind nagyon várják a Janaf régóta bejelentett fejlesztési terveinek megvalósítását. Ezek ugyanis lehetővé tennék, hogy a vezeték horvát szakaszán is kiegyensúlyozottan, az év minden napján nagy mennyiségű terméket lehessen szállítani - zárul a közlemény.

A bejelentés kapcsán megjegyzendő: a nyersolaj nagy részét változatlanul Ukrajna felől, Oroszországból beszerző Mol-csoport az Orbán-kormánnyal együtt a két állam közötti háború kirobbanása óta sokallja a másik beszerzési lehetőség, vagyis a Horvátország felől érkező Adria-vezeték szállítási díjait. Ennek megalapozottságát független szakértők nem erősítik meg, hozzátéve: a vitás tétel a finomítói összköltségen belül eltörpül, amit a keleti beszerzés növekvő kockázatai még tovább csökkentenek. Az Adriáról szóló, 2023 óta tartó ár- és fejlesztési viták miatt eddig a Mol-csoport szándékai ellenére nem sikerült hosszabb távú megállapodást tető alá hozni.