Mindenki tudott róla, hogy problémás a jegybanki alapítványok 2014-es feltőkésítése, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága (fb) ugyanis már akkor jelezte az állami tulajdonosnak, az akkori Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy a jegybanki alapítványoknak biztosított tőkejuttatás ellenkezik a törvényi előírásokkal, de legalábbis aggályos – nyilatkozta a Népszavának Róna Péter, aki ebben az időpontban a jegybank felügyelőbizottságának tagja volt. Mint mondta, a határozatot a testület egyhangúlag fogadta el, tehát az is, akit az akkor Varga Mihály vezette tárca vagy épp a Fidesz jelölt a testületbe, sőt, elküldték azt Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének is – tette hozzá. Róna Péter szerint ezzel a fb megtette a kötelességét, vagyis felhívta a tulajdonos magyar állam figyelmét a törvénytelenségre. Ennek ellenére működhettek a jegybanki alapítványok zavartalanul éveken keresztül.
Most viszont az Állami Számvevőszék felrobbantotta a korrupciós bombát. Jelentésében a megmaradt egyetlen jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány 2021-2023 közötti két évének működését vizsgálta. Az alapítvány 2014-ben jött létre, amikor a jegybank nyereségét az MNB ahelyett, hogy a költségvetésbe fizette volna be – kormányzati jóváhagyással – alapítványokba pakolta. Ekkor hangzott el Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke örökbecsű mondása, miszerint az MNB-alapítványokba rakott vagyon elvesztette közpénz jellegét, ezért hogy azzal mi történik, az nem tartozik a közvéleményre. Most az ÁSZ azt tárta fel, hogy
becslése szerint a 500 milliárd forintos vagyonból legalább 150-200 milliárd forintot elvesztett az alapítvány hibás vagy szándékoltan hibás befektetési döntései miatt.
A jelentés szerint az alapítvány vagyonkezelő cége, az OPTIMA Zrt. a működése során olyan bonyolult céghalóba és magántőkealapok rendszere mögé bujtatta a vagyont, hogy alkalmas volt a közvagyon eltüntetésére. Miközben a veszteséges tőzsdei ügyleteken száz milliárdok úsztak el, az ügyben érintett cégeken keresztül a volt jegybankelnök családtagjai és üzleti köre busás üzleteket kötött, amelynek nyomán ebben a személyi körben több milliárd forintos magánvagyonok keletkeztek.
Az ÁSZ hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat talált Matolcsy-féle alapítványnálAz ügy önmagában is kirobbanhatott volna, hiszen a 150-200 milliárd forintos kárt nem lehet eltussolni, ráadásul az alapítványnak hónapokon belül mintegy 80 milliárdos fizetési kötelezettsége keletkezik – amit nem tud a vagyonából kifizetni. Vagyis az alapítvány hónapokon belül csődbe jutna, ha nem menti meg egy jegybanki vagy állami tőkejuttatás, amit végképp nem lehet titokban tartani. Vagyis a történet vége az lett, hogy
a jegybanki alapítványok nemhogy nem vesztették el közpénzjellegüket, az onnan eltűnt pénzeket az adófizetők vagyonából, vagyis közpénzből kell majd pótolni.
Emiatt születhetett meg az ÁSZ jelentés, amelyben a számvevőszék jelezte, hogy több bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tettek az ügyészségen.
Az Állami Számvevőszék feljelentést tett az MNB-alapítványok gazdagodása miattNagyon jó hír Magyarország számára, hogy az Állami Számvevőszék végre letett az asztalra egy nagyon részletes és megalapozott jelentést, de ez nem menti azt, hogy megtehették volna, és meg kellett volna tenniük 2015-ben, amikor még megvolt a pénz, és nem tudtak volna több száz milliárd forintnyi közpénzt elzsonglőrködni – nyilatkozta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója.
Ligeti szerint a most indult vizsgálat előremutató abban az értelemben, hogy most meg lehet tanulni, hogyan kell a magántőke-alapokkal és céghálókkal lefölözött korrupciós hasznokat felderíteni és visszaszerezni Magyarország számára. Ha ez a tanulás sikeres lesz, akkor az így szerzett tudást lehet majd kamatoztatni ehhez hasonló konstrukcióban kéziszivattyúzott magánvagyonok felderítésére, és máris vannak tippjei, hogy ezeket a százmilliárdokat melyik tulajdonosnál és magántőkealapoknál kell majd kezdeni – fogalmazott.
Az ügyet közelről ismerő szakember azt mondta a Népszavának, hogy véleménye szerint biztosra vehető, hogy az ügyészség elrendeli a nyomozást, de könnyen lehet, hogy az ügy bonyolultságára hivatkozva a rendőrség a 2026-os választásokig nem fog látványos intézkedéseket, nyomozati cselekményeket tenni.
Varga Mihály vizsgálódik
Nemcsak a ÁSZ, hanem a jegybank új vezetője Varga Mihály volt pénzügyminiszter is azonnali vizsgálatot indított az ügyben. Az MNB kérdéseinkre adott válaszában kifejtette, hogy Varga Mihály jegybankelnök több alkalommal kiemelte, a Magyar Nemzeti Bank új vezetése elkötelezett az átlátható és felelős gazdálkodás mellett, ennek megfelelően felülvizsgálja és racionalizálja az intézmény működését.
Varga Mihály máris kirúgta Matolcsy György embereit az MNB utolsó megmaradt alapítványából és annak cégétőlA jegybank új vezetése hivatalba lépését követően a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki, az alapítvány tulajdonában lévő Optima Zrt. élére új vezérigazgatót nevezett ki. Fontos feladatuk, hogy minden jogi lehetőségre és területre kiterjedő vizsgálatot folytassanak az Alapítvány és az Optima Zrt. működésének feltárására, vagyis a vizsgálat után akár a jegybank új vezetése feljelentést is tehet az ügyben.
A kuratórium nem bánta a rossz befektetést
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálta az ugyancsak az MNB holdudvarába sorolható kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványának (NJEA) gazdálkodását is érintette. Az ÁSZ a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját is megállapította, ezért az ügyészségen feljelentést tett. Sőt, az NJEA törvényes működésének biztosítása érdekében az ügyészségnél törvényességi felügyeleti eljárás indítványozását is kezdeményezte. Utóbbi önmagában is rendkívül fajsúlyos fejlemény, ugyanis ilyet jellemzően akkor kérnek egy alapítvány esetében, ha az alapító okirat vagy a működés jogszabályellenes, vagy a közhasznú cél elhagyása, illetve megváltoztatása törvénytelen módon zajlik, és ide sorolhatóak a gazdálkodási szabálytalanságok is.
A jelentés leginkább kifogásolt elemként említi, hogy az NJEA a vagyonából 127,5 milliárd forintot - 5-22,5-100 milliárd forintos csomagokban – a jegybankhoz köthető Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány tulajdonában álló OPTIMA Befektetési Zrt. által kibocsátott vállalati kötvényekbe fektetett be. Ezek likviditása viszont erősen kérdéses volt. Ez a vállalati kötvénycsomag a vagyon több mint 80 százalékát tette ki. A jelentés hozzáteszi, hogy a OPTIMA által kibocsátott 10 éves futamidejű, kirívóan alacsony, 2,5 százalékos kamatozású vállalati kötvény volt. (Összehasonlításul, ekkor az államkötvények kamata bőven meghaladhatta a 14 százalékot.) Az OPTIMA Befektetési Zrt. kizárólagos tulajdonosának, a PADME Alapítványnak a kuratóriumi elnöke Csizmadia Norbert volt – akit Matolcsy György bizalmasai között szokás említeni -, aki egyben a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke is volt.
Az ÁSZ jelentés hangsúlyozza, hogy a kötvény vásárlása könnyen visszaváltható, „pénzzé tehető” befektetésként volt feltüntetve, holott
a kötvény kibocsátója pontosan tudta, hogy a kibocsátásból származó forrásból nem likvid beruházásokat finanszíroz. Így reális esély nem mutatkozott arra, hogy az opció lehívása esetén három hónapon belül veszteség nélkül pénzeszközre legyen váltható a kötvény. Erről a befektetésről döntő kuratóriumnak is tudomása volt
– jegyzi meg a jelentés. A szabálytalanságok sorát sorolva kiemelik, hogy az első, 5 milliárdos kötvénycsomag lejegyzéséről meghozott döntés nem volt szabályszerű, mert az alapító okirat összeférhetetlenségi előírásába ütközött. Az összeférhetetlenségi előírást az alapító okiratból később egyszerűen hatályon kívül helyezték.
Az ÁSZ megjegyzi, hogy az alapítvány könyveiben a 2021. évi bekerülési értéken vette nyilvántartásba a lejegyzett kötvényt. A 2022. és a 2023. évre vonatkozó számviteli beszámolóiban változatlanul a bekerülési értéken szerepeltek a kötvények. Értékvesztést nem számoltak el, amit pedig indokolt lett volna, miután az OPTIMA érdekeltségébe tartozó, a legjelentősebb vagyontömeget képviselő GTC részvények – utóbbi egy idő közben megszerzett lengyelországi érdekeltségű ingatlankezelő - árfolyama a tőzsdén folyamatosan, és tendenciózusan csökkent.
Az ÁSZ végül megjegyzi, hogy amennyiben az alapítvány az állampapír befektetést választotta volna, akkor csak az elmaradt haszon 2023 márciusi befektetés esetén az első teljes évben akár a 15,4 milliárd forintot is elérhette.
Repkedtek a százmilliárdok Kecskeméten is
A Neumann János Egyetemért Alapítványt 2020-ban hozták létre, a kecskeméti egyetem fenntartói feladatait kapta. Magának az Alma maternek a története azonban egy évtizeddel korábbra, 2010-ig nyúlik vissza. Akkor Matolcsy György, a jegybank első embereként a kecskeméti gyökereit is emlegetve jelezte, hogy a városnak szüksége van egyetemi szintű oktatásra. Ehhez később a jegybank körül megjelenő alapítványok egyike, az NJEA biztosította a hátteret. Az intézmény működéséhez óriási összegeket rendeltek. Az alapítvány induló vagyona 2020-ban 600 millió forint volt, majd ezen felül alapítói pénzbeli vagyoni juttatásban is részesült, ami már 44,4 milliárd forintot tett ki. Majd 2021-ben további 100 milliárd forintot kapott, s az alapító ezeken felül költségvetési támogatás formájában biztosította az NJEA működését, amely a 2020. évben 200 millió, a 2021-2023. évben pedig évenként 400 millió forint volt. Az intézmény végül duális képzés részeként együttműködésben volt a Magyar Nemzeti Bankkal. Végül éppen ez indokolta, hogy az eljárás részévé vált az ÁSZ-nál.
Nem engedik belenyúlni a választásokba a Matolcsy-ügyet
A jegybanki alapítványok vagyona ellopásának veszélyére már közel egy évtizede felhívta a figyelmet az akkori Heti Válasz, a későbbi Válasz Online is. A lap az utóbbi napok fejleménye kapcsán egy fideszes forrást is idézett, mely szerint a kormány nem engedheti meg, hogy még jobban magára égjen a Matolcsy-ügy, ezért is születhetett olyan döntés egy évvel a választások előtt, hogy nyilvánosságra hozzák az ügyet. „Van egy nyilvánvaló, több százmilliárdos értékű korrupciógyanús ügy, amely a közelgő választási időszakba bőven belenyúlhat. Ha ezt lecsavarjuk vagy elodázzuk, azaz nem kezeljük súlyán, akkor az ellenfél azt mondja majd ránk: cinkosok vagytok. Pláne, ha Matolcsy György még valami nagy költségvetésű kutatóintézetet vagy diplomáciai posztot is kap. (...) Ha viszont hagyjuk dolgozni és kommunikálni a hatóságokat, akkor igazolódik, hogy bármelyik nagy embert el lehet számoltatni, csak akarat kell hozzá. (…) Kígyót melengettünk a keblünkön a volt jegybankelnökkel és famíliájával” – mondta a lapnak egy, a Fidesz dilemmáit és a kormányzati gondolkodást is ismerő forrás.
