A jelek szerint a dél-dunántúli települések vezetői pontosan tudják, mit vár tőlük a kormány, és igyekeznek olyan beruházásokra támogatást pályázni a most induló Versenyképes Járások Programból, amelyek a 2026-os választási kampányig megvalósíthatók. Legalábbis ez derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a térség településeinek – véletlenszerűen felhívott – polgármestereivel folytattunk.
Másutt arra is felhívták a figyelmet: a program időzítése – március végétől lehet pályázni –, és a kisebb járások számára elnyerhető 250 milliós összeg eleve kódolja, hogy sok lesz a szerényebb, így gyorsan, még a választás előtt megvalósítható fejlesztés.
Mint emlékezetes, a Versenyképes Járások Program politikai szerepe azért került reflektorfénybe, mert a Népszava egy birtokába került hangfelvétel alapján a múlt héten megírta: Gelencsér Attila, a kaposvári választókerület fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt egy polgármestereknek tartott fórumon, hogy, a Versenyképes Járások Program támogatásait célszerű lenne még a választás előtt láthatóvá váló fejlesztésekre fordítani, s szerinte ezek a tervek elsőbbséget élveznek. Egészen pontosan azt mondta: „Akárhogyan ragozom, osztom-szorzom, 13 hónap múlva országgyűlési választás lesz. (…) Arra kapacitálnék mindenkit, hogy ne működjünk előre, hanem olyan fejlesztéseket valósítsunk meg, amelyek legalábbis látszanak a ’26-os országgyűlési választások előtt.” Hozzátette, hogy a „nap végén, amikor a miniszter az utolsó döntését meghozza abból az ötlethalmazból, akkor nyilván ezek előnyt fognak élvezni.”
Hangfelvételen beszél arról a fideszes parlamenti képviselő, hogy kampányfejlesztésekre használják a Versenyképes Járások Program pénzeitMindezek után kerestünk meg kistelepülési polgármestereket, hogy megtudjuk, hol milyen fejlesztésekre készülnek.
A Baranya megyei Kémesen az óvoda energetikai rendszerét szeretnék megújítani, tudtuk meg a falu kormánypárti polgármesterétől, Szojkóné Pfeifer Gabriellától. Az óvoda hét település 55 kisgyermekének neveléséből veszi ki a részét, s a hét pályázó falu még idén szeretné megvalósítani a beruházást.
A 970 lelkes Újpetre – néhány szomszédos településsel összefogva – turisztikai célú beruházásra készül, tudtuk Kraft Ferenctől, a falu független polgármesterétől. Hogy mi lesz ez a beruházás, azt Kraft nem árulta el, csak annyit mondott, hogy az elképzelés megvalósítható még ebben az évben 15 millió forintból. Nagyharsány és vele közös hivatalhoz tartozó 13, baranyai település informatikai fejlesztésre kér támogatást, ha nyernek, ez az elképzelés is megvalósul 2025-ben.
A Tolna megyei Harc határában kutyamenhely épülne, 8-10 közeli település összefogásával. Tóth Gábor, Harc első embere úgy véli, hogy százmillió elég lesz erre a beruházásra. A polgármester reméli, hogy jövőre már működni is fog a menhely, mert aggasztóan sok a kóbor kutya Harcon és a környékbeli falvakban. Fadd és még három település a területükön lévő Duna-holtágak ápolására akar egy gépet venni, amivel megoldható a nádvágás, a hínárirtás és az iszaptalanítás. Bordács József, Fadd fideszes polgármestere elmondta, hogy a holtágak 15 éve nem fagytak be, így azóta nem tudtak nádat vágni, a kiszemelt gép viszont kétéltű, ezért vízen úszva is tud aratni. A négy település még ebben az évben megvenné és munkára fogná az univerzális gépet, amit egyébként 80 millióért kínálnak. Gyönk infrastruktúra-felújításra pályázik pénzt, mondta az 1600 lelkes tolnai falu kormánypárti polgármestere, Téli Róbert. Hogy ez a terv pontosan mit takar, azt nem tudtuk meg a falu vezetőjétől, ám az biztos, hogy egy éven belül szeretnék megvalósítani.
Páka és még három zalai kisközség faluház- és játszótér felújításra szeretne támogatást pályázni. A terv kivitelezhető még ebben az évben, és elég hozzá néhány tízmillió forint, mondta Kása Ádám, Páka független polgármestere. Becsehely 6-7 zalai faluval közösen az önkormányzati konyha 25 milliós felújítására készül, emellett vásárolnának egy gépet 50 millióért, ami útjavításra és az árkok karbantartására „vethető be”. Németh Géza, Becsehely független vezetője szerint mindkét terv megvalósítható néhány hónapon belül.
Idén elérheti a 300-at azoknak a falvaknak a száma, ahol a Máltai Szeretetszolgálat segít a település lakóinak felzárkóztatásábanA Baranya megyei Felsőszentmárton független polgármestere, Kovácsevics István nem akart beszélni arról, milyen célra szeretne támogatást pályázni a járásfejlesztési programtól. Azt mondta: titok. Némi kérdezősködéssel azonban megtudtuk, hogy Felsőszentmárton és néhány, vele együtt gondolkodó Dél-nyugat baranyai kisközség kompot szeretne építeni Révfalu határában. A hazánk és Horvátország között ingázó komp tervének realitását erősíti, hogy a Drávaszabolcs és Barcs közötti 80 kilométeren – e táv nagyjából felénél fekszik Felsőszentmárton – se híd, se komp nem vezet át Dráván. Az unió területén nincs még olyan folyó, ahol ekkora távolságon ne lenne átkelő. Trianonig egyébként járt itt komp, hogy ez megszűnt, a Felsőszentmártonhoz közeli falvak elszigetelődtek, elnéptelenedtek. Ez a több százmillós beruházás azonban meghaladja a program lehetőségeit, és aligha készülne el a jövő évi voksolásig, így hátrányos helyzetű a versenyben, amiképp is a Szentmárton környékbeli aprófalvak is azok. Ők mégis abban reménykednek, hogy jut pénz a komp megépítésének legalább az előkészületeire, hisz a kampány idején az új átkelő látványterve, esetleg az alapkőletétele erősítené a kormány iránti szimpátiát az itteni szavazókban.
Akadnak olyan vidékek, ahol már csak azért is össze kell fogniuk a településeknek, hogy ne aprózzák el azt a kevés pénzt, ami rájuk esik. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bodrogközi kistérségben, a cigándi járásban 15 településen közel 17 000 ember él, létszámarányosan fejenként 14-15 ezer forint jutna rájuk abból a 250 millió forintból, amelyet a Versenyképes Járások Program ide irányít. Egyfajta gesztusként Cigánd, az egyetlen nagyobb település a maga 3000 fős lakosságával, lemondott a ráeső körülbelül 40 millió forintról, hogy az apróbb falvak hatékonyabban használhassák fel ezeket a forintokat. Itt a járási fejlesztési tanács polgármesterei nagyjából már eldöntötték, hogy lélekszám-arányosan osztják majd fel a rendelkezésükre álló keretet, s követve a kormány iránymutatását, miszerint önkormányzati konzorciumi együttműködésben vagy társulásként pályázhatnak, olyan fejlesztésekben gondolkodnak, ami nemcsak egy település javát szolgálja. Vécsi István, az ezerhatszáz fős Ricse baloldali polgármestere szerint náluk az egyik legfontosabb fejlesztés a posta és a halastó környéki utak rendbe hozása lenne, ezeket ugyanis nemcsak a szomszédos falvakból, hanem a határ túloldalán lévő szlovákiai településekről is többen használják, és elég nagy szégyen, hogy míg odaát rendben vannak az utak, addig a magyar részen gödrös és kátyús a legtöbb. Ugyancsak ebben a kistérségben vetődött fel egy olyan mezőőri szolgálat létrehozása, amellyel a külterületeket tudnák jobban megvédeni, ez minden környékbeli település érdeke.
Nem rázta meg Majka dala a kis falvak Fidesz-hívőit, nem is igen nézik meg az Orbán Viktort tolvajként ábrázoló videóklipetA bodrogközi kistérségtől több mint 200 kilométerre lévő Heves megyei Szilvásváradon is a közbiztonság az egyik fejlesztési cél, legalábbis Szaniszló László független polgármester a lehetséges beruházások között említette egy olyan rendszámfelismerő kamera-rendszer kiépítését, amellyel a faluba nem mindig jó szándékkal érkezők mozgását követni lehet. A járás nyolc települése közül Szilvásvárad az egyetlen, amelyik iparűzési bevétel-többletet fizet be az államkasszába, így a polgármester abban bízik, hogy erre tekintettel magasabb összeg eshet rájuk a közös kalapból, mint azoknak, akik nem járultak hozzá anyagilag ehhez a büdzséhez.
Tóth József, a Hajdú-Bihar megyei Polgár DK-s polgármestere szerint nagyjából csepp a tengerben az a néhány millió forint ami egy-egy településre jut, hiszen az egész járásnak összességében járó 250 millió manapság egy nagyobb családi ház ára. Szerinte a szolidaritási hozzájárulás rendszere igazságtalan méltánytalan és aránytalan, mert onnan is elvesz – leginkább a hátrányos helyzetű vidéki kistelepülésektől – ahol sok a nélkülöző és a segítség kérő, a szegények segélyezésére pedig nincs elég pénz. Ő ezért azt javasolta nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, támogassa a felvetést, hogy az idei költségvetésbe betervezett e 360 milliárd forintos szolidaritási bevételből legalább annak egy kis része, egy százaléka maradjon helyben, és kifejezetten az ott élő rászorultak támogatására használják fel, gyógyszer, élelmiszer vagy tűzifa vásárlásához. A tárca azonban azt válaszolta, nem lát lehetőséget a javaslat megvalósítására.
Az általunk az észak-kelet-magyarországi járásokban kérdezett polgármesterek közül egyébként többen is elmondták, hogy az elmúlt napokban zajlott egyeztetéseken részt vettek a megyei önkormányzatok fideszes elnökei, főispánjai, de sem bal-, sem jobboldali kötődésű polgármesterek nem számoltak be olyasfajta presszióról, amelyet Gelencsér Attila fideszes parlamenti képviselő Kaposváron alkalmazott. Az egyik polgármester azt hangsúlyozta: a pályázatokat március 25-étől lehet majd beadni, vélhetően őszre bírálják el, a megvalósítás határideje pedig 24 hónap, vagyis a megvalósítás jócskán túlnyúlhat akár a jövő tavaszi választásokon is. Igaz, a fideszes Gelencsér Attila előre készült az esetleges „késésekre”, ezért mondta a fejlesztésekről, hogy ha nem is készülnek el a választásig, legalább látszódjon, hogy „valami történik”. A polgármester hozzátette: az összeg csekélysége miatt ennek a pénznek amúgy is annyi jelentősége van csupán, mind hajdan az indiánok elé vetett üveggyöngyöknek, így szerinte nem befolyásolja a helyiek szavazatát. Ennek viszont ellentmond az, hogy a Fidesz – legalábbis Somogyban – fontosnak tartotta a polgármestereket presszionálni.
