Volt egy jó hónapunk, de 11 uniós vásárló közül Vlagyimir Putyin még mindig ránk szabta a harmadik legmagasabb díjat a földgázért

Januárban a szabályt erősítő kivételként Magyarország 2 százalékkal kevesebbet fizetett az orosz gázért a TTF nevű holland tőzsde viszonyítási pontként szolgáló, két hónappal korábbi, vagyis novemberi szintjéhez képest – számítottuk ki az Eurostat minapi adatfrissítése nyomán. Utoljára épp a tavalyi év januárja mutatott egy ennél is nagyobb, 5 százalékos „árkedvezményt”. Azóta, illetve túlnyomórészt azelőtt is, Vlagyimir Putyin mindig többet kért tőlünk az Európában irányadó tőzsde szintjénél.

Januári árelőnyünk úgy alakult ki, hogy míg a holland kereskedés árai októbertől novemberre 13 százalékkal, átszámítva köbméterenként 173 forintra nőttek, addig orosz díjunk a tavaly decemberi, akkor még 2 százalékos többletet mutató szintről „csak” 8 százalékkal emelkedett a januári, 169 forintos átlagra. A két érték egyébként egyaránt a nagy 2022-es árrobbanás lecsengési időszakát idéző, közel két éves csúcs. (A kormány által előszeretettel használt mértékegységek szerint, míg a novemberi TTF megawattóránként 48, addig januári orosz díjunk 43 eurós átlagot mutat.)

Az adatokat köbméterenként 34 megajoule-os fűtőértékkel átszámolva januárban 664 millió köbméter orosz gázt vettünk. Ez 14 százalékkal alulmúlja a tavaly januári szintet, míg egyáltalán csökkenésre másfél éve, a mostaninál nagyobb éves visszaesésre 2022. decembere óta nem akadt példa. A jelenséget az árarányok kedvező változása, a fűtőanyagtartalékok szokatlan alacsony szintje és az utóbbi idők során megélénkülő kivitel ellenére a mérséklődő hazai igények mégis indokolhatják.

Bár ezzel a mennyiséggel számolva a két hónappal korábbi TTF-hez viszonyítva januárban a moszkvai kapcsolaton 3 milliárdot nyertünk, a mérleg a magyar-orosz gázvásárlási szerződés 2021. október eleji hatályba lépése óta még mindig 261 milliárd forint veszteséget mutat a mi oldalunkon.

A TTF február végéig tartó további emelkedése miatt áprilisig az oroszok se lesznek olcsóbbak. Ebből az is kiszámolható, hogy januárban az egyazon hónap tőzsdei árain 12 milliárdot szintén vesztettünk volna. Igaz, 2021. októbere óta ez a számítás is 227 milliárdos mínuszt mutat a mi kontónkra.

Az Eurostatnál nyilvántartott 11 államközi ügyletben az uniós tagok az év első havában 4,9 milliárd köbméter vezetékes vagy cseppfolyós formában, hajókon szállított földgázt vásárolt Moszkvától - számítottuk ki az uniós statisztikai hivatal egy másik adatsorából. Ez a magyar megrendelések visszaesése dacára 38 százalékkal meghaladja az előző év hasonló időszakának adatát. (Pedig az olyan fajsúlyos gázvásárlók, mint Németország vagy Ausztria mellett mostantól a jelek szerint Csehország is beszüntette adatszolgáltatását, sőt tavaly februárig korábbi adataikat is kihúzták. Igaz, a hozzánk sok szempontból hasonló helyzetű állam az utóbbi években már csak jelképes mennyiséget vásárolt Moszkvától.) Az emelkedés egyik fő oka, hogy a – Putyin-ellenes politika egyik élharcosaként feltűnő – franciák soha nem látott mértékű, 1,2 milliárd köbméter LNG-nek nevezett cseppfolyósított fűtőanyagot vettek az oroszoktól.

Igaz, az uniós nyilvántartásban szereplő vezetékes vásárlások ötös mezőnyét azért továbbra is mi vezetjük. Míg az adatot szolgáltató tagállamok vezetéken 2 milliárd köbméter orosz gázt vettek – ami egy év alatt 44 százalékos ugrás-, addig az LNG-formában érkező 2,9 milliárd köbméter 35 százalékos bővülés. Az uniós tagok orosz gáz iránti, fokozódó étvágya az Európai Bizottság szögesen ellentétes tervei és ígéretei tükrében meglehetős visszatetsző.

A listán szereplő uniós tagállamokra Moszkva januárban köbméterenként átlag 153 forintos tarifát szabott, ami egy év alatt 23, decemberhez képest pedig alig több mint egy százalékos drágulás. A 169 forintos magyar érték, az olaszok és a szlovákok mögött, ezúttal a harmadik legmagasabb. A legolcsóbban, 67 forintos díjjal, a listán szereplők közül szokás szerint a második legkevesebbet vásárló litvánok úszták meg.