Oroszország;Magyarország;Orbán Viktor;Egyesült Államok;Vlagyimir Putyin;hivatalos látogatás;magyar-orosz viszony;tolmácsok;

A világsajtó is felfigyelt rá, hogy Orbán tolmácsa félrefordította Putyint

Világhír lett Orbán Viktor tolmácsának a félrefordításaiból, aki nem merte lefordítani a kemény putyini üzeneteket

Egyesek szerint a körülmények okozta megbocsátható szakmai hiba történt Orbán Viktor múlt heti moszkvai látogatásán, amikor a kormányküldöttség tolmácsa jelentős tartalmi kihagyásokkal és nem egyszer eltorzítva fordította magyarra Vlagyimir Putyin orosz elnök bevezető szavait. Mások tendenciózus elhallgatást, a magyar fél szándékos manipulációját sejtik a Kremlben történtek mögött.

A találkozó kamerák előtt zajló nyitó perceiben a tolmácsnő zavartnak tűnt, kínos félrefordításokat követett el, többször néhány szóra rövidítve Putyin mondatait, miközben nem jelezte, hogy gondban lenne. Pedig az orosz elnök is észlelte ezt, és megismételt elsikkadt részeket. A hazai független hírportálok hosszan idézték a félretolmácsolt mondatokat, de az orosz és más külföldi sajtó is felfigyelt az esetre.

Balázs Péter, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára lapunknak nyilatkozva védelmébe vette a tolmácsot. „Lebovics Viktória kitűnő tolmács, közismert, régóta él Magyarországon, neki csak az volt a problémája, hogy megfázott” – mondta az egykori uniós biztos és külügyminiszter. Gondot okozhatott az is, hogy „Putyin, szokása szerint hadarva és motyogva beszélt. Ráadásul a terem visszhangos volt, ezt többen megerősítették, tehát ott még a szépen beszélőt is nehéz lehet érteni.” Enyhíti a történtek súlyát szerinte az is, hogy a felvételen látható beszélgetés inkább egy kis színjáték volt a közönség számára, ahol a felek udvarias üzeneteket cserélgettek, nem ez volt a tárgyalás lényeges része.

Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a diplomácia a szavak művészete. „A legkisebb árnyalatnak is lehet jelentősége, kifejezhet fenyegetést, ígéretet, kötelezettséget, sok mindent”, tehát nagyon pontosan kell beszélni és írni. „Ha a tolmács valamiért elakadt, egyet tehetett volna, menet közben Orbánnak csöndben odasúgja, hogy innentől nem értettem, mit mondott Putyin. És akkor Orbán eldönti, hogy ez most fontos vagy nem érdekes, menjünk tovább.”

Arra a kérdésre, hogy ha egy hivatalos látogatás tolmácsa beteget jelent, van-e valaki, például az adott nagykövetségről, aki beugorhat a helyére, az egykori vezető diplomata egyértelmű igennel felelt.

Mindig kell lennie ilyennek, aki az illető nyelvet tudja, a témákban is jártas, és be tud ugrani

 – mondta.

Nem mindenki volt ilyen megengedő a történtekkel kapcsolatban. Haraszti Miklós, aki 2004-től hat éven át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-felelőseként dolgozott Bécsben, Facebook-bejegyzésében külön kitért a találkozó tágabb összefüggéseire, fontosnak nevezve, hogy „Putyin Orbánt tisztázásra rendelte be” a magyar miniszterelnök amerikai útja után, mivel kérdései voltak például arra vonatkozóan, hogy a Washingtonban vállalt LNG-program az orosz fosszilis üzemanyag vásárlások végét készíti-e elő, vagy hogy a minireaktor-program az orosz hasadóanyag és hulladék-kezelési garancia végét jelenti-e.

Bejegyzésében Haraszti Miklós úgy véli, mindez „rapid és baljós” volt, s az Orbán-kormány számára „a legfenyegetőbb az lehetett, amikor kiderült, nem lesz egyetértést sugalló közös sajtótájékoztató, sőt semmilyen közlemény sem, magyar média egyáltalán nem lehet jelen, és csak Putyin tárgyalás előtti felvezető szavainál lesznek jelen kamerák...” A volt EBESZ-diplomata elképzelése szerint az Orbán-stáb nyilván megbeszélte a bevezető szavak PR-tétjét, mminden arról szólt, fejtegeti, hogy mi hangzik jól az M1-en. „Amire nagyon nem volt szükségük, az negatív, bíráló, fenyegető, számonkérő, távolságtartó szavak Putyintól.”

Nem tudhatjuk, mit mondtak a tolmácsnak – szögezi le Haraszti Miklós, ám egyvalamit bizonyosnak tart:

„a melléfogásainak” mindegyike következetesen egyirányú volt. 

Vagy eleve magáévá tette a magyar PR-aggodalmait, vagy sokkolva volt, amikor éppen az a tartalom jött be Putyin monológjában, amitől tartani lehetett” és nem merte lefordítani a kemény üzeneteket. „Mindenesetre tény, írja, hogy a tolmács egyetlen kritikus vagy az itthoni PR szempontjából aggályos gondolatot sem engedett át. Haraszti Miklós szerint nonszensz a „nem hallotta jól”-mantra, amelyet Szijjártó Péter és társai a független média kérdéseire válaszolva nyomatnak...

A közösségi médiában az esetet taglalók között volt, aki észrevételezte, hogy a megtámadott Ukrajna iránt közönyös, a szomszéd ország ellen hazug propagandát folytató Orbán-kormány Lebovics Viktória személyében egy kárpátaljai születésű magyar nyelvészt, az ELTE ukrán tanszékének adjunktusát alkalmazza orosz tolmácsként. Az ennek kapcsán felvetődő kérdésre, miszerint egy tolmács mondhat-e nemet, ha meggyőződésével ütközik a rábízott munka, Balázs Péter azt felelte, „a diplomáciában bárki mondhatja, hogy erre nem vállalkozom”.

Demokrata és republikánus képviselők is vizsgálatot szorgalmaznak az amerikai védelmi miniszter ellen, aki a venezuelai csempészhajók elleni légicsapásokkal a teljes személyzet likvidálását adhatta parancsba.