A fejlemények továbbra is arra utalnak, hogy távol van még az orosz-ukrán háború Donald Trump által ígért gyors lezárása. Órákkal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán, az amerikai elnökkel beszélve beleegyezett, hogy – engedve Oroszország akaratának – „az energetikai és más civil infrastruktúrára mért csapások” 30 napos felfüggesztésével kezdjék meg a teljes tűzszünet felé vezető folyamatot, a felek folytatták kölcsönös légitámadásaikat. Az orosz fél csütörtökre virradóra egyebek közt a Dnyipro folyótól nyugatra lévő Kirohovradi terület központját, Koprivnyickijt támadta, lakóházakat és a vasúti infrastruktúrát rongálva meg. Ukrajna pedig az orosz stratégiai bombázók engelsi bázisára mért dróncsapást (a frontvonaltól mintegy 700 kilométerre), lángba borítva egy siklóbombákat tároló lőszerraktárt. Az érintett Szaratov megyei térségben emiatt rendkívüli állapotot hirdettek és evakuálták a környék lakosságát.
A Finnország után tegnap Norvégiában tárgyaló Zelenszkij elnök oslói sajtóértekezletén egyebek közt kijelentette, hogy az ország „atomerőművei az ukrán nép” tulajdonát képezik. Donald Trump amerikai elnök ugyanis szerdai telefonbeszélgetésükkor felvetette, hogy Amerika megvásárolná az Európában legnagyobb zaporizzsjai atomerőművet, és ez garantálná annak biztonságát. (A jelenleg orosz kézen lévő, leállított erőműről tudni kell, hogy újraindítása évekbe telhet, tehát amerikai birtokba vétele nem lenne gyorsan megtérülő üzlet.) Miután a beszélgetésükről tartott washingtoni sajtótájékoztatókon elhangzott az is, hogy Washingtont „már nem foglalkoztatja” az Ukrajnával kidolgozott ásványkincs-megállapodás, a BBC egyik kommentátora megállapította, hogy a Trump-kormány láthatóan „csapongva alakítja politikáját”, nem valamilyen átgondolt külpolitikát követ.
Oslóban Zelenszkij azt is elmondta, hogy a tűzszünet részleteit kidolgozandó Ukrajna és az Egyesült Államok tisztviselői jövő hétfőn újra találkoznak Szaúd-Arábiában, de ez a találkozó külön zajlik majd az ugyanott, szintén hétfőre tervezett újabb amerikai-orosz tárgyalásoktól. Miközben nyugati elemzők szerint Trump még nem tudja, hogyan kényszerítse ki a tűzszünetet, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont az amerikai engedmények miatt nyeregben érezheti magát, Moszkvában bejelentették, hogy az orosz delegációt az a Szergej Beszeda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) 5. igazgatóságának volt főnöke vezeti majd, aki az Ukrajna elleni teljes körű invázió előtt az ukrajnai hírszerzési műveleteket felügyelte és szervezte az ukrajnai kollaboránsok toborzását.
Az európai hatalmak láthatóan már tűkön ülnek: miközben Keir Starmer brit miniszterelnök az ukrajnai tűzszünetre váró és annak támogatását tervező „Tettre készek koalíciójának” katonai vezetőit fogadta, külügyminisztere, David Lammy egy londoni üzleti konferencián azt hangoztatta, Putyinnak „egyszerűen el kell fogadnia” a feltétel nélküli tűzszünetet, nem szabad, hogy vétójogot kapjon az európai békefenntartók ukrajnai jelenlétét illetően.
Zelenszkij Trumppal lépett tovább, Putyin ígérete ellenére folytatódtak az orosz légicsapások