tüntetés;Egyesült Államok;Grönland;Donald Trump;annektálás;

Tüntetők a „Grönland a grönlandiaké” jelszóval meghirdetett demonstráción Nuukban, 2025. március 15-én.

„Jenkik haza!” – Több százan tüntettek Grönlandon Donald Trump annektálási tervei ellen

Az amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy kész akár katonai erővel is elfoglalni a Dániához tartozó szigetet. Válaszul átírták egy kicsit a választási szlogenjét.

Szombaton több száz grönlandi vonult az utcára, hogy tiltakozzon Donald Trump amerikai elnök kinyilvánított célja ellen, hogy átvegye az ellenőrzést sarkvidéki sziget felett – számol be a Deutsche Welle.

A fővárosban, Nuukban összegyűlt tömeg grönlandi zászlókat lobogtatva foglalta el az utcákat, de más településeken is tiltakoztak az emberek. „Tiszteld Grönland szuverenitását”, „Nem vagyunk eladóak”, „Jenkik haza”, „Make America Go Away” – állt a magasba emelt transzparenseken, célzásul a Reafan- és Trump-féle „Make America Great Again” kampányszlogenre.

Az e heti választáson befutó jobbközép Demokraták 33 éves vezetője, Jens-Frederik Nielsen a leköszönő miniszterelnökkel, Mute B. Egedével közösen vezette a tüntetőket az amerikai konzulátus épületéhez, majd a sziget autonómiáját hangoztatták. „A legcsekélyebb esély sincs arra, hogy arról fogok tárgyalni Donald Trumppal, hogy Grönland az Egyesült Államok része legyen” – fogalmazott Nielsen. 

Szerintem meg fog történni – jelentette ki Donald Trump az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatóján azzal kapcsolatban, tényleg annektálni fogja-e az Egyesült Államok Grönlandot. Az amerikai elnök újfent azzal érvelt, hogy a terület alapvető fontosságú nemzetbiztonságuk szempontjából, illetve hogy az USA-nak már most is vannak ott katonai támaszpontjai.

Donald Trump a 2024-es újraválasztása óta többször is utalt arra, hogy Grönlandot – amely Dánia autonóm területe, a világ legnagyobb, több mint kétmillió négyzetkilométeres szigete – az Egyesült Államok részévé szeretné tenni. Nem zárta ki, hogy katonai vagy gazdasági eszközöket is bevetne annak érdekében, hogy rábírja Dániát a terület átadására. 

A nuuki kormány akkor egyértelművé tette, hogy egy ilyen rendkívüli időszakban a grönlandi társadalom egységére van szükség. Ez a számok szintjén nem nehéz, Grönlandon összesen 56-57 ezer ember él, mindemellett a helyiek Dánia fennhatóságáért sem rajonganak túlzottan: a XX. század közepéig gyarmati státuszban létező sziget lakói szerint Dánia sokáig másodosztályú állampolgárként kezelte a grönlandiakat, és azzal vádolják az európai országot, hogy a gyarmati időszakban történelmileg elnyomták őket.

A héten arról is beszámoltunk, hogy kedden az ellenzék nyert a Donald Trump fenyegetésének árnyékában megtartott grönlandi előrehozott választáson. A választáson induló pártok legtöbbje azonban független Grönlandot szeretne, különbség mindössze abban van, hogy ezt rövid, vagy hosszabb távon szeretnék elérni. 

Az amerikai elnök korábban még úgy nyilatkozott, hogy ha megválasztják, egy nap alatt békét teremt Ukrajnában.