Elérte a bosszú, hivatalosan nem katona többé Ruszin-Szendi Romulusz

„Ruszin-Szendi Romulusz sohasem Magyarország és a honvédség érdekeit képviselte, hanem saját politikai és személyes ambícióit helyezte előtérbe. Önkéntes tartalékosi jogviszonya 2025. december 8-án megszűnt” – ezt válaszolta a Honvédelmi Minisztérium a hvg.hu arra vonatkozó kérdésére, hogy beváltotta-e Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter a közben a Tisza képviselőjelöltjévé lett volt vezérkari főnökkel szembeni „szankciós” bejelentését.

Még szeptember végén ugyanis a tárcavezető azt mondta, „Ruszin-Szendi Romulusz veszélyes (…) méltatlanná vált arra, hogy a Magyar Honvédség katonája legyen. Úgy döntöttem, hogy a tartalékosi szerződését felbontom. Ez azt jelenti, hogy a rendfokozatát sem használhatja.” Több dolgot is felhozott indokként a volt vezérkari főnökkel szemben, például a fegyverviselési botrányát vagy azt, amikor meglökte az őt kérdező mandineres újságírót. Ezek valóban megtörtént esetek, előbbi miatt szabálysértési eljárás indult Ruszin-Szendi ellen, utóbbi miatt garázdaság gyanújával gyanúsítottként hallgatták ki. A portál ezzel kapcsolatban megjegyzi,

• a két ügy – amelyekben az eljárások folyamatban vannak, egyikben sem marasztalták még el Ruszin-Szendit – csak politikai indok lehet, mert jogiként a hatályos törvények szerint nem értelmezhető.

• a miniszter felhozta, hogy Ruszin-Szendi „támadja a kormányt, a honvédséget és ezzel megbontja a honvédség egységét, aláássa a nemzet biztonságát és ez veszélyt jelent a magyar emberekre.” A szakmai kritikák és az akár politikai tartalmú nyilatkozatok kérdése viszont már a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság területe.

• a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet (és korábban törvény is) az alapvető jogok korlátozásánál ugyan elsőként leszögezi, hogy „az állomány tagja nem lehet pártnak tagja, és politikai tevékenységet nem folytathat”, azt pedig az Alaptörvény is kiemeli, hogy „a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet”. Ám Ruszin-Szendi nem hivatásos állományú tagja a Honvédségnek.

• a rendelet a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékosoknak is tiltja a pártrendezvényeken részvételt, korlátozza a véleménynyilvánításukat, de Ruszin-Szendi tényleges szolgálatot nem teljesít, a tilalmat pedig még hivatásosok sem mindig tartják be.

Akárhogy is, az önkéntes tartalékos szolgálati viszony megszüntetését nem kell indokolni, és a Honvédelmi Minisztérium hvg.hu-nak adott válaszából kiderül, hogy

A december 8-án hatályosult lépéssel Ruszin-Szendi elveszíti az önkéntes tartalékosoknak járó havi 50 ezer forint „rendelkezésre állási díjat” is. Azzal, hogy a miniszter a hivatásos szolgálati viszony 2023-as megszüntetése után most Ruszin-Szendi Romulusz önkéntes tartalékosi jogviszonyát is törölte, lényegében teljesen kiírták őt a Honvédség kötelékéből.

A portál arra is rákérdezett a Honvédelmi Minisztériumnál, hogy az elmúlt 2 hónapban mi lett a miniszter másik bejelentésével, hogy Ruszin-Szendi szerinte „nem fair” megnyilvánulásai miatt „kezdeményezi a felülvizsgálatát” a volt vezérkari főnök havi 1,3 millió forintos állami juttatásának is. Szemben a tartalékosi apanázzsal, ennek a megvonása komoly egzisztenciális kérdés.

A jogilag ingoványos állapotért ráadásul a kormány csak magát okolhatja. Az 1,3 millió forintos havi összeget ugyanis Ruszin-Szendi úgynevezett honvédelmi szolgálati juttatásként kapja, és ezt az új formát a volt vezérkari főnök mellett több száz másik magas rangú katona eltávolításával is járó 2023-as „fiatalítási hullám” jogalapját adó kormányzati intézkedés vezette be.

Ruszin-Szendi Romuluszt a 45 évnél idősebb és 25 évnél hosszabb szolgálati viszonnyal rendelkező katonák leépítésére használt jogszabály alapján mentették fel a hivatásosok közül. Ez a 8/2023-as, annyi minden más, témába nem vágó döntéshez hasonlóan az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti kormányrendelet. Csakhogy ezt tavaly június 30-ával hatályon kívül helyezték. Igaz, amíg érvényben volt, addig sem volt benne olyan indok, ami alapján megvonható lenne Ruszin-Szenditől az állami járandósága.

A már hatályát vesztett rendelet alapján a szolgálati juttatás megszűnik, ha a jogosult maga kéri, ha meghal, ha betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt vagy ha nyugdíjat kap. De ezek egyike sem áll fenn Ruszin-Szendinél, aki 52 éves, messze a nyugdíjtól. Éppen azért találták ki ezt a juttatást a „fiatalításba” beleeső 45 év felettieknek, hogy ha már kényszerűen eltávolítják őket, véget vetnek a karrierjüknek, és így a fizetésüket sem kapják már, a nyugdíjig legyen jövedelmük, ami az addigi illetményük 70 százaléka.

A katonai illetménytábla alapján a műveleti besorolású tábornokok – altábornagyként ide tartozott Ruszin-Szendi – havi 1-3,54 millió forint közti illetményt kaptak, szolgálati juttatásként ennek 70 százalékát, ami Ruszin-Szendinél mintegy havi 1,3 millió forint. Ahogy az önkéntes tartalékos szolgálati viszony is megszüntethető egyoldalúan, úgy ezt a juttatást is meg lehet vonni, de csak szigorú feltételek esetén, amelyek Ruszin-Szendi Romulusz esetében nem állnak fenn.

A fentieket a hatályát vesztett 2023-as rendelet tartalmazta, de az azóta érvényes, a honvédek jogállásáról szóló 137/2024-es kormányrendelet már semmit nem ír a honvédelmi szolgálati juttatás visszavonásának szabályairól. A minisztérium pedig nem válaszolt a hvg.hu arról szóló kérdéseire, hogy mely jogszabály, illetve indok alapján látják megszüntethetőnek Ruszin-Szendi juttatását és a miniszter által ígért felülvizsgálatot milyen testület végzi, milyen szempontok és milyen jogi felhatalmazása alapján.