Alapvető változtatásokat javasol a kormányzati gazdaságpolitika számos területén a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) - ez derül ki abból a 24 ajánlásból, amelyeket az őszi közgazdász-vándorgyűlésen elhangzottak alapján fogalmazott meg a szervezet. Javasolja az inflációkövető ár- és adóemelések megszüntetését – ugyanis ezek épp az inflációt gerjesztik. Idejétmúltnak tartja az árrésstopok intézményét, amit az év elején vezetett be a kormány három hónapra, de már többször meghosszabbította azt. A széles körű – és egyre bővülő – árrésstopok, valamint a szabad árképzést torzító más kormányzati intézkedések, korlátozások gyengítik a versenyt, növelik az inflációt és fékezik a gazdasági növekedést – figyelmeztetnek.
A jelenlegi globális környezetben a jegybanki függetlenség, a hiteles monetáris politika felértékelődött. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a reálkamatok következetes, inflációt fékező pozicionálása döntő szerepet játszott abban, hogy a dezinfláció társadalmi és reálgazdasági ára kisebb volt, mint korábbi válságok idején. Épp ezért kerülendők az olyan nyilatkozatok, például a kormányzat részéről, amelyek a kamatpolitikát minősítik.
Surányi György: Se válság nincs, se repülőrajt, a rossz hír az, hogy ez a gazdaságpolitika még évekig eldöcöghetAz átalakuló világkereskedelem, a külkereskedelmi mozgástér szűkülése egyre inkább az EU-centrikus gazdasági realitást helyezi előtérbe – szögezi le az MKT. Ezt jól kiegészíthetik a regionális, például a V4 és a nyugat-balkáni országokkal való szorosabb együttműködések, illetve meg kell őrizni az ázsiai kapcsolatokat. Az uniós együttműködés a versenyképesség növelése terén is felértékelődik, ugyanis a versenyképességet javító reformok csak akkor tudnak működni, ha a közös uniós ellenőrzési és felügyeleti rendszerek jól működnek – nemcsak a költségvetési területeken. Vagyis az anyag arra biztatja a jelenlegi és jövőbeli gazdaságpolitikai döntéshozókat, hogy a különutas megoldások helyett erősítsék az uniós együttműködést, ami például homlokegyenest ellenkezik az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával.
A jóléti sor végén állunk, szégyen az EU-ban a magyar helyezésTörténelmi fordulat: az Orbán-kormány allűrjei miatt uniós nettó befizető lett a magyar államA költségvetési politika területén kerülni kell a „fiskális alkoholizmust”, vagyis azt a jelenleg is tartó spirált, hogy a kormány évek óta lényegesen többet költ a bevételeinél, emiatt tartósan magas a hiány, és az utóbbi időszakban már az államadósság is növekedésnek indult. (A tanulmány udvariasan nem említi, de a helyzetet tovább rontja, hogy az Orbán-kormány az elmúlt hónapokban a közelgő választások miatt több olyan kiadásnövelő, bevételcsökkentő intézkedést hozott, amelyekre végképp nincs költségvetési fedezet – a szerk.)
Hitelből osztogatna, megkezdte a még életbe sem lépett 2026-os költségvetési törvény rendeleti átírását az Orbán-kormányÉpp ezért az MKT szerint törekedni kellene az államháztartási hiány csökkentésére, úgy, hogy a kamatkiadások nélküli elsődleges egyenlegünk semleges legyen, de inkább többletet mutasson – így csökkentve az államadósságot. Az MKT szerint lehetnek olyan gazdasági sokkok, amikor a rendes adóbevételek pótlására különadók átmeneti bevezetésére van szükség, de ezek bevezetésére csak hatástanulmányok után kerülhet sor, illetve a kivezetésnek a korábban ígért menetrend szerint kell megtörténnie – nem pedig úgy, ahogy ez történt a 2022-es választások után bevezetett különadókkal.
Indulnak az Orbán-kormány megszorításai, újabb eladósodás is jönÉgetőek a problémák a munkaerőpiacon
A demográfiai kihívásokra nem sikerült mind a mai napig megoldást találni: miközben fogyatkozik az aktív, munkaképes korú népesség, ezzel párhuzamosan kihívást támaszt a digitalizáció és az automatizáció által indukált munkaerőigény csökkenése. Az MKT szerint a megoldás kulcsa az oktatás: a közoktatásban a kimeneti teljesítmény mérésére, a felzárkóztatási programok fejlesztésére van szükség; a szakképzésben és a felsőoktatásban a kompetenciaalapú és gyakorlatorientált oktatás megvalósítását javasolják. A tanterveknek nemcsak a szakmai tudást, hanem az együttműködési készségeket, a problémamegoldást és az alapvető pénzügyi ismereteket is fejleszteniük kell. Meg kell erősíteni az egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások közötti kapcsolatrendszert és erősíteni az olyan együttműködéseket, amelyek az informatikai, mérnöki, közgazdasági és jogi tudást integrálják, hogy a hallgatók gyakorlati problémamegoldásra legyenek képesek. Emellett szükség van a meglévő munkaerő folyamatos fejlesztésére és átképzésére, mert a termelékenységnövekedés első számú korlátja a megfelelő képességek, ismeretek hiánya – állapítják meg. Mindez azonban kevés a demográfiai folyamatok megfordítására, ezért az MKT a munkaerőpiaci folyamatok enyhítésére szükségesnek tartja egy kvótarendszeren alapuló, átlátható és ellenőrizhető rendszert fenntartani a vendégmunkások behozatalára a hiányszakmák esetében.
