Ritka fordulatnak lehetett szemtanúja nemrég az USA és a világ közvéleménye. Az eddig sikeres hatalomkoncentrációt és vélemény monopóliumot üzemeltető Trump-adminisztráció váratlanul szembetalálta magát a kongresszus ellentétes akaratával. A képviselőház 427-1 arányban megszavazta az Epstein Files Transparency Act nevű törvényjavaslatot, amelyet egy nappal később a szenátus egyhangúan jóváhagyott, Trump elnök még aznap alá is írt. Ez alapján az igazságügyi minisztériumnak harminc napon belül nyilvánosságra kell hoznia minden Jeffrey Epstein egykori befektetési tanácsadó és elítélt szexuális zaklató ügyét érintő nyomozati anyagot, amely nem esik titkosítás alá. Egy hétköznapi embernek - azaz nem politikusnak - természetesnek tűnhet az egyértelmű kiállás a szexuális ragadozó áldozatai és az igazság mellett, ám hosszú ideig nem a jók álltak nyerésre. A Republikánus Párton belül egészen egy héttel ezelőttig négy képviselő merte aláírni azt a petíciót, amely követeli a házelnöktől a törvényjavaslat szavazásra bocsátását. Közülük is hárman olyan nők voltak (Greene, Boebert és Mace képviselők), akik eddig jóban-rosszban kitartottak Trump és az általa képviselt Make America Great Again nevű program mellett. Végül egy időközi választáson mandátumot szerzett arizonai demokrata képviselőnő, Adelita Grijalva szignójával érték el a szükséges 218 aláírást, amely alapján a házelnök és a republikánus többség akarata ellenére napirendre kerülhetett a törvényjavaslat.
Trump a tavalyi kampányban könnyelműen megígérte az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, hatalomra kerülve azonban látványosan húzódozni kezdett a témától. Bántotta, hogy vámpolitikájának és kereskedelmi dealjeinek méltatása helyett folyton az Epstein-aktákról faggatják a fake news képviselői. A végére már a demokraták által fabrikált kamu ügynek nevezte az egészet, amely alól csak időleges felmentést adott számára a kormányzati leállás körüli hercehurca. A végén persze Trumpra oly jellemző módon köpönyeget fordított és vele a teljes republikánus gárda is: már kifejezetten „utasítást adott” az akták felfedésére.
A politikai bábszínházból több tanulság is levonható, de egyik sem jár igazságtétellel az áldozatok felé. Egyes források arról szóltak, hogy az Epteseinnel bő 15 éven át jó kapcsolatot ápoló Trump nevét a minisztérium dolgozói következetesen húzták ki a kezükben lévő iratokból. Az eddig kiszivárgott e-mailek közül az egyikben Epstein korábbi barátnőjének és bizalmasának, Ghislaine Maxwellnek úgy fogalmazott, hogy „Trump volt az a kutya, amelyik még nem ugatott” és állítása szerint az egyik áldozattal órákat töltött Epstein házában. Ennek ellentmond egy másik áldozatnak, az azóta tragikus öngyilkosságot elkövetett Virginia Giuffrének az állítása, miszerint ő sohasem találkozott Trumppal Epsteinnél. Könnyen előfordulhat, hogy az igazság minden leleplezéssel csak egyre homályosabbá válik.
Ami azonban súlyos politikai bizonyossággá vált: Trump hatalma nem korlátlan a Republikánus Párt felett. A jövő évi félidei választások előtt pedig megfordulhat a jelöltek fejében: inkább átok-e Trump áldása rajtuk.