késés;ítélet;Fővárosi Törvényszék;szolidaritási adó;

Vár az ítélettel a Fővárosi Törvényszék a 2024-ben befizetett szolidaritási adó ügyében

A döntés aligha független attól, hogy a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében indított másik perben hozott elsőfokú ítélet esetében még nem járt le a fellebbezési határidő, így még nem dőlt el, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) a Kúriához fordul-e jogorvoslatért.

A városvezetés várakozásával ellentétben nem hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék a Budapest által a 2024-ben szolidaritási hozzájárulás miatt indított per csütörtöki tárgyalásán. „Bár a tényállás és az eljárás ugyanaz, mint a 2023. évi hasonló tárgyú pernek a bíróság arra kérte a fővárost, hogy a lezárt tényadatok ismeretében mutassa be az önkormányzat nettó finanszírozási pozícióját. A feladatra 45 napot adott a törvényszék, így a júniusra halasztották a per folytatását” – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója.

A döntés aligha független attól, hogy a 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügyében indított másik perben hozott elsőfokú ítélet esetében még nem járt le a fellebbezési határidő, így még nem dőlt el, hogy a Magyar Államkincstár (MÁK) a Kúriához fordul-e jogorvoslatért.

Ahogy arról korábban beszámoltunk: a 2023. évi hozzájárulás mértéktelensége okán indított per idén lezárult, a bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy „levonások csak jogszerűen lefolytatott eljárás során hozott határozat alapján lehetségesek”. Ilyen eljárás pedig nem volt. A törvényszék a fővárostól inkasszózott 28 milliárd forint utáni 6 milliárd forint kamat visszafizetését rendelte el, de a MÁK rögtön közölte, hogy nem fizetnek. Így ezért újabb pert kell indítani, ahogy a jogalap nélkül 2023-ban elvont 28 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás visszaszerzése érdekében is.

A fővárosi önkormányzat tucatnyi pert indított már hozzájárulás ügyében a 2023. és a 2024. évet érintően. A 2025. évre most készítik elő a keresetlevelet. Az eljárások hosszan húzódnak. A első 2023-as szolidaritási hozzájárulás ügye megjárta az Alkotmánybíróságot is, amely kimondta, hogy nem elég, ha a kincstár küld egy csekket az önkormányzatnak, hatósági eljárást kell lefolytatnia az éves összeg megállapításához, lévén ez nem adó, amelynek összege vitathatatlan. Az AB arra is kitért, hogy a költségvetési törvényben már utalás sincs arra, hogy az így beszedett pénzt valóban a szegényebb települések között osztják szét.

A 2024. évet négy perben vonta össze a bíróság, ebből az elsőt tárgyalták csütörtökön. Ennek tétje 63,4 milliárd forint volt, így már érthetőbb a bíróság óvatossága. A második per tárgyalása jövő heten lesz, de ítélet ott sem várható hasonló okból. Majd lesz egy május közepén is, a negyediknek pedig még a tárgyalási nap sincs kitűzve. A fővárosnak az idén már 89 milliárdot kellene ezen a címen befizetnie az államkasszába, de csak 39 milliárdot terveztek be erre az idei költségvetésbe. Az első 25 milliárdos részlet március végén esedékes. 

Emellett szorosabb kontroll alá vonná a közcégeket is.