Idén már nem talál magára a magyar gazdaság, a harmadik negyedéves 0 százalékos növekedés után 2025-ben mindössze fél százalékos éves GDP-növekedés jöhet össze, lefelé mutató kockázatokkal – mondta Németh Dávid.
A K&H Bank vezető elemzője a pénzintézet sajtótájékoztatóján jelezte, hogy jövőre 2,3–2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak, ami lényegesen elmarad az Orbán-kormány által tervezett 4,1 százalékos növekedéstől. Szerinte jövőre már a beruházásokban nem lesz visszaesés, sőt, a régóta várt nagy autóipari befektetéseket – a BYD és a CATL – aktiválják, a kormányzati költekezések is felfutnak, és ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztás is húzni fogja a növekedést.
Repülőrajt helyett jött a 0 százalékos gazdasági növekedés, Nagy Márton szerint itt decemberig se lesz fáklyásmenetAz infláció a szeptemberi 4,3 százalékról decemberre 3,5 százalékra, majd 2026 februárjára 2,6 százalékra lassulhat. Ez utóbbi alkalmat adhatna a jegybanknak a kamatcsökkentésre, ám ennek valószínűsége mindössze 20–30 százalék, ugyanis az inflációcsökkenés nem lesz tartós. A választások után kivezetik az árrésstopot, emiatt és az inflációs feszültségek miatt a fogyasztói árak emelkedése 4, de a költségvetési kiigazítások szerkezetétől függően – amire a választások után feltétlenül szükség lesz – akár 4,5 százalékra is kúszhat. Emiatt a jegybank várhatóan kivár a kamatcsökkentéssel 2026 második feléig – mondta Németh Dávid.
A magyarok több mint fele az Orbán-kormányt teszi felelőssé a drágulásért, a fideszeseknek is csak a 11 százaléka érzi, hogy az árrésstop miatt kevesebbet fizetMegnéztük az árakat, a kereskedők visszafogták magukat, az árrésstop viszont hatástalan marad az inflációval szembenA jegybank számára az infláció kézben tartásához egyre fontosabb lesz az erős forint, ezért a következő hónapokban további erősödés várható. Az euró árfolyama a hétfői kereskedésben felülről áttörte a 388 forintot; ha folytatódik az erősödő trend, akkor középtávon 385 forint alatti eurószintek is elképzelhetők lesznek. A választások kapcsán lehet látni, hogy a piac egy része készül a kormányváltásra, ez pedig támogathatja a forintot. A befektetők a lengyel példából indulnak ki, ahol Donald Tusk győzelme után azonnal megnyíltak az uniós támogatások Lengyelország számára. A Tisza Párt esetleges hatalomra kerülésével egy hasonló forinterősítő hullám alakulhat ki 2026-ban, sőt azt sem lehet kizárni, hogy a mostani erősödés mögött ilyen spekulatív ügyletek állnak – vélekedett az elemző.
Orbán Viktor: Tegnap óta világos, a nemzetközi bankárvilág beállt a Tisza mögéNémeth Dávid szerint viszont a választások után komolyan neki kell állnia (bármilyen színezetű) kormánynak a költségvetés rendbetételéhez, az államháztartási hiány mérsékléséhez. Az államháztartás elsődleges (kamatkiadások nélkül számított) hiánya tavaly még 0 százalék volt, az idén ez a GDP 1–1,5 százalékát is elérheti, 2026-ban pedig a 2 százalékát. A 4 százaléknyi kamatkiadással az előbbi már a GDP 6 százalékának megfelelő államháztartási hiány, ami több mint 2500 milliárd forintos kiigazítási kényszert jelent. Emiatt a kijelentése miatt Orbán Viktor miniszterelnök ma páros lábbal szállta bele az elemzőbe, a Facebookon arról posztolt, hogy „leadták a rendelést, tegnap egy belga nagybank vezető elemzője is beszállt a kormányellenes kórusba”, de az M1 Híradó nyomán miniszterelnök olyan kijelentéseket ad Németh Dávid szájába, amelyek nem úgy hangzottak a beszélgetésen, ahogy ő interpretálja.
A miniszterelnök egyértelműen hazudik, a elemző ugyanis nem foglalt állást abban kérdésben, hogy mely párt nyeri a 2026-os választást. Sőt, egy kérdésre rendkívül távolságtartóan azt válaszolta, hogy szerinte nem két, hanem négyesélyes a jövő évi megméretés,
mert nem csak az a kérdés, hogy a Tisza vagy a Fidesz nyer, hanem hogy bármelyik pártnak lesz-e kétharmada. Ezek után szó volt arról, hogy milyen költségvetési kiigazításokra lesz szükség, 2026-os választások után, függetlenül attól, hogy ki alakíthat kormányt. Az államháztartás jelen állapota, illetve a választási ígéretek miatt erre mindenképp szükség lesz.
Itt valamit nagyon elrontott az Orbán-kormány, úgy fogja a háborúra a magyar gazdaság problémáit, hogy eközben a környező országok növekedni tudnakHároméves csúcsra ugrott a magyar államadósság, az EU-ban nincs másik ország, amely csak ilyen drágán tudná finanszírozni a működésétAz Orbán-kormánynak van ötlete, mire költsön el még 50 ezer milliárd forintot, aminek csak két kis akadálya lehet, a pénzhiány és a kormányváltásAz elemző szerint 2026 második felében meg kell kezdeni a hiány csökkentését – különben lépnek a hitelminősítők, egy leminősítés pedig a jelenleginél is jobban megdrágítja az államadósság finanszírozását, növelve a kiadásokat. Németh Dávid annak a reményének is adott hangot, hogy a költségvetés rendbetétele során új eszközök is megjelennek a korábban megszokott adóemelések és beruházás-befagyasztások mellett.
Példaként említette, hogy uniós összehasonlításban a magyar állam nagyon sokat költ gazdasági támogatásokra, beleértve a támogatott hiteleket is – ezen kiadásokat érdemes lenne szűkíteni vagy jobban célozni; ez akár a lakástámogatásokra is igaz lehet. Szintén kiemelkedően sokat költ a magyar állam a vallási és szórakoztatási célú támogatásokra, de a társaságiadó- (tao) leírási lehetőségeket (sportcélú támogatások) is szűkíteni lehetne. Az elemző szerint el kellene azon gondolkodni, hogy végig szabad-e vinni a gyermekes nők adómentességének bevezetését – amely önmagában 1000 milliárdos tétel –, de ha őszintén szembenézünk a valósággal, a 14. havi nyugdíjra sincs fedezet – fogalmazott az elemző. Németh Dávid szerint az államháztartási hiány mérséklése a majdani euróbevezetés miatt is fontos lenne: egy példával élt, eszerint ma a jobban eladósodott görög állam az államadósságát 300 bázisponttal alacsonyabb szinten tudja finanszírozni, csak azért, mert az eurózóna tagja. Ez Magyarország esetében az államadósság-kamatkiadások megfelezését jelentené, amelyek idén folyó áron 3800 milliárd forintot tesznek ki.
A magyarok többsége szja-reformot akar
A választások utáni költségvetési kiigazítások része lehet az adórendszer rendbetétele. Az elmúlt hetekben az szja-rendszer egy- vagy többkulcsos volta erősen átpolitizálódott. Az IDEA Intézet október eleji felmérése szerint a 18 évnél idősebb magyarok 63 százaléka – vagyis közel kétharmada – várná el, hogy az adórendszer mérsékelje a jövedelemkülönbségeket – amit csak egy többkulcsos, progresszív adórendszer tudna megvalósítani. Ezzel szemben a válaszadók csupán 30 százaléka állt ki amellett, hogy az adórendszernek mindenkinek egyenlő elbánást kell biztosítania, ami az egykulcsos adózással érhető el. Az ellenzéki szavazók többsége, különösen a TISZA- (86%) és a DK-szavazók (86%) a jövedelemkülönbségek csökkentésének célja mellett áll, míg a Fidesz–KDNP-szavazók többsége ezt nem támogatja (9%).
