A politikus emlékeztetett arra, hogy robbanásszerű változást a hazai egészségügy digitalizációjában a Covid-járvány hozta. Noha az E-recept informatikai alapjai már korábban megvoltak, de az online recept felírás ekkor hatványozódott. Most havonta 19 millió recept kerül a felhőbe.
A digitalizált ellátás másik szegmense a távkonzultáció. A Covid alatt ez az ellátási forma a szakellátásban több mint nyolc százalékot tett ki, de ez a szám mostanra megfeleződött. Hozzátette: ma már a mindennapi életünk része, hogy okos eszközöket használ mindenki az életfunkciói kontrolljára. Noha ezek a „kütyük” elvben szolgálhatják az orvosi döntéstámogatást, de csak akkor, ha hitelesítettek. Ilyen eszközből pedig még nagyon kevés van. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) viszont csak hitelesített eszközök adatait engednék az orvosoknak használni.
Arra korábban a konferencia egyik másik előadásában Bidló Judit helyettes-államtitkár is utalt, hogy az orvosoknak a mesterséges intelligencia használata mellett is szükségük lesz a kritikus gondolkodásra. Továbbá beszélt arról is, hogy Magyarországon már most nagyon sok a telemedicinát szolgáló fejlesztés zajlik. Így például januártól a mentőautókban már olyan eszközök is lesznek, ami a sztrókon átesett betegek ellátását támogatják.
Takács Péter elmondta: „Az én fejemben a telemedicina legnagyobb felhasználója a háziorvos lesz”. Hozzátette: ennek megfelelően folytatják az egészségablak továbbfejlesztését is. A politikus előadása után kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy még ebben a ciklusban elkészülhet a telemedicina alkalmazásával kapcsolatos jogszabálycsomag. Közölte: ennek része a képalkotó vizsgálatok várólista csökkentését segítő szabályozás. Az ilyen vizsgálatok elvégzéséért extra finanszírozást kapnak a kórházak, és a többlet ellátásból származó bevétel 60 százalékát kötelező odaadni a dolgozóknak.
