Grazie Papa Francisco! Köszönjük, Ferenc pápa! – áll Bernardo kezében a táblán. a Spanyolországból érkező férfi szombat reggel egyedül állt a tér egyik bejáratánál felállított biztonsági kapuknál. Előtte valósággal árad a tömeg minden irányból a Szent Péter tér bejáratai felé. Hivatalosan 10 órakor kezdődik a vatikáni a katolikus egyházfő gyászsertartása, de a tömeg már reggel óta megszállta a Vatikán környékét. Rengeteg pap, apáca, nagy részük ázsiai, afroamerikai.
A ragyogó napos időben a tömegben sokan öröménekeket énekelnek, mintha nem temetésen, hanem hálaadáson lennénk. Ferenc egész életében a vidámságot, boldogságot hirdette – mondja Bernardo -miért lenne most máshogy? A világ népe már jó ideje búcsúzkodik Ferenctől. Péntek este a néhai katolikus egyházfő jövendő nyughelyén, kedvenc templomában, a római Santa Maria Maggiore-bazilikában volt Mária-imádat. Több százan imádkoztak, több hajléktalan is, egyikük az arcát végig zsebkendőbe temette. Ferenc életében mindvégig a gyengék, az elesettek védelmezője volt. Halálában is úgy rendelkezett, hogy a temetésekor az egyházi és világ nagyságok mellett hajléktalanok, menekültek lehessenek a Szent Péter téren. Ravatala előtt több napon át búcsúzhattak a hívek, volt, aki 8-10 órán át állt sorba, hogy végső búcsút vehessen a néhai katikuas egyházfőtől. Ferenc pápa nyitott koporsóját péntek este zárták le, végrendeletének megfelelően az ő testét már nem háromrétegű – cink, ólom és tölgyfa –, hanem egy egyszerű fakoporsóba zárták.
A Szent Péter téren és a városban szombat reggel óriási a biztonsági készültség, a levegőben helikopterek köröznek, a Vatikán felé vezető utcákon mindenütt az olasz rendőrség és a hadsereg egységeit látjuk.
A gyászszertartás után a pápa megkezdi utolsó földi útját, testét a pápamobilon elviszik a Vatikánból át a Tevere túlsó partjára, ahol Róma belvárosán keresztül végül a Santa Maria Maggiore-székesegyházba helyezik örök nyugalomra.
