Takaró Mihály Széchenyi-, Döbrentei Kornél Kossuth-díjat kapott

2019-ben előbbi József Attila-, utóbbi Magyarország Babérkoszorúja-díjban részesült. A Mazsihisz a kitüntetésekre akkor így reagált:

„A két rasszista irodalmár párhuzamos kitüntetését – szeretnénk szólni – soknak tartjuk. Szerintünk be kellene ezt jobban osztani. Arra szeretnénk kérni a kulturális kormányzatot, hogy a legközelebbi március 15-én már csak egy rasszistát tüntessen ki, higgyék el, az is bőven elég lesz az ünnephez. Március 15-e ugyanis Döbrentei és Takaró rasszizmusának az ellenkezőjét, a befogadó, liberális nemzeteszme diadalát ünnepeli.” 

Széchenyi-díjas Takaró Mihály

„Maradandó szellemi értéket létrehozó és a magyar tradíciók továbbélését is szolgáló, ugyanakkor a tudás átadása iránt különösen elkötelezett tudományos, közéleti, művészeti és oktatói tevékenysége elismeréseként” indoklással adták át a Széchenyi-díjat Takaró Mihálynak.

“Kertész Imre nem magyar író”, “a Nyugat egy zsidó lapocska” “Spiró György nem is ember”, “Esterházy kultúraromboló, tehát nem kell tanítani”, - néhány erős idézet a friss Széchenyi-díjas Takaró Mihály irodalomtörténésztől, aki azt is tudja, hogy a kivándorolt gyerekek szülei elrontottak valamit.

Takaró Mihály, magyar író, irodalomtörténész, tanár az elmúlt években nem tudományos, írói munkájáról, a Nemzeti Alaptanterv “hazafiasításáról”, hanem sokkal inkább antiszemita és rasszista nézetei miatt volt ismert.

Takaró Mihály első diplomáját magyar-ének szakos tanárként szerezte a Janus Pannonius Tudományegyetemen, volt középiskolai tanár, 2005-ben a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezető és menedzser szakán szerezte diplomáját, idővel az Oktatási Hivatal munkatársa lett. Nevéhez fűződik a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos kutatásokat, esszéket és szakcikkeket, könyvismertetéseket közlő ismeretterjesztő folyóirat, a Trianoni Szemle alapítása, ahol szerkesztőként is dolgozott.

Mielőtt 2019-ben Rétvári Bence, a Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori parlamenti államtitkára hivatalosan is megerősítette, hogy Takaró Mihály dolgozik a Nemzeti Alaptanterv megújításán - pontosabban hazafiasításán - az irodalomtörténész már tett javaslatokat addig mellőzött írók felemelésére. Az ő kezdeményezésére került a Nemzeti Alaptantervbe (NAT) a máig sokat vitatott Herczeg Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia által fasisztának és antiszemitának minősített Tormay Cécile, vagy a sokak szerint fasiszta Szabó Dezső és Szálasi propagandistája, Nyirő József is. 2019 után viszont a kormány által nem elég hazafias, keresztényinek nevezett Nemzeti Alaptanterv megújításán is dolgozhatott. Megbízása miatt otthagyták a NAT előkészítésével megbízott kutatócsoportot a magyar nyelv és irodalom tantárgyon dolgozó szakértők.

Sokan aggodalommal tekintettek Takaró szerepére, nemcsak a vitatott írók beemelése, hanem az olyan kijelentései miatt is, miszerint “Az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát.” Majd egy másik alkalommal megjegyezte: “Itt az ideje – és azt hiszem, hogy a megújulásnak ez egy nagyon lényeges része, hogy kiegészüljön a mi kulturális kódunk, vagyis a közös ismeretanyagunk” – fogalmazott Takaró Mihály. Az, hogy mit jelent “a mi kulturális kódunknak a kiegészítése” idővel ki is derült: Az új NAT-ban feltűnő, hogy az irodalom tananyagból kihagyták az eddigi egyetlen magyar Nobel-díjas írót, Kertész Imrét, míg számos jobboldali, antiszemita szerző helyet kapott benne. (Az irodalomtörténész 2014-ben Kertész Imrével - akinek magyarságát megkérdőjelezte - egy időben kapta meg a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.) Antiszemita kijelentései miatt a Mazsihisz több ízben elítélte, egyszer a magyar kultúra ellenségének is nevezte.

Takaró Mihály 2010 óta a közmédia műsorvezetője, többek között a Háromszor magyar, a Száműzött magyar irodalom című műsorokat is vezette - utóbbiban az említett Tormay, Wass és Nyírő méltatásával, látványosan mellőzve a zsidó származású írókat. Egy időben előadásokat is tartott a felsorolt szerzőkről a Fidesz alapítványának otthon adó Polgárok Házában, egy ízben pedig Horthy Miklóst dicsőítette egy előadáson 2016-ban, ahol nemzetmentőnek nevezte az egykori kormányzót.

A magyarság megmaradásáról is megosztotta gondolatait 2019-ben egy Szlovákiában tartott előadásán: "mindenki tegye fel magának a kérdést, ő mit tett a magyarság megmaradásáért, hány gyereket szült, kivándoroltak-e a gyerekei, mert ha igen, akkor valamit elrontott a kedves szülő".

Habár korábban úgy tűnt javarészt a Jobbikhoz fűzték szorosabb szálak (rendszeresen tartott előadást Horthyról a párt rendezvényein), 2021-ben nyilvánosságra került, hogy havi több mint egy millió forintért adott tanácsokat az akkori emberi erőforrások miniszterhelyettesének, Rétvári Bencének. Neve 2018-ban - miután Prőhle Gergely a kultúrharc áldozatává vált - a Petőfi Irodalmi Múzeum megüresedő főigazgatói pozíciójánál is felmerült, de visszautasította a kormány ajánlatát.

Raffay Ernő, irredenta nézeteiről is ismert történész többször méltatta munkásságát, Takaró életművéről elmondása szerint József Attila szavai jutnak eszébe: “Én egész népemet fogom, nem középiskolás fokon tanítani.”

Kossuth-díjat kapott Döbrentei Kornél

„A hit és a hazaszeretet örök érvényű témáit és az emberiség sorskérdéseit sajátosan gazdag nyelvi eszközökkel ábrázoló lírai alkotásai, valamint az ifjúsági irodalmat gazdagító prózaírói tevékenysége elismeréseként” - indoklással adták át a Kossuth-díjat Döbrentei Kornélnak.

"A magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel.” - többek között így nyilatkozott korábban Döbrentei Kornél, József Attila-díjas író, költő, újságíró, aki Kossuth-díjat vehetett át.

Döbrentei Kornél a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Újságíró iskolájában tanult 1974 és 1976 között. A rendszerváltás után a Hitel című irodalmi és művészeti folyóirat rovatvezetője és irodalmi szerkesztője volt. Máig a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Pályája során esszéket, gyermekregényeket és verseket is publikált. Döbrentei Kornél elsősorban mégsem több évtizedes írói munkásságáról, hanem antiszemita kijelentéseiről vált ismertté. Egy ízben a Vasárnapi Újságnak tett felháborodást okozó kijelentéseket, miszerint: „A magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel.”, „A zsidótörvényeket éppen a zsidóság megmentése érdekében, mintegy összekacsintva a zsidóság akkori vezetőivel hozták meg.” és „A német követelések kielégítése érdekében például zsidó deputáció járt fönt Horthynál a doni hadsereg mielőbbi kiküldését szorgalmazva. És hát a papírtalpú bakancsokat valakik akkor is gyártották.” Majd 2014-ben, a Nemzeti Összetartozás Napján iskolások előtt fejtette ki: „Valakik, én tudom, hogy kik, Hitler – aki szintén nem volt ministránsgyerek, igaz, heti bérmálkozó sem – agyonemlegetésével feledtetni akarták a Generalissimus világpusztító terveit, cselekedeteit.”

2004-ben közbotrányt okozott a Tilos Rádió elleni tüntetésen mondott beszéde, amelyben felszólalt “a népünk megsemmisítésére törekvő, vallási köntösben folytatott engesztelhetetlen háború ellen” és „A magyarság erkölcsi holokausztja ellen, amelyet álpróféták, álruhában, álorcában – csak a szakálluk a valódi – vezényelnek.” A beszédet követően csaknem száz író és költő lépett ki a – tőle el nem határolódó - Magyar Írószövetségből, elsőként Parti Nagy Lajos és Nádas Péter, majd idővel Esterházy Péter, Szabó Magda és Konrád György is. Nem sokkal az események után Kertész Imre a német Zeit lapban már 160 kilépő íróról beszélt, és így nyilatkozott az esetről akkor a Magyar Nemzet forrásai szerint: „Egy régi, klasszikus, ostoba, rossz és végül Auschwitzba torkolló antiszemitizmus ez”.

Döbrentei Kornél a Magyar Művészeti Akadémia honlapján megjelent életrajza szerint rendes tagja a Horthy Miklós alapította Vitézi Rendnek, amely eszmeiségéről így ír: „A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésekre.”