Még csak a mesterslges intellgigencia (MI) forradalom legelején vagyunk, de azt már most látjuk, hogy ha a fejlődés továbbra is ebben a szédítő ütemben halad, az rendkívül pozitív hatással lehet a mindennapi életünkre: hosszabb és egészségesebb élet, személyre szabott tanulás, művészeti kiteljesedés. Hiba lenne azonban megfeledkeznünk a várható negatív hatásokról – geopolitikai rivalizálás, a társadalom atomizálódása –, ezeket ütköztetve érdemes átgondolni, hogyan tudunk ebből a folyamatból a legtöbbet profitálni.
A Chat GPT megjelenése és sikere bebizonyította, hogy az embereket érdekli a mesterséges intelligencia. Egy technológia azonban soha nem magától alakul ki, mindig egy emberi vágy hívja életre, vagy választ ad valamilyen emberi problémára, és amikor megvalósul, megváltoztatja az életünket és a gondolkodásunkat egyaránt. „Például amikor az elektromosság elterjedt a világban, az egyik következménye az lett, hogy kialakult az éjszakai élet. Megszűnt az évszakok zsarnoksága, hogy addig tudunk kint lenni, amíg világos van. Minden technológiai változásnak rengeteg leágazása van, és a MI-val most ebben a folyamatban vagyunk, ennek a leágazásai most alakulnak ki” – hívta fel a figyelmet Kánai András.
De mindig, minden technológia esetében vannak beteljesületlen ígéretek is – mutatott rá. A MI esetében az egyik ilyen eszköz a kvantumszámítógép. Ezek az eszközök nagyon drágák, miközben nem sok bevételt generáltak 2016 óta. Ennek ellenére ezek fejlesztése is halad előre, és a MI ezt a folyamatot is gyorsítja, de azért a kvantumszámítógépek nem nagyon terjedtek el vállalati szinten.
Kánai András felvázolta az ő jövőbeli optimista szcenárióját, amelynek a 15 milliárd agy + 1 címet adta. Elmondta: 2024 júniusában egy nagy amerikai tőkekezelő cég munkatársa kiszámolta, hogy üzletileg jelenleg hogy néz ki a MI-őrület. Arra jutott, hogy összesen 600 milliárd dollár bevételnek kellett volna keletkeznie, hogy nullszaldós legyen. Ehhez képest az Open AI bevétele 2024-ben 4-5 milliárd dollár volt, pedig ők a legnagyobb ezzel foglalkozó vállalat, heti 300 milliós felhasználói bázissal rendelkeznek. „Tehát jelenleg ez egy masszívan veszteséges üzletág, csak dől bele a pénz, hiszen mindenki úgy érzi: nem jó ebből kimaradni, mert ha nem én csinálom meg, akkor majd más megcsinálja.” Természetesen van példa arra, hogy egy-egy üzletág lassabban indul be, válik profitábilissá, mint az Amazon, amely a 90-es években kezdte el a működését, és több évnek kellett eltelni, hogy a teljes évben profitjuk legyen. Az Ubernek pedig több mint 10 évre volt ehhez szüksége.
A jövőkutató hozzátette: amikor a jövőt próbálják előrejelezni, mindig előfordul mind az alul-, mind a túlbecslés. Idézett egy 2020-as kiadványból, amelyet a Világgazdasági Fórum jelentetett meg, ebben azt írták, hogy úgy becsülik, 2025-re 85 millió állást fog elveszíteni az emberiség a gépek miatt, de közben 97 millió munkahely fog keletkezni. Ma már látjuk, hogy ez nem következett be. „Amióta létezik a generatív mesterséges intelligencia (ez a mesterséges intelligencia olyan típusa, amely új tartalmak – például képek, zene vagy szöveg – létrehozására vagy előállítására képes különféle algoritmusok és gépi tanulási modellek segítségével - szerk.), vannak állásvesztések, de ezek nem tömegesek. Tehát amikor a jövőt vizsgáljuk, tisztában kell lenni azzal, hogy történhetnek olyan események, amelyekre nem számítunk, a folyamatok sokkal gyorsabbak lehetnek – vagy éppen sokkal lassabbak.”
Kánai András forgatókönyve szerint rövid távon (1-3 év) először lassan, majd gyorsulva egyre több lesz a mesterséges értelemmel rendelkező szoftver és hardver. A kis lépésektől haladunk a nagyok felé, miközben a MI és a generatív MI is egyfajta „gyorsítóként” működik, és a mesterséges intelligencia az életünk szinte minden területén megjelenik (munka, háztartás, gyógyászat, közlekedés, szervezés, anyagtudomány, űripar). A jövőkutató úgy véli, középtávon (3-5 év) várhatóan már egy idő után nem a mesterséges agy mérete fog számítani, hanem a gondolat gyorsasága. A MI hosszabb távon először munkafolyamatokat, majd egész munkaköröket „elvisz”, az irányítás így kikerül az emberek kezéből. Hiszen ha a MI meg tud írni egy levelet, párkapcsolati tanácsot ad, átlátja egy kisebb szervezet működését, miért ne bízhatnánk rá egy művelődési ház, egy kerület, egy város, egy ország, egy régió irányítását? Hosszabb távon a személyi MI-nak saját személyiségük alakulhat ki, ahogy nekünk most az interneten lehet egy párhuzamos életünk. A bolygón átívelő, összekapcsolt MI jöhet létre, egy óriási közös elme, egy kollektív új faj – 7,5 milliárd emberrel és ugyanennyi mesterségesintelligencia-ügynökkel számolva – a 15 milliárd + 1 agy világa. Ez a plusz 1 agy az, ami mindent átlát.
Kánai András optimista forgatókönyve szerint addigra – hacsak egy nagy háború nem rombolja le a Földet – sorra megoldjuk a legnagyobb kihívásokat: egészséges öregkor biztosítása, a legsúlyosabb betegségek kezelése, a klímaveszély elhárítása. A MI energiaszükségletét a fúziós energia szolgáltatja, takarékos, a környezetre figyelő termelést alakítottunk ki, új anyagokat hoztunk létre. Elkezdik összekapcsolni az emberi tudatot a MI-val privát felhőkben, megtaláljuk a személyes fejlődés új útját, új művészeti formák és irányzatok terjednek el – de mindeközben lesznek ,,MI-amishok", akik a régi világban szeretnének élni.
Természetesen mint minden jövőbe tekintő víziónál, itt is felmerülnek kétségek, problémák. Az első, hogy egy bizonytalan korban ér minket ez az exponenciális fejlődés. A MI-harcban alapvetően két ország küzd, az USA és Kína, és a jövőkutató megfogalmazása szerint ebben a küzdelemben nem osztanak ezüstérmet, csak egyvalaki kerülhet ki győztesen. Az is nagy kérdés, hogy mit fog csinálni az a sok milliárd ember, aki a MI elterjedésével elveszíti a munkáját. „Átmeneti korban élünk, csak egyelőre nem látjuk, hová tartunk” – jelentette ki Kánai András. Hogyan tudunk minderre felkészülni? „Lehet persze búsongani, de érdemesebb arra fókuszálni, hogy mit tudunk kihozni ebből a helyzetből. Én azt mondom, hogy tanuljunk az X generációtól (1965 és 1980 között születtek), mert ez az egyetlen olyan generáció, amelyik 10 éves korában már 30 éves lett, és 50 évesen még mindig 30 éves. Ez a korosztály nagyon hamar önállóvá vált, de azt is megtanulta, hogy nem vehet mindent magára, ugyanakkor nem is öregednek bele a változásokba, nincs olyan, hogy valaki túl öreg valamit megtanulni.”
