„Mindannyiunk szabadsága csorbult, mindegy, hogy ki milyen, és ki mit gondol”

"A többségnek van mindig felelőssége a kisebbséggel szemben, nagyon fontos, hogy sokan megszólaljanak, mert drámai történtelmünk is mindig azt mutatja, amikor a többség elfordul, akkor a kisebbségeket fel lehet számolni" - nyilatkozta a Népszavának Tompa Andrea író, aki a Pride betiltása mellett a nemzeti ünnepen Kossuth- és Széchenyi-díjban részesített, korábban antiszemita megnyilvánulásairól híres Takaró Mihály és Döbrentei Kornél írókra is utalt a közösségi médiában. Bírálta a rendszert, amely “díjazza az elnyomást, uszítást és a gyűlölködést”, míg betiltja “a szabad beszédet és a jogot a nyilvánosságban való megjelenéshez” - olvasható Facebook-posztjában.

A kormány gyermekvédelmi köntösbe csomagolva bocsátotta szavazásra a Pride betiltását. A színésznő, aki évek óta gyermekével jár a felvonulásra, így beszélt lapunknak: “A mai gyerekek sokkal könnyebben férnek hozzá a világról szóló információkhoz, nem lehet azt fóliába csomagolni előlük. Volt férjemmel Gusztos Péterrel mindig minden körülmények között őszintén beszélgetünk a gyerekkel, ha kérdései vannak. Nem titkoljuk el előtte, hogy a szüleinek fontos prioritás az életében az emberi jogok védelme. A mai közhangulatban pedig egyetlen lehetőségünk lehet, példát mutatni neki azzal, hogy kiállunk nem csak magunkért hanem azokért is, akiknek bármilyen szempont alapján sérül az alapvető emberi joga, hogy idővel amikor felnő akkor egy szolidáris ember váljon belőle.”

“Rettenetesen fel vagyok háborodva, mert ami ezalatt az egy hét leforgása alatt történt, az hab a tortán. A Pride-törvény elfogadásával gyakorlatilag mindenkinek a gyülekezési joga sérült. Másrészt ezzel az intézkedéssel is meg akarják osztani a társadalmat, és csoportokat hergelni egymás ellen, ami már évekkel ezelőtt elkezdődött - reagált a Népszavának Biacsics Renáta képzőművész, aki Renyagyár nevű Instagram oldalán így írt:

A grafikus művei számos budapesti és pécsi kávézót és bárt díszítenek - utóbbi az egyetlen város az országban, ahol a fővároson kívül még volt Pride felvonulás.

Dragomán György író tíz évvel ezelőtt írt A fal című novelláját idézte fel a hírre, hozzátéve, annak sorai az elmúlt évek alatt sokkal fájdalmasabbá és aktuálisabbá váltak most, mint előtte bármikor: “Tudom, hogy mellettünk áll az igazság és az európai jog, csak tudod, a remegő kézre nincsen paragrafus, meg a fáradságra se, meg arra se, amikor azt érzed, hogy a léted minden pillanata politikai tett, nem harcolni akarok, csak normálisan élni, úgy, mint mindenki más.”

A művészek jó része az országgyűlés döntésének további baljós következményeire hívta fel a figyelmet, köztük Rácz Zsuzsa író, újságíró, aki úgy fogalmazott: “Ahol a szivárványszínűeket bántják, ott bántani fogják a kékeket, a pirosakat, a zöldeket. Előbb-utóbb mindenki sorra kerül.” Bánki György pszichiáter, író a Pride-ot az örömmel és a szabadsággal azonosította, hozzátéve “Aki ezt elveszi, mindent el fog venni, ami ezekre emlékeztet.” Az elmúlt napokban több kormánytag is nyilvános csatornáján azzal érvelt a felvonulás ellen, hogy az közszeméremsértő rendezvény, amelynek a gyermekek védelme érdekében semmi keresnivalója az utcán. Gerendás Péter zeneszerző a Pride betiltását politikai üzenetnek nevezte, elutasítva azokat a vádakat, amelyek szerint a felvonulás a gyerekek megrontásáról szólna, a büszkeség (~pride) ugyanis szerinte mindannak a tehernek a levetését jelenti, amely félelemből, elfojtásból és szégyenből fakad.

Az irodalomtörténész szerint “az Orbán-rezsim tudatosan és agresszíven lépte át azt a piros vonalat” amely a Vlagyimir Putyin orosz elnök féle diktatúra kezdetét jelentheti az Európai Unióban. Bán posztjában felidézte a miniszterelnök március 15-ei beszédét is, “dehumanizálónak” nevezve azt, amely “retorikához hasonlót mind a magyarok, mind pedig az európaiak is hallottak már és tudjuk mihez vezet.”

Szőnyi Szilárd, a Szemlélek magazin főszerkesztője, mint írja konzervatív, keresztény emberként elvileg neki örülnie kéne a fejleményeknek, de ehelyett támogat “bármilyen vállalható szolidaritási megnyilvánulást”. Szőnyi ugyanis erősen bírálta “a melegség kérdéséből politikai propagandafegyvert kovácsoló” és “a közösség ellen hergelő” rendszert, amellyel “elterelik a figyelmet kormányzásuk vállalhatatlan fejleményeiről”.

A tiltás hatályba lépésével a szervezőket és résztvevőket a jövőben a hatóságok egyaránt akár 200 ezer forintos pénzbírsággal büntethetik. Ez sokakat nem tántorít el a felvonuláson való részvételtől, a művészek mellett több közéleti, politikai szereplő és civil szervezet jelezte részvételét.

Az idén 30. születésnapját ünneplő Budapest Pride-ra hónapok óta készülnek a szervezők, amelynek idei szlogenjével (Itt(hon) vagyunk) azt szeretnék kifejezni, hogy a magyar társadalomnak, kultúrának az LMBTQ-emberek is szerves részei. A kampány részeként az Anyaföld íze a számban címmel egy antológia is összeállt, a szerzők közül Moesko Péter részben így reagált a fejleményekre: “2025-ben, az Európai Unió egyik tagállamában másképp néz ki a diktatúra, mint a XX. század első felében. Ma például így néz ki. A módszerek talán mások, de a cél ugyanaz. Borzasztóan embertelen és undorító.”

A közösségi médiában folyamatosan nő a Pride mellett kiálló művészek, közéleti szereplők száma, közöttük Balsai Móni, Jászai Mari-díjas színésznő, Beton.Hofi rapper, Farkas Franciska színésznő, Péterfy Bori énekes- és színésznő, Puskás Péter énekes, Valter, az ibbigang rappere, Kamafaka magyar-nemzetközi Dj és Nyáry Krisztián író is, aki a gyermekvédelem különböző értelmezésével kapcsolatban osztotta meg gondolatait a közösségi médiában. Meglátása szerint egy TV2 által sugárzott realityben több hetero- és homoszexualitással találkozhatnak a gyerekek, mint a felvonuláson bármikor.